A baloldal a válságnak szurkolt és szurkol most is

A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, előnyt akartak szerezni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben elbuktak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült az ország gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az álláskeresők száma Magyarországon. A nemzeti kormány intézkedései több százezer munkahely megmaradásához járultak hozzá, míg a baloldal a megszorító politikájával 2010 előtt csak tovább mélyített az akkori gazdasági és társadalmi krízisen. A közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók büntetik a baloldal valóságtagadó politikáját, a kormánypártok támogatottsága növekedett – derül ki a XXI. Század Intézet erről közölt elemzéséből.

A stabil alapokon álló közép-európai országok megerősödve jöhetnek ki a mostani válságból, hiszen míg több nyugati és déli tagállam hosszú ideig súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal fog küzdeni, addig

a közép-európai országok jelentős része – köztük Magyarország is – komolyabb nehézségek nélkül túl lesz a mostani krízishelyzeten.

Mindez jól illeszkedik az elmúlt évek gazdasági és társadalmi folyamataiba, amelyek jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal küzd.

Nem volt ez mindig így Magyarország esetében, a járvány alatt a kormányzati intézkedéseket, most pedig a

gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit támadó baloldal kormányzása idején már a 2008-as gazdasági válság előtt is rosszak voltak a gazdasági és társadalmi mutatók,

továbbá a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok hibás döntései, megszorításai még inkább mélyítettek a válság hatásain.

Forrás: Origo

Magyarország tehát már legyengült állapotban szembesült a 2008-as válsággal, ráadásul ezt a rossz gazdasági teljesítményt is csak kiugróan magas eladósodottsággal, államháztartási hiánnyal tudta a balliberális kormány fenntartani.

Jól mutatja az ország rossz gazdasági helyzetét a baloldali kormányok idején egyebek mellett az is, hogy

2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon.

2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is elkeserítően alakult: a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel az adattal egyébként Európa szégyenpadjára kerültünk, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint.

Ezzel szemben a 2010-es kormányváltás után olyan gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre Magyarország, amelynek köszönhetően

jelentősen bővült az ország mozgástere, lényegesen jobb állapotban érte a mostani válság.

Ennek eredményeként megszorítások helyett gazdaságélénkítéssel tudott reagálni az ország a járvány gazdasági hatásaira, ráadásul míg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak, az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is

megvédi a nemzeti vagyont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket.

A legfrissebb munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok alapján egyáltalán nem olyan súlyos a munkaerőpiaci válság Magyarországon a járvány után, mint ahogyan azt a baloldal az elmúlt hónapban jósolta.

A koronavírus-járvány gazdasági következményeit vizsgáló KSH-jelentés alapján a 2020. március–májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt. Ez lényegesen alacsonyabb az uniós átlagtól: az euróövezet 19 államában 7,4 százalékos munkanélküliségi ráta alakult ki, míg az Európai Unió 27 tagállamában a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékra emelkedett májusban.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Spanyolország jelentette, 16,5 százalékosat, de szintén magas a munkanélküliség Cipruson, 10,8 százalék.

Ezek a tényadatok nem akadályozzák meg a baloldali politikusokat abban, hogy folyamatosan támadják a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket és elvitassák a gazdasági sikereket.

Az MSZP például még június végén is azt írta közleményében, hogy a „Fidesz cserbenhagyja a nehéz helyzetbe került magyarokat, mivel az eddigi intézkedései nem nyújtanak valódi segítséget". Hasonlóan figyelmen kívül hagyta a tényadatokat a többi baloldali párt is: Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, a párt delegációvezetője arról beszélt, „az Orbán-kormány gyáva volt az érdemi válságkezeléshez, nem elég, hogy gyenge volt a munkahelyek megvédéséhez"; Jakab Péter, a Jobbik elnöke pedig egy parlamenti felszólalásában félmillió munkanélkülit és „tömegesen becsődölt" cégeket vizionált.

A baloldali véleményformálók emellett azt sem titkolták az elmúlt hetekben, hogy

a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásaitól várják a kormány támogatottságának csökkenését és a saját pártjaik erősödését.

A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy ez a valóságtagadó politika nem váltja be a baloldali politikusok reményeit:

a kormánypártok támogatottsága érdemben nőtt a koronavírus-járvány során, míg az ellenzék gyengült.

Szintén rombolja a baloldal társadalmi megítélését, hogy a nyilvánosságban egyre inkább úgy jelennek meg ezek a politikusok, mint akik a válságnak szurkolnak, és míg a jobboldali kormány azon dolgozik, hogy megvédje az embereket a válság negatív hatásaitól, addig a baloldali politikusok egy mélyülő válságból faragnának politikai tőkét.

Az sem kedvez a hitelességüknek, hogy kormányzásuk idején az ország nem tudott önerőből talpra állni, hanem az IMF-hitel mentette meg a csődtől az országot, ráadásul az általuk támogatott segélyalapú gazdaságpolitikáról is bebizonyosodott, hogy a negatív gazdasági hatásai mellett konzerválja a legszegényebb társadalmi csoportok anyagi helyzetét, míg a munka kitörési lehetőséget kínál ezen emberek számára is - áll a XXI. Század Intézet elemzésében.

Álhírek bevetésével küzdött a baloldal a hatékony járványügyi védekezés ellen

Június 8-án számolt be az Origo arról, hogy felkerült a szocialisták közösségi oldalára egy videó, amelyben Korózs Lajos parlamenti képviselő egy általa mentősnek nevezett nővel beszélgetett. Németh Athina szokatlanul durva hazugságokat fogalmazott meg, többek között azt állította, hogy a tíz általa ellátott beteg közül kilenc meghalt, mindannyian a kórházi ágykiürítések áldozatai.

A bejegyzést Tóth Bertalan pártelnök is megosztotta.

Forrás: FACEBOOK

Nem sokkal a felvétel megjelenése után kiderült,

a nő nem dolgozott mentősként sem az Országos Mentőszolgálatnál, sem betegszállító cégeknél,

sőt, a Samaritanus Mentőszolgálatnál sem, amit munkahelyének mutatott be.

Kamuvideóval indított lejárató kampányt a baloldal.

A Hír TV-nek később nyilatkozó álmentős lánya azt mondta az anyjáról, hogy

egy beteges hazudozó, akinek nyolc általános végzettsége van, és nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel.

Németh Athinát a kilencvenes években sikkasztásért, 2018-ban pedig kuruzslásért ítélték el. A korábbi ígéretével ellentétben az MSZP az ügyben nem végzett érdemi belső vizsgálatot, azt ugyanis a megindulás napján, azaz június 10-én le is zárták a szocialisták.

Végül senkit nem vontak felelősségre, lemondani Korózs Lajos sem kényszerült a nyilvánvaló hazugságáért.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a feljelentése nyomán az ügyben nyomozás indult, Németh Athinát pedig már ki is hallgatta a rendőrség.

A lélegeztetőgépekről gyártották a legtöbb álhírt

A Hír TV vasárnap számolt be róla elsőként, hogy újabb hírhamisítási botrányba keveredhetett a baloldal. A szocialistákhoz szorosan köthető Hírklikknek egy magát tanácsadónak nevező férfi, Németh Károly adott interjút, amelyben azt mondta, hogy a március végén érkezett kínai védőfelszereléseket ki sem csomagolták itthon, rögtön tovább vitték külföldre.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium cáfolta ezt a nyilvánvaló álhírt.

Németh Károly azt is mondta, hogy Magyarországon is elérhető egy olyan csodagép, ami 8 perc alatt kimutatja a koronavírust. Azt nyilatkozta, ezzel kapcsolatban megkereste Kásler Miklós minisztert, Horváth Ildikó államtitkárt, Szlávik János infektológust és Jakab Ferenc professzort is, akik állítólag dicsérték a gépet – ám

a Magyar Nemzet értesülései szerint ez nem igaz.

A Norcros Hungary Kft.-nek - aminek Németh a tanácsadója - egy budapesti épületben van a székhelye – ahol egyébként több száz kényszertörlés alatt álló cég is be van jelentve. A vállalkozást – ami az állítólagos csodamasinát ajánlja - idén május 11-én alapították.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára június 27-én a közösségi oldalán cáfolta az ellenzéki, baloldali hírportálok állításait a lélegeztetőgépek beszerzéséről. Ezek a lapok közel 10 éven át hamisan azt állították, hogy Magyarországon nagyon kevés a lélegeztetőgép, a koronavírus-világjárvány kitörése óta viszont az a problémájuk, hogy szerintük Magyarország túl sokat vett ezekből, dacára annak, hogy más országokban éppen ezen gépek hiánya miatt nem lehetett megmenteni több ezer ember életét.