Alapjogokért Központ: A migránsok Magyarországon kívül tartása az egyetlen ésszerű megoldás

Pengésdróttal megerősített kapu és kerítés a röszkei közúti határátkelőhelyen 2020. január 29-én.

Az Alapjogokért Központ közleményében reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentésére, miszerint az Európai Unió Bírósága döntését tiszteletben tartva, a kormány felszámolja a tranzitzónákat. Az elemzőközpont szerint, „a tranzitzónák felszámolása és a migránsok Magyarországon kívül tartása az egyetlen ésszerű megoldás az uniós döntéseket követően". A migránsok érdekeit a luxemburgi bíróságon képviselő, áljogvédő Magyar Helsinki Bizottság a saját győzelmeként ünnepli a tranzitzónák várható megszüntetését.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte, hogy a kormány tiszteletben fogja tartani a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának a döntését, és megszünteti a tranzitzónákat.

A tranzitzóna Röszke közelében Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Gulyás Gergely kijelentette: A tranzitzóna egy olyan megoldás volt, ami megvédte Magyarország határait. A miniszter sajnálatosnak vélte az ezzel kapcsolatos uniós döntést.

Ettől kezdve viszont csak külképviseleteken lehet benyújtani menekültügyi kérelmeket

- fűzte hozzá.

Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy

aki eddig őrizetben volt, az ott is marad. 280 ember menekültügyi szállásokra kerül.

A bejelentésre az Alapjogokért Központ külön közleményben reagált.

Azt írták:

▪ Az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egymásnak részint ellentmondó döntéseit követően az egyetlen ésszerű megoldás Magyarország számára a tranzitzónák felszámolása. Ez azonban semmiképp sem jelent és nem is jelenthet enyhítést a szigorú menekültügyi szabályozás kapcsán. A lépésnek együtt kell járnia a határok még fokozottabb védelmével és azzal, hogy Magyarország külső határain ne legyen benyújtható olyan migráns menedékkérelme, aki biztonságos országon keresztül érkezik. Ennek egyfelől feltétele, hogy ilyen kérelem benyújtására csak a hazánkkal szomszédos, nem uniós országban lévő külképviseleteken kerülhessen sor. További feltétel természetesen határvédelmi fizikai és személyi infrastruktúra megerősítése, ugyanis vélelmezhető, hogy a Törökország felől a balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomást felhasználva a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek a bejelentett lépés ellenére arra fogják bátorítani a bevándorlókat, hogy akár illegálisan is jussanak el a magyar határig, akár egyféle „határostromot" megvalósítva.

▪ Mindemellett arra is szükséges felhívni a figyelmet, hogy az emberi jogi fundamentalista nemzetközi és uniós szervezetek bizonyosan az „európai értékek" és a „nemzetközi standardok" megsértéséről fognak értekezni a magyar döntés kapcsán, holott azt valójában ők kényszerítették ki, ők hozták Magyarországot egyféle kényszerhelyzetbe és döbbenten fogják kommentálni, hogy a magyar kormány képes volt átvágni a gordiuszi csomót. Az Unió bírósága ugyanis már évek óta hozza migránsbarát határozatait, egyre csak szélesítve a menedékjog kereteit. Az elmúlt hónapokban azonban kifejezetten a magyar menekültügyi szabályok ellenében hoztak számos döntést, „jogellenesnek" nyilvánítva nem csak a tranzitzónákat, de azt is, hogy Magyarország nem fogad be biztonságos országon keresztül érkező migránsokat, vagy hogy elutasította az EU korábbi kvótahatározatát. Nem felejthető, hogy eredetileg több ilyen eljárást nem is uniós szerv indított Magyarország ellen, hanem politikai NGO-k által befolyásolt magyar bírák fordultak az EU bíróságához – ahogy történt ez a tranzitzónás ügyben is. Kiterjedt és széles ármánykodásukkal ugyanakkor pusztán annyit sikerült elérniük, hogy a magyar jogalkotó – a döntéseknek megfelelően – megszünteti a tranzitzónás eljárást, ugyanakkor az ország és az Unió biztonsága érdekében nem csak a migránsok, de kérelmeik elől is lezárja határait.

Az ügy előzményei

Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint

biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek.

A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így

a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként.

Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes „őrizetnek" minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.

Az Európa Tanács (nem EU-s szerv - a szerk.) hatáskörébe tartozó strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019. november 21-én

a magyar félnek adott igazat, kimondva, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem minősül őrizetnek, hiszen a tranzitzóna Szerbia felé bármikor elhagyható.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának székháza Strasbourgban Forrás: AFP/Alexey Vitvitsky

Az EJEB döntését próbálta meg felülírni a luxemburgi Európai Unió Bírósága (ez egy EU-s szervezet), amely május 14-én úgy határozott, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül.

Az ítélet értelmében, ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága tehát két, egymásnak teljes egészében ellentmondó döntést hozott.

A luxemburgi bíróság döntése pedig ellentétes lehet Magyarország Alaptörvényével.

A Helsinki Bizottság a saját győzelmekén ünnepli a tranzitzónák felszámolását

Gulyás Gergely bejelentését természetesen nem hagyta visszhang nélkül a jelentős részben Soros György amerikai milliárdos által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság sem.

Forrás: Magyar Helsinki Bizottság/Facebook

A Helsinki Bizottság egyébként még az uniós bíróság ítélethirdetésének a napján, május 14-én büszkén hívta fel rá a figyelmet a honlapján, hogy

a magyar állammal szemben a menedékkérő migránsok érdekeit ők képviselték Luxemburgban.

Arról természetesen akkor egy szót sem írtak, hogy a strasbourgi EJEB viszont még tavaly novemberben a magyar államnak adott igazat.