Csődbe vinné a Kúria ítélete Gyöngyöspata önkormányzatát

Gyöngyöspata, 2020. január 21. Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én. A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete a roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője az ezen a napon tartott helyi sajtótájékoztatóján elmondta: az ügyben közvetlenül az érintett családokkal kell folytatni a kártérítésről kezdeményezett egyeztetést, mert az ügyben pert kezdeményező alapítvány "eljátszotta hitelét", miután eszközként használja pártfogoltjait anyagi haszonszerzés és saját politikai céljainak elérése érdekében. Mindezek figyelembevételével is folytatni kell a megkezdett egyeztetéseket a pénzbeni kártérítés mellőzése, illetve az azt helyettesítő személyre szabott oktatási lehetőségek elfogadása és biztosítása érdekében. MTI/Komka Péter

Bérekre, közvilágításra és szociális étkeztetésre sem maradna fedezete a gyöngyöspatai önkormányzatnak, ha a Kúria ítélete alapján kifizetnék a szegregációs pert nyert romáknak a 82 millió forint kártérítést a település polgármestere szerint. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a képzéssel történő ellentételezésre is nyitva hagyja a lehetőséget az ítélet a felek peren kívüli megállapodásával - írja a Magyar Nemzet. Fontos tény, nem a gyerekek szülei, hanem a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) indította a pert.

Hevér Lászlóné, a település polgármestere elmondta: nagyjából évi 40 millió forint a kisváros költségvetésében a szabadon felhasználható források mértéke, ezek helyi adóbevételekből származnak. A költségvetés java részét normatív támogatások teszik ki, amelyeket különböző kötelező feladatok elvégzésére kap az önkormányzat - tette hozzá, megjegyezve:

a hivatal számláján jelenleg nincs is annyi pénz, mint amennyit a bíróság megítélt a roma diákoknak.

Ha végrehajtást kezdeményeznének az önkormányzat ellen, és inkasszóznák a számláját, akkor egyebek mellett veszélybe kerülne az óvoda és több más intézmény működése, nem tudnánk kifizetni a béreket vagy éppen a közvilágítás számláit. Az intézkedés lehetetlen helyzetbe hozná a szociális és gyermekétkeztetést biztosító konyhát is, s egyéb különböző rezsiköltségre sem maradna fedezet – sorolta a polgármester.

Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én Forrás: MTI/Komka Péter

A diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szerinte a gyöngyöspataihoz hasonló perekben jellemzően valamilyen oktatási joghoz kapcsolják magát a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ez azonban nem nevesített alapjog, hanem járulékos jellegű jog. Ennek megfelelően az ilyen jogsértések esetén arányosan kell mérlegelnie a bíróságnak a kártérítések ügyében – tette hozzá.

Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet: bár a Kúria mostani ítélete szerint a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, a pótlólagos képzéssel történő ellentételezésre is nyitva hagyja a lehetőséget az ítélet a felek peren kívüli megállapodásával.

Ifj. Lomnici Zoltán Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Kúria döntése szerint nincs jogszabályi lehetőség a nem vagyoni – például pótlólagos oktatással történő – kártérítésre a gyöngyöspatai romák ügyében, s a nem vagyoni károk megtérítésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés. A legfőbb bírói fórum ezzel fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely mintegy százmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát, valamint az illetékes tankerületi központot, amiért 2004 és 2017 között szegregáltan oktatták a cigányokat a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában.

Fontos tény, hogy

nem a roma gyermekek szülei, hanem a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) indította a pert.

A szervezet bevallott célja precedenst teremteni, összességében minél több pénzt kiperelni a magyar államtól. Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumi tagja a napokban arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai ügy mintájára már egy válóperes ügyvéd is be tudja adni a keresetet.

Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Magyar Nemzetnek korábban úgy fogalmazott: nem megengedhető, hogy valaki

politikai okokból és a cigányságot eszközül használva egyfajta szegregációs bizniszt folytasson,

ezért törvénymódosítási javaslatot is benyújt az ügyben.