Soros György kétszer támadta meg válsághelyzetben az OTP-t

2020.04.09. 09:25

A koronavírus-járvány miatt komoly gazdasági válság bontakozott ki a világon, Soros György pedig ismét aktivizálta magát a háttérben: elemzők szerint az amerikai spekuláns állhat több országban a pénzpiaci támadások mögött, így a forint elleni támadás mögött is. A gyanút erősíti, hogy a mostanihoz hasonló krízishelyzetekben Soros kétszer is megtámadta az OTP-t. Ezt a két esetet idézzük fel.

1994

"Soros már 1994-ben is meg akarta szerezni az OTP-t. Békesi László belépő és Szabó Iván lelépő pénzügyminiszterek együttesen támogatták az OTP eladását Sorosnak. Ez meghiúsult, amit Soros nem bocsátott meg az OTP-nek, és azóta is igyekszik tönkretenni a bankot, amihez a kormány segítségét is megkapja" - tizenöt évvel később, 2009-ben a Gyurcsány-Bajnai váltás idején így emlékezett vissza Boros Imre közgazdász, egykori miniszter a történtekre, jellemezve Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon hozzáállását is.

Soros 1988-ban Franciaország legnagyobb bankjára spekulált, 1992-ben gyakorlatilag bedöntötte az angol fontot. A német márkával szemben kezdett el a font leértékelődésére játszani, amivel lavinát indított el a befektetők körében. A spekuláció eredményeképpen több mint egymilliárd dollárt keresett. A fekete szerdaként hírhedtté vált napon az akkori brit kormány kénytelen volt kilépni az Európai Monetáris Rendszer árfolyamrendszeréből, mert nem tudták a fontot a meghatározott szinten tartani.

Négy évvel a rendszerváltást követően Magyarországon is "nagyszabású" pénzügyi manőverbe kezdett, aminek első számú célpontja az OTP és a magyar forint volt. Ez volt a teljes privatizáció korszaka. Azokat a cégeket is eladták, amelyeket tőzsdére lehetett volna vinni. Volt egy gyógyszergyár, amit megvettek a külföldi befektetők, majd kivitték a tőzsdére. Ennek következtében négy és félszeres áron keltek el a meghirdetett részvények. Így megtérült a befektetésük, és a részvények többsége is a tulajdonukban maradt 

- mondta Boros Imre a már idézett interjúban.

Soros is erre játszott az OTP esetében. Azt szerette volna elérni, hogy az OTP elértéktelenítésével jelentős befolyást szerezzen a magyar pénzpiaci szektor fölött. A pénzintézet tervezett privatizálásában komoly szerepet játszott volna Bokros Lajos későbbi pénzügyminiszter, akkor a budapesti tőzsde elnöke, tervét pedig - mint az Boros szavaiból kiderült - Szabó Iván, majd Békesi László hivatalban lévő pénzügyminiszterek is támogatták. Ilyen zavaros körülmények között  

a Soros Alapítvány (Soros Fund Management LLC) váratlanul ajánlatot tett a hitelintézet 25 százalékára. 

Feszült pillanatai voltak ezek a rendszerváltás utáni magyar politikának: visszaemlékezések szerint az OTP-t vezető Csányi Sándor Horn Gyula irodájában veszett össze a Soros érdekeit kritika nélkül képviselő Bokros Lajossal. A nézeteltérés odáig fajult, hogy Bokros egyenesen Csányi leváltását követelte. Végül nem tudta végigvinni akaratát, Horn Gyula nem bízott meg Sorosban, Csányi Sándor véleményét fogadta el. Egy kormányhatározatban rögzítették, hogy az OTP nemzeti többségű, részben állami tulajdonban marad, és egyetlen részvényes sem juthat befolyásoló részesedéshez. Egyúttal a határozatban kimondták, hogy a külföldi befektetőknek egyenként öt, a hazaiaknak legfeljebb tíz százalék tulajdona lehet. Azzal, hogy az államnál maradt összesen 25 százalék + 1 szavazat (vagyis befolyásoló részesedés), Soros terveit keresztülhúzták.

Soros György: "Amikor pénzt csinálok, nem vagyok tekintettel a társadalmi következményekre"Forrás: AFP/Georg Hochmuth

Fontos mozzanata Soros történetének: a Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja elleni első támadás idején már nekilátott - előbb az Egyesült Államokban, majd Európában, így Magyarországon is - hálózatának kiépítésébe. Mint azt Schmidt Mária írásában megmutatta, mindezt úgy valósította meg, hogy mára eggyé vált a nemzetközi baloldallal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert kiépített hálózatát nemcsak a politikai-ideológiai küzdelmekben, hanem a pénzügyi akciók során is hasznosította. 

Az USA-ban pont egy évtizeddel magyarországi alapítványának útra indítását követően, 1994-ben kezdett hálózatának kiépítésébe. Civiljei akkor, első körben a könnyű drogok legalizálása mellett kampányoltak. Ezt követően kerültek sorra az úgynevezett baloldali ügyek (politikailag korrekt kánon, környezetvédelem, feminizmus, homoszexuálisok jogai, egyneműek házassága, migráció támogatása, iszlámbarátság, rasszizmus, az amerikai fehérek elleni hadjáratok, prostitúció legalizálása, stb.). Mindezt olyan kiváló hatásfokkal és olyan eredményesen tette, nemcsak az USA-ban, de Európában, így hazánkban is, hogy mára Soros és a baloldal egy és ugyanazzá vált 

- írta Schmidt Mária.

Az idő megmutatta, hogy agresszív pénzpiaci támadásokból az OTP elleni támadást követően is jó pár volt. A kilencvenes évek közepén bedöntötte a svéd koronát, majd kísértetiesen hasonló módon, a 1997-es ázsiai válság idején megtámadta a thai bathot. Ezzel arra kényszerítette a thai kormányt, hogy milliárdokat költsön a valuta megvédésére, és forduljon hitelért az IMF-hez. 

"Amikor pénzt csinálok, nem vagyok tekintettel a társadalmi következményekre" - ezzel magyarázta a spekuláns az 1997-es ázsiai válság idején történteket. A maláj elnök úgy kommentálta tetteit, hogy Soros egy olyan bűnöző, aki lerombolta azt, amit a malájok negyven éven keresztül építettek. Akciójának következményei voltak: sokáig nem tehette be a lábát sem Thaiföldre, sem Malajziába, mert a hatóságok nem tudták garantálni a biztonságát.

Többek között Csehországban, Horvátországban és Oroszországban is eljárást indítottak alapítványai ellen - pénzügyi machinációi miatt. 1998-ban az orosz rubelt is megtámadta, amivel egész Európának hatalmas gondokat okozott. A budapesti tőzsde részvényeinek értéke a harmadára esett vissza ekkor. 

2008

Soros 2008-ban ismét zavaros, bizonytalansággal teli időszakot választott a Magyarország elleni támadásra. A tizenkét évvel ezelőtti világválság az éppen hatalmon lévő Gyurcsány-kormány felelőtlen és dilettáns gazdaságpolitikája miatt készületlenül érte Magyarországot. A munkanélküliség akkor öt éve minden évben nőtt, az államadósság hatalmas lett, Magyarország gazdaságilag kiszolgáltatottá vált, így a többi országhoz képest is rendkívül érzékenyen érintette a krízis.  

Ezt próbálta kihasználni Soros, aki ismét pénzügyi támadást indított az OTP ellen. Nem véletlenül: ahogy azt a V4NA nemzetközi hírügynökség 2019-es összefoglalójában is olvashatjuk, ekkoriban az európai bankok azt a pletykát kezdték el terjeszteni a piacon, hogy a pénzintézet csődbe mehet, ami - a balliberális kormányok politikájának következtében - sokaknak nem tűnt hihetetlennek. 2008. október 9-én, a tőzsde zárása előtt - az 1994-es akció során említett - Soros Fund Management LLC egy londoni befektetési szolgáltató közreműködésével mesterségesen leszorította a bankpapírok árfolyamát. Ezzel több intézményes befektetőnél életbe léptek a kilépési limitek, összesen 390 ezer OTP-részvény került a piacra. 

több százmillió forintot tett zsebre a gyengülésre fogadó (shortoló) Soros. 

A shortolás következtében a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) a napközbeni emelkedés után 7,1 százalékos mínuszban zárt, majd a forint is elindult lefelé, illetve az állampapír-kereskedés is szinte teljesen leállt. A zuhanás zárás előtt alig egy órával kezdődött, miután az Egyesült Államokban bejelentették, hogy feloldják azt a tilalmat, melyet korábban a pénzügyi részvények shortolására vezettek be. A részvények zuhanása hozta magával, hogy pillanatok alatt a forint is meggyengült.

Elsőre nem lehetett tudni, ki áll a spekuláció mögött, több hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy fény derüljön erre.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közleményében megállapította, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A per évekig elhúzódott, végül 2011-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az alsóbb fokú bíróságok ítéletét, amelyben elutasították a cég keresetét a PSZÁF határozata ellen.

Ellentétben a legtöbb vállalkozással, az amerikai spekuláns cégei nemhogy megroppantak volna a krízis során, hanem egyenesen gazdagodtak. Korabeli sajtóhírek szerint a Soros Fund Management 2008-ban 1,1 milliárd dollárt keresett a világgazdasági válságon, annak ellenére is, hogy Soros szerint rengeteg lehetőséget elszalasztottak.

A CEU alapítása

Érdemes felidézni azt is, hogy a CEU alapításával kapcsolatban Boros Imre közgazdász hogyan fogalmazott 2009-ben: 

A kilencvenes évek elején Prágában tárgyaltam, és ott mondták, hogy náluk volt egy csapat, amelynek kellett volna egy egyetemi épület. Átküldték őket a privatizációs miniszterhez, aki közölte velük, hogy olyan feltételekkel, amilyeneket Soros kér, nem tudnak adni, de meg lehet venni, vagy ki lehet bérelni egy épületet. Ilyen feltételekkel viszont nem kellett. Ezért eljöttek Budapestre, és ingyen megkapták az épületet.  Ezek után sokáig Bokros Lajos volt az egyetem vezetője. A CEU-n 2008 végével megszűnt ugyan Bokros vezérigazgatói megbízatása, addigra azonban Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter hivatali ideje alatt törvénybe iktatták a lex CEU-t, ami legalizálta Soros egyetemének törvényen felüliségét.

Soros közben kialakította a világot behálózó szervezetét. Erről Schmidt Mária ezt írta már idézett cikkében: 

Soros megtévesztő, ártatlannak látszó célok mentén vonzott be sokakat, pl. esélyegyenlőség, cigányprogram, kórházi eszközök, és mindenekelőtt az emberi jogok védelmére hivatkozva. Az emberi jogokat Soros és aktivistái olyan gumifogalommá változtatták, ami tetszés szerint tágítható, bővíthető és alkalmazható. Mára főleg a migránsok jogait védik, és újabban egyesek az állatokra is kiterjesztenék. Mindez csak részben fedi el, ha egyáltalán, a tényt, hogy Soros hálózatán keresztül primer politikai céljait akarja érvényesíteni, melyek mindig és mindenhol azonnal pénzre, mégpedig sok pénzre váltható üzleti hasznot hoznak a számára. 

Ennek kiváló példáját jelentik az OTP elleni támadások is.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK