Nemzeti összefogáson alapuló válságkezelés

Megvan, hogyan képzeli a kormány a rendkívüli gazdasági intézkedések finanszírozását. Nem hitelfelvétel és eladósodás árán, hanem a nemzeti szolidaritás és igazságos közteherviselés elve alapján. A költségeket a kormány, a politikai pártok, a multinacionális cégek, a bankok és az önkormányzatok fogják viselni! A mostani bejelentés európai szinten is egyedülálló, világos döntés, mert a többi ország esetében továbbra sem tisztázott, hogy miből kívánják finanszírozni a korábban bejelentett rendkívüli gazdaságvédelmi terveiket! A lényeg, hogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően, a válság valószínűsíthetően nem fog az állam újabb eladósodásához, az elmúlt években elért eredmények elvesztéséhez vezetni. Elkerülhetjük a 2008-2009-es elhibázott válságkezelés súlyos és hosszú távú negatív hatásait.

Pontosan egy hónappal az első magyarországi fertőzöttek regisztrálása után Gulyás Gergely kancelláriaminiszter rendkívül fontos és nagyszabású válságkezelési rendelkezésekről számolt be. Továbbra is az élet- és egészségvédelem a legfontosabb, ennek költségeit a kormány egy felülről nyitott előirányzatból finanszírozza, itt nem lehetnek finanszírozási problémák. Ebből a mai napig összesen 380 milliárd forintot, a tavalyi GDP közel 1 százalékának megfelelő összeget fordítottak védekezésre. A most bejelentett intézkedés, amelynek köszönhetően a nyár elejéig minden egészségügyben dolgozó bruttó 500 ezer forint plusz juttatásban részesül, összesen 70 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A miniszter hangsúlyozta, hogy a mostani egyszeri juttatás nem befolyásolja az egészségügyi szakdolgozóknak előzetesen megígért 20 százalékos béremelést, amit novembertől fognak megkapni, és aminek költsége 81 milliárd forint.

Szakáli István Loránd Forrás: --

Gulyás kiemelte, hogy a koronavírus-válság az egészségügy mellett kiemelten érinti a gazdaságot is. A kormány minden tőle telhetőt megtesz a cégek és munkahelyek nehéz helyzetének könnyítése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy ha eljön az ideje, a gazdaság újból beindulhasson. Átlagban napi 4 ezer fővel növekszik a munkanélküliek száma, eddig összesen mintegy 30 ezer fővel, miközben csökkent a betöltetlen álláshelyek száma is.

A védekezéssel járó rendkívüli kiadások finanszírozására Gazdaságvédelmi Alapot hoznak létre, felhasználását pedig akcióterv szabályozza. Az alap feltöltésének alapelve a nemzeti szolidaritáson alapul, amihez mindenkinek hozzá kell járulnia. A kormány a közteherviselést magán kezdi, de ebből a politikai pártoknak, bankoknak, multinacionális cégeknek és önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket. Ebbe az alapba összesen 663 milliárd forintot terveznek. Forrásai:
1. 378 milliárd forintos elvonás és átcsoportosítás az Alap javára a minisztériumoktól;
2. 1,2 milliárd forint (50%) elvonás a politikai pártok törvény szerinti finanszírozásából;
3. 36 milliárd forint bevétel a multinacionális kereskedelmi láncoktól kereskedelmi adó formájában (az ezzel kapcsolatos harcot mind Magyarország, mind pedig Lengyelország megvívta már az Európai Bizottsággal, és a Bíróság a nemzetállamok javára döntött!);
4. 55 milliárd befizetés a banki szférától;
5. az önkormányzati bevételek közül az idei évre szóló gépjárműadó (ez helyi adó) kerül elvonásra, mert a védekezésből nekik is ki kell venni a részüket.

A felsorolt rendelkezések nem visszamenő hatályúak, hanem április 15-től, vagy május 1-től lépnek életbe.

Forrás: --

A miniszter arról is beszámolt, hogy a korábban bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések, járulékcsökkentés elengedése cégek és munkavállalók számára, adófizetés kiesése eddig mintegy 100 milliárd forintba kerültek, ennyivel kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. A miniszterelnök által kedden bejelentésre kerülő, minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programjával kapcsolatosan annyi hangzott el, hogy annak finanszírozását a költségvetés áttervezéséből és bizonyos meglévő alapok átcsoportosításából oldják meg. A minisztériumoktól 922 milliárd forint, a Foglalkoztatási Alapból pedig 423 milliárd forint kerül átcsoportosításra, a gazdaságvédelmi programokra.

Szerző: Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza