Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A miniszter az interjúban elmondta, hogy az új típusú koronavírus okozta gazdasági válság hatásairól körülbelül 1,5-2 hónap múlva lehet teljes képet kapni, amikor kijönnek az első negyedévre vonatkozó statisztikák. Ezeket a számokat használják bázisként, és ezek alapján gondolják újra a 2020-as üzleti terveket. Mindemellett a járványhelyzet számos problémára, de egyben lehetőségre is rávilágított, például
elkerülhetetlen a digitalizáció és az automatizáció felgyorsítása. Biztos vagyok abban is, hogy a távmunka elrendelésével a most felhalmozódó tapasztalatok a munkaszervezés új dimenzióját nyitják meg.
Bártfai-Mager Andrea szerint jelen helyzetben az állami vállalatok közül a közszolgáltató cégek vannak a legnehezebb helyzetben. Nekik ugyanis úgy kell szolgáltatniuk, úgy kell helyt állniuk a járványhelyzetben, hogy ebből az ügyfelek lehetőség szerint ne vegyenek észre semmit - mondta. A belföldi postai szolgáltatás továbbra is kiegyensúlyozott, noha a nemzetköziben már érzékelnek némi lassulást, miközben már március 18. óta számos országba nem szállítanak küldeményeket. Drágulásról is beszámolt a miniszter, mint mondta, bizonyos viszonylatokban 500 százalékos a drágulás, európai viszonylatban ez 150-180 százalékos, emiatt a postai árakat is felül kell vizsgálni.
Emlékeztetett arra is, hogy a postások védőfelszerelést kaptak, új ügyfélvárakoztatási rendet vezettek be, észszerűsítették a nyitvatartási rendet is és az ügyfelek érdekeit figyelembe véve korábban kézbesítették a március havi nyugdíjakat,
de még további intézkedéseket is terveznek.
A közlekedési cégek esetében a Volánnál már több mint 80 százalékkal esett vissza az utasforgalom, a MÁV kocsijai pedig 10-20 százalékos kihasználtsággal közlekednek, ezért mindkét társaságnál átálltak az iskolaszünetben megszokott menetrendre. A szükséges higiéniai intézkedéseket mindenhol meghozták, az egészségügyi dolgozók pedig ingyenesen utazhatnak.
A világjárvány okozta válság eredményeként bizonyos sérülékeny szektorokban több tízezer ember vesztette el a munkáját néhány nap leforgása alatt, nekünk az most a feladatuk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk és visszafordítsuk
- mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy a munkahelyvédelmi eszközök egy részét Orbán Viktor miniszterelnök már bejelentette, és további lépések várhatóak.
Arra a kérdésre, hogy "mennyi most pontosan az állami vagyon értéke, és van-e az a limit, amelyet már nem érdemes túllépni?" azt felelte, hogy az állami vagyon értéke ma közel 18 ezer milliárd forint. Fontos hangsúlyozni, hogy
2010 és 2018 között 6000 milliárd forinttal bővült ez a vagyonérték.
Mindez az átgondolt, ciklusokon átívelő, a vagyon értékét megőrizni és gyarapítani akaró vagyongazdálkodás következménye - mutatott rá. Az állami vagyon tekintetében nincs limit, mivel ez nem egy statikus rendszer: mindig lesznek elemek, melyek kikerülnek belőle, ami nem szolgálja az állami feladatok ellátását, míg a stratégiai vagyonelemek megtartása és bővítése folyamatos cél kell legyen - tette hozzá.
Ez az újonnan jött válság többek között rámutatott arra is, hogy a globalizált, összefonódó gazdaságok sérülékenysége miatt ki kell jelölni azokat a kulcsterületeket, amelyek itthon tartása stratégiai kérdés. Ezért a kritikus infrastruktúrák nemzeti tulajdonba vétele jó döntés volt és továbbra is javasolt.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter azt is elárulta, hogy a devizahiteles válság után életre hívott Nemzeti Eszközkezelő programjában mára 3500 bérlő maradt, ugyanakkor eddig összesen 36 ezer háztartásnak és 154 ezer családnak tették lehetővé, hogy a bankok által elvett tulajdonukat visszaszerezhessék.
