A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes

Magyarországon a koronavírus-járvány ellenére sincs élelmiszerhiány és ez a következő hónapokban is így lesz - közölte a kormány. A tájékoztatás szerint szigorúan fellépnek az élelmiszerek túlárazásával szemben is.

Az ország lakosainak élelmiszerellátása a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben is biztosított - jelentette be a kormány. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes, az alapanyagok pedig több mint nyolcvan százalékát itthon állítják elő.

Fontos tudni, hogy a családok biztonságos ellátásának megkönnyítése érdekében más boltokkal szemben

az élelmiszert, higiéniai termékeket, gyógyszert forgalmazó üzleteknek nem kell 15 órakor bezárniuk, ahogy a piacoknak sem.

A boltokban az árufeltöltés időigényessége miatti, átmeneti készlethiányt az idézhette elő, hogy a lakosság a járvány hírére felhalmozásba kezdett, a szokásos mennyiség sokszorosát vásárolták meg. Az ideiglenesen előforduló üres polcok csupán azt mutatták, hogy az alkalmazottak fizikai erővel nem győzték feltölteni azokat. Az érintett szaktárcák az indokolatlan készletfelhalmozás mellőzésére, a valós szükségletek szerinti vásárlásra kérnek mindenkit, megelőzve ezáltal a logisztikai nehézségek és általa a pánikhangulat kialakulását

Biztosított Magyarországon az élelmiszerellátás (Képünk illusztráció) Fotó: Csudai Sándor - Origo

A biztonságos élelmiszerellátásban kulcsszerepe van a helyi piacoknak.

A piacokon történő vásárlás nagyobb biztonságot nyújthat a vásárlók számára a zárt terű bevásárlóközpontoknál,

emellett kiemelt szerepet játszanak a helyi gazdaságok működésében, sok ezer magyar termelő megélhetését teszik lehetővé. Az Agrárminisztérium arra kérte az önkormányzatokat, hogy ne bezárással, hanem a piacok rugalmasabb nyitva tartásával és óvintézkedésekkel segítsék elő azt, hogy a vásárlók ne egy időben koncentrálódjanak.

Ellenőriz a fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelem a veszélyhelyzet meghirdetése óta ellenőrzi a legkeresettebb termékek ártörténetét és árképzését, mint például a tartós élelmiszerek, fertőtlenítőszerek és háztartási papíráruk. A túlárazással szemben szigorúan fel kell lépni, nem szabad engedni, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a kereskedők, piaci szereplők az embereken nyerészkedjenek, ez a magatartás ugyanis erkölcsileg is elitélendő.

Nincsen élelmiszerhiány, így általános árnövekedés a termelési árak növekedésének mértékén túl egyáltalán nem indokolt. A szabadáras rendszerben az áremelést önmagában nem szankcionálhatja a hatóság, de

kiemelten vizsgálja azt, hogy a kereskedők nem használják-e ki a magasabb kereslet adta lehetőséget

és ahol szükséges, határozottan fellépnek a jogsértő vállalkozói magatartással szemben.

Az Agrárminisztérium mindemellett az agrárkifizetések meggyorsításával is hozzá akar járulni a vírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez. Valamint a tárca javaslatcsomagot állított össze az Európai Bizottság számára az uniós támogatási jogszabályok felülvizsgálata érdekében. A kezdeményezés a közvetlen támogatásokat, a piaci támogatásokat, valamint a vidékfejlesztési támogatásokat is érinti, illetve a csekély összegű, ún. de minimis támogatások felső korlátjának megemelését.