Ezért vásárolja meg az állam a Mátrai Erőművet

Bártfai-Mager Andrea
Nyíregyháza, 2019. szeptember 7. Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel.
Vágólapra másolva!

A Mátrai Erőmű helyzetét – műszaki állapotát, gazdasági helyzetét, jövőképét – korántsem minősítik biztatónak, akkor mégis miért fontos annyira az állam számára, hogy megvásárolja?

A Mátrai Erőmű Magyarország meghatározó alaperőműve, ezért stratégiai fontosságú az állam számára. Egyrészt a villamosenergia-termelésünk 15%-át adja, másrészt tisztán hazai nyersanyagból állít elő villamos energiát, ami azt jelenti, hogy energiaimport-függőségünket csökkenti a teljesítményével. Ez a teljesítmény tehát nem szimplán vállalati teljesítmény, hanem egy komoly rendszelem az állam és gazdaságának működtetésében.

Azt mondja ezzel, hogy nem működne az állam az Erőmű nélkül?

Erőmű nélkül egyrészt többet kellene importálnunk, másrészt ellátásbiztonsági kockázatnövekedést, hálózati problémákat is okozhatna az Erőmű leállítása. A Mátrai Erőmű lignites blokkjainak mindaddig üzemben kell maradniuk, amíg a magyar villamosenergia-rendszer biztonsága átviteli hálózati fejlesztésekkel nem erősödik meg; ez alapján 2025-ig nincs alternatívája az Erőmű működtetésének.

Persze nem csak energetikai szempontból lehet az Erőmű működésének társadalmi, nemzetgazdasági hatásait értékelni. A Mátrai Erőmű egyben a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet teremt, a költségvetés számára pedig több tíz milliárdos bevételt termel a különféle adók, járulékok, és a CO2-kvóta befizetések formájában.

Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mi a célja az Erőművel az új tulajdonosának?

Az állam célja a vásárlással az, hogy stabil, biztonságos működési kereteket adjon az Erőműnek. A legfontosabb üzenetünk ezért az lehet, hogy az állam nem fogja bezárni a Erőművet, hanem azt tovább kívánja működtetni.

Az Erőmű bezárásával – vagyis a lignitalapú villamosenergia-termelés leállításával – az Erőmű ugyan mentesülne a szén-dioxid kvótaárak által okozott költségektől, viszont számos negatív következménnyel is szembe kellene néznünk: villamosenergia-ellátásbiztonsági kockázatokkal, a technológia, az azon alapuló erőművi képesség és nem utolsósorban munkahelyek elvesztésével. Az állam ehelyett innovációs kihívásként tekint az Erőmű jövőjének megalapozására, és az Erőmű – ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontoknak is megfelelő – technológiai átalakítását tűzi ki stratégiai célként.

Az Erőmű jövőképének kialakítása, a technológiai megújítás nemcsak energiapolitikai célkitűzéseket szolgál, hanem azt az állam komplex térségfejlesztési projektként kezeli és valósítja meg. Ennek legfőbb célja egészségesebb környezet megteremtése, másrészt minél több munkahely megőrzése.

Konkrétan mit vett az állam, és miért biztos benne, hogy jó üzletet csinált?

2020. március 26-án zárult a tranzakció, amely alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft.-t.

Az eddigi kisebbségi részesedése helyett ezzel az MVM közvetett tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt., és a lignit kitermelését biztosító bányákat és bányaberendezéseket működtető társaságai is - a visontai és bükkábrányi bányákról van szó. Az adásvétellel az MVM Csoport tulajdonába kerülő vállalatok között szerepel a Geosol Kft. is, amely a Mátrai Erőmű biomassza és válogatott hulladék tüzelőanyag-ellátását biztosítja, tapasztalataival és kompetenciáival tovább bővíti a vállalat villamosenergia-termelési portfólióját. Nemcsak egy Erőművet vásárolt tehát az MVM, hanem egy műszaki, technológiai, földrajzi adottságok okán racionálisan együtt működtethető cégcsoportot.

Mennyi volt az Erőmű vételára?

A megvett részesedések vételárának összege 17 milliárd 440 millió forint volt, a tranzakció pedig az iparági sztenderdek szerinti rendszerben bonyolódott le.

Helyesnek tartja, hogy ekkora összeggel támogatja az állam a jelenlegi helyzetben az Erőmű megvásárlását?

A kérdésével kapcsolatban több dolgot is tisztáznunk kell. Legelső sorban azt, hogy mit jelent az, hogy piaci egy tranzakció: azt, hogy az nem támogatás. A vételár alapja független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés, a vételár a felek közötti tárgyalások eredményeként alakul ki, amely a piacgazdasági szereplő követelményeinek is megfelel. Ez volt a követelmény ezzel a tranzakcióval kapcsolatban is, melynek a felek eleget tettek. Az MVM a cégcsoportot egyébként társasági forrásból vásárolta meg, és a feladata a stabil, üzleti alapon történő működtetés biztosítása.

Ez szépen hangzik, de realisztikus elképzelés ez akkor, amikor az előző tulajdonosok egyike sem fogott bele ebbe?

Realisztikus, de egyáltalán nem állítom, hogy könnyű feladat lesz. Éppen egy állami tulajdonos az, akitől elvárható, hogy stratégiai célkitűzések mentén hosszú távú, nehéz, összetett fejlesztési programokat hajtson végre, ez az állami vagyongazdálkodás egyik rendeltetése.

Tudna arról is beszélni, hogy milyen lesz a jövő Mátrai Erőműve?

A jelenlegi termelő kapacitásokat úgy kívánjuk más technológiákkal kiváltani, hogy azzal a nemzeti dekarbonizációs célkitűzéseinket is szolgáljuk, a légszennyezőanyag-kibocsátást csökkentsük.

Az a feladatunk, hogy összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal, megtervezzük az Erőmű átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre. Vagyis – divatos kifejezéssel élve: zöldítjük az Erőművet. Ennek a terveit kell az MVM-nek a következő hónapokban véglegeznie és felkészülni a tervet alkotó projektek implementálására.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az Energetikai Innovációs Tanács alakuló ülésén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) könyvtártermében, Budapesten 2018. október 2-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Több projekt is lesz? Mik ezek?

Igen, több projektben gondolkodunk, engedje meg ugyanakkor, hogy ezek részleteiről akkor beszéljünk, amikor már túl vagyunk a tervezésen, és az azt övező szakmai és politikai egyeztetéseket is lefolytattuk. Az bizonyos, hogy olyan volumenű termelési kapacitás megteremtése a feladat, amely képes pótolni a Mátra Erőmű jelenlegi teljesítményét, s rugalmas, szekunder szabályozásra alkalmas kapacitáslétesítésében is kell gondolkodnunk. Az is alaptétel, hogy igazodnunk kell a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseihez, és evidencia, hogy a telephely, az infrastruktúra adottságaira, a felhalmozott szakmai tapasztalatokra minél szélesebb körben kell alapozni. Ez mind több projektre mutat. Gondoljon csak arra, hogy a megvásárolt társaságcsoport nemcsak szimplán egy áramtermelő egységet működtet: ott vannak a társaságcsoport biomassza- és hulladéktüzelési tapasztalatai, ezt az értékláncot is meg kell őrizni, hiszen az is legalább olyan fontos, hogy a Magyarországon keletkező hulladékanyagok költséghatékony és környezetbarát feldolgozásához is legyenek intézményeink.

Amit elmond, abból mégiscsak arra következtetek, hogy bezárják az Erőművet. Mi akkor a tényleges forgatókönyv?

Az elsőrendű feladat a jelenlegi blokkok biztonságos működtetése annak érdekében, hogy az áramellátás biztosított legyen, a villamos energia elosztási és hálózati rendszere országszerte biztonságosan működjön; ennek rövid távon nincs alternatívája. Az egyes blokkok korához, műszaki állapotához, technológiájához igazodó működtetési modellt kell kialakítani annak érdekében, hogy a termelő kapacitást is a lehető legteljesebb mértékben megőrizzük, s ezzel együtt egy fenntartható, költséghatékony működést alakítsunk ki. Ezzel együtt, ezzel párhuzamosan kell - összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal - megtervezni és végrehajtani az Erőmű középtávú átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre.

Hány évig fog tartani ez a folyamat? Végre tudja ezt hajtani az MVM?

Az MVM feladata, hogy a fent ismertetett célkitűzések alapján az Erőmű részletes működtetési modelljét kialakítsa, a technológiai átalakítást végrehajtsa, s ahhoz a társasági forrásokon túlmenően uniós finanszírozási forrásokra is pályázzon. A középtávú technológiai átalakítás azt jelenti, hogy az évtized utolsó éveire már működnie kell valamennyi új termelő elemnek. Azt várjuk el ugyanakkor az átalakítást végző MVM-től, hogy az erőforrásokhoz, kapacitásokhoz igazodó, feszes beruházási tervet valósítson meg.

Ha van az állami energetikai portfólióban olyan cég, amely képes erre méretei, szakmai háttere folytán, az az MVM Csoport. Hozzá kell járuljon ennek a folyamatnak a sikeréhez, hogy nemcsak a magyar kormány, de az Európai Unió által is támogatott irányú átalakítás fog végbemenni. A következő évtized egyik legjelentősebb energetikai projektje lesz ez.

Minden szempontból sikeres ugyanakkor abban az esetben lehet, ha valamennyi érintett stakeholder együttműködésén alapul. Az Erőmű térségének fejlesztésére vonatkozó intézkedések megtervezése, összehangolása és eredményes végrehajtása például kormányzati összefogást igényel, az nem egy vállalat belügye. Nem kevesebbet várunk ettől, minthogy az Erőmű és a környező ipari parkban működő cégek dolgozóinak munkahelyét megőrizzük, illetve a technológiaváltás miatt átalakuló ipari környezet – a tervezett beruházások, új vállalkozások – új munkalehetőségeket is kínáljanak számukra. Fontos feladatunk van az ipari parkba települt azon cégekkel, amelyek az erőmű melléktermékeit, mint alapanyagokat használják fel jelenleg; partnere kell legyen a kormányzat ezen cégeknek abban, hogy a működésüket újratervezzék, felkészülhessenek a változásokra. Ugyancsak partnerek az országos és helyi politikusok, választókerületi vezetők, civil szervezetek, iparági, munkavállalói érdekképviseletek; velük együtt kell kidolgozni és megvalósítani az átalakítási és térségfejlesztési programokat, bízom benne, hogy a jövő lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása érdekében eredményes együttműködések valósulnak majd meg.