Nemzeti összefogás helyett a politikai játszmákat választotta az ellenzék

Országgyűlés
Budapest, 2020. március 23. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, j) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kapcsán. MTI/Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Az ellenzéki pártok az Országgyűlés hétfői ülésén nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, amely megteremtette volna a szükséges jogi kereteket a járvány terjedésének lassításával összefüggő rendkívüli intézkedések fenntartására, illetve újabb biztonsági intézkedések bevezetésére. Kérdésként merül fel, hogy hogyan értékelhetjük e szorongatott helyzetben a vezető ellenzéki politikusok érveit, valamint az említett döntésük következményeit.
Vágólapra másolva!

Megvizsgálva a baloldal és a velük szövetségben álló Jobbik indokolását a szóban forgó törvényjavaslat ellenzése kapcsán, meglehetősen ellentmondásos álláspontokkal találkozhatunk. Gyurcsány Ferenc szerint a kormány magukra hagyta a frontvonalban lévőket, továbbá aggodalmát fogalmazta meg annak kapcsán, hogy a jogállamiság sérülhet a rendkívüli intézkedések hatására, míg a szocialista Tóth Bertalan és az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt a kormány iránti bizalom hiányára hivatkozott. A párbeszédes Szabó Tímea diktatúrát kiáltott, valamint – a Büntető Törvénykönyv tervezett módosítása kapcsán – a sajtótermékek elhallgattatását vizionálta.

Különösnek tekinthető, hogy az ellenzéki politikusok rendre szigorúbb fellépést várnak a kormányzattól a járványhelyzetre tekintettel, ugyanakkor az ennek megvalósításához szükséges jogi környezet megteremtésére már nem mutatnak hajlandóságot. E lépésük nem pusztán azért aggályos, mert a koronavírus elleni hatékony védekezés elé gördítettek akadályokat, hanem mert figyelmen kívül hagyták a saját választóik akaratát is. Ugyanis a magyarok a kialakult rendkívüli helyzetben a pártpolitikai szempontok félretételét és a politikai játszmák háttérbe szorítását kívánták volna: a Századvég márciusi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 87 százaléka nemzeti összefogást sürget a járvány terjedésének mérséklése érdekében.

Külön figyelmet érdemel a Jobbik elnökének, Jakab Péternek a parlamenti felszólalása a javaslat vitájában. Jakab szerint a többi európai országhoz képest le vagyunk maradva a járvány elleni védekezés tekintetében, „a világ elrohan mellettünk". Ehhez képest – ahogy a Századvég elemzése rámutatott – a Johns Hopkins Egyetem által vezetett koronavírus-adatbázis alapján egyértelműen megállapítható, hogy többek között Németországgal, Spanyolországgal, illetve Franciaországgal ellentétben Magyarország a legkevésbé fertőzött országok közé tartozik az összes regisztrált megbetegedések számát tekintve. E megállapítás pedig elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy hazánk kellő időben bevezette a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyek meghozatalához elengedhetetlen volt a veszélyhelyzet kihirdetése. E különleges jogrendi állapothoz kapcsolódó lépések fenntartását és a további hatékony intézkedések jogi alapjának megteremtését szavazta le hétfőn a Jobbik is.

Kijelenthető, hogy a kialakult különleges helyzetben kulcsfontosságú lenne az aktuálpolitikai számítások félretétele a hatékony és gyors cselekvés érdekében. Azok a politikai erők, amelyek nem hajlandóak felülemelkedni a napi politikai ellentéteken, és továbbra is pártpolitikai szempontokat helyeznek előtérbe, a koronavírus elleni küzdelem eredményessége mellett saját szavazóbázisuk integritását is kockáztatják.