Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Karácsony Gergely számára a kihirdetett veszélyhelyzet a miniszterelnökhöz képest lényegesen nagyobb hatalmat jelent.
A miniszterelnök ugyanis továbbra is a kormány tagjaival együtt dönthet, és az Országgyűlés továbbra is működik, Karácsony Gergely azonban a veszélyhelyzet kihirdetésével lényegében egyszemélyi hatalomra tett szert.
A főpolgármester a fővárosi közgyűlés márciusi ülését már össze sem hívta, egy személyben jogosult meghozni a közgyűlés hatáskörébe eső döntéseket a veszélyhelyzet idején.
Karácsony Gergely egyszemélyi vezetésének nincs időbeni korlátja, az mindaddig fönnáll, amíg az országban veszélyhelyzet van. És az is fontos körülmény, hogy Karácsony Gergelyt közismerten Gyurcsány Ferenc mozgatja.
Míg a veszélyhelyzet kihirdetése semmilyen szinten nem korlátozza a szabadon választott Országgyűlés jogköreit, addig az úgyszintén választott képviselőkből álló Fővárosi Közgyűlés helyett és nevében Karácsony egyetlen kérdés, az önkormányzati intézmények megszüntetése vagy átszervezése kivételével minden ügyben önállóan, egyedül dönthet.
Karácsony dönthet a színházigazgatók, a tömegközlekedés sorsáról, osztalék kifizetéséről, telkeket, épületeket adhat el vagy vehet közpénzből, hidakat zárhat le, egyedül fogadhatja el a tavalyi év zárszámadását, vagy épp módosíthatja a nemrég elfogadott költségvetést.
A főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló bármely nyomtatott vagy internetes orgánumot megszüntetheti, pénzt adhat, pénzt vehet el, főszerkesztőt mozdíthat el vagy nevezhet ki, egyszemélyi döntésével.
Azaz, közpénzek százmilliárdjai felett rendelkezhet egy személyben.
Ez Magyarország újkori demokráciája tekintetében példa nélkül áll. Soha, egyetlen vezető nem dönthetett még egyedül ennyi pénzről. Ezt a teljhatalmat a miniszterelnök számára rendelkezésre álló hatáskörök – természetesen – meg sem közelítik.
Mindennek egyébként a jogszabályi hátterét Magyarország alaptörvényének 53. és 54. cikke jelenti, amelyek a veszélyhelyzetről és a különleges jogrendről rendelkeznek.
A katasztrófavédelemről szóló törvény felhatalmazó rendelkezése is visszautal erre a két cikkre.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény így rendelkezik a veszélyhelyzettel kapcsolatban:
Mint arról korábban beszámoltunk, Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője Facebook-oldalán arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, miszerint az ellenzéket az nem zavarja, hogy Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester bevezette: mostantól rendeleti úton irányítják a fővárost, ami azt jelenti, hogy akár hetekig-hónapokig nem fog tanácskozni a fővárosi önkormányzat döntéshozó testülete, miközben elutasította az ellenzék a parlamentben a veszélyhelyzet meghosszabbítását, melyre a koronavírus okozta járvány miatt lett volna szükség.
