Az ellenzék a rendkívüli helyzetben sem hajlandó a nemzeti konszenzus megteremtésére

ORBÁN Viktor
Budapest, 2020. március 23. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, j) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kapcsán. MTI/Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Hiába beszéltek az ellenzéki frakcióvezetők az összefogás fontosságáról az Országgyűlésben, a szavazásnál mégsem támogatták a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati lépéseket. Ezzel veszélybe sodorták hazánk hatékony védekezését, mivel a rendkívüli jogrend alatt született döntések közül többnek is lejár a hatálya – a házszabály rendelkezései alapján – leghamarabb március 31-én tartandó következő szavazásig. Az ellenzéki pártok mai döntésükkel végérvényesen kinyilvánították, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben sem hajlandóak a nemzeti konszenzus megteremtésére - írja Deák Dániel, a XXI. Század Intézet munkatársa gyorselemzésében. 
Vágólapra másolva!

Március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére azért volt szükség, mert az ekkor életbe lépő különleges jogrend biztosítja a járvány elleni védekezéshez szükséges gyors és rendkívüli intézkedések azonnali végrehajtását a kormány számára. Ennek a rendkívüli jogrendnek volt köszönhető, hogy a kormány számos olyan intézkedést meg tudott hozni, amellyel lassítani lehetett a járvány terjedését Magyarországon, illetve felkészítették az egészségügyi ellátórendszert és a különböző hatóságokat a fokozódó krízishelyzetre.

Az Alaptörvény szerint e szabályok elsődlegesen 15 napig maradnak életben, de amennyiben a helyzet megkívánja, meghosszabbítják ezen kihirdetett állapotot. Ehhez azonban már az Országgyűlés felhatalmazása szükséges. A kormány most azt kérte, hogy a hatékony védekezés érdekében a parlament térjen el a házszabálytól és amint csak lehet, szavazzon az úgynevezett „felhatalmazási" vagy „koronavírus"-törvényjavaslatról. Az ellenzéki képviselők azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták.

Érthetetlen az ellenzék magatartása.

Budapest, 2020. március 23. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, j) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kapcsán. MTI/Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az Alaptörvény és maga a törvényjavaslat világos korlátozásokat tartalmaz a kormány esetleges túlhatalmával szemben, így az Alkotmánybíróságnak és magának az Országgyűlésnek is van lehetősége mindenféle túlkapással szemben fellépnie.

Ráadásul a különleges jogrend kizárólag a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik, és annak vége a járványhelyzet elmúlása, ami egy ma még nem megjósolható, de a jövőben egy mindenki számára könnyen belátható, objektív időpont lesz. Mivel Európában senki sem tudja jelenleg megmondani, hogy mikor lesz vége a járványnak, ráadásul azt sem, hogy az Országgyűlés döntésképes lesz-e a járvány tetőpontján, jelen helyzetben nem érdemes végső határidőt szabni.

Európában példanélküli ez az ellenzéki magatartás, még ebben a rendkívüli módon nehéz időszakban sem hajlandóak a nemzeti konszenzusra törekedni.

Fontos ugyanakkor, hogy a kormánytöbbség házszabálytól eltérés nélkül, tehát az ellenzék támogatása hiányában is képes lesz nyolc nap múlva elfogadni a felhatalmazási törvényt, így az ellenzék ugyan most időt húzott, de nem tudja megakasztani a kormány fellépését a koronavírus-járvánnyal szemben.