A szakember azzal a bizonyított ténnyel indítja a gondolatát, hogy a stressz-szint és az immunitás között közvetlen kapcsolat van.
Minél magasabb a tartós stressz, annál gyengébb lesz az immunitás, tehát ebben az egész koronavírus-történetben is nagyon fontos az, hogy vigyázzunk arra, hogyan érezzük magunkat, mentálisan is"
- magyarázza, majd hozzáteszi, hogy a fizikai védelemmel kapcsolatban számtalan tanácsot kaptunk már eddig is. Például arról, hogy
lehetőleg minél többször mossunk kezet, vagy hogy milyen maszkot hordjunk.
Arról viszont már, hogy a
"jól érzem magam állapot" mit tud ehhez hozzátenni, ritkábban esik szó.
Itt van például a bizonytalanság élménye"
- mondja, majd az okosvárosok kerülnek szóba és a tömegközlekedés. Az, hogy a várókba kiírják, hány perc múlva érkezik a következő járat. Szerinte ez azért jó, mert
ha valamit időponthoz tudunk kötni, sokkal kevesebb stressz ér minket, kevesebb a "bizonytalanságfaktor".
Azt javasolja, hogy a kiszolgáltatottság érzése helyett érdemes azt megvizsgálnunk, mit szabályozhatunk, ellenőrizhetünk.
Amit lehet kontrollálni, példának okáért, a saját napirendem. Tehát akkor, hogy ha én beosztom magamnak, hogy ebbe a napba mi fér bele, a home office munka, a főzés, a beszélgetés, a tea, a kávé és egyáltalán mitől érzem jól magam és mi az a feladat, amit el kell végezni, akkor nem egy beláthatatlan dzsumbuj ez az egész, amibe bele kényszerítettek engem, hanem egy lehetőség. Tehát az a kérdés, hogy ebben a megváltozott helyzetben hol látom meg önmagam számára a lehetőséget"
- magyarázza.
Úgy látja, a koronavírus miatt kialakult a helyzetben, ami a négy fal közé kényszerít bennünket,
pozitívan kell gondolkozni, és ez nem erőltetett dolog.
Fantasztikusak a magyarok, tényleg, azt néztem, hogy a legabszurdabb helyzetben is tudunk humorral élni, viccelni, nevetni. Ha felhívom azokat, akikkel jól lehet beszélgetni, akiknek nem világvége-hangulatuk van, bíztatást adunk egymásnak, hogy túlleszünk ezen is. Segítünk egymásnak egy-egy jópofa beszélgetéssel"
- teszi hozzá a szakember, aki szerint nem baj, ha ilyenkor nevet az ember.
Hogy miről beszélt még Dr. Kalamár Hajnalka, ebben a videóban hallgatja meg: