A kommunizmus korszakának ideológiája folytatódik, és a liberalizmusban erős szövetségesre talált

Ryszard Antoni Legutko

Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Eötvös József Előadásokon. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy jelenleg a közép-európai együttműködés reneszánszát éli. A rendezvénysorozat vendége volt Ryszard Antoni Legutko, aki emlékeztetett, hogy a kommunizmus az emberi történelem leggyilkosabb rendszere volt. A lengyel EP-képviselő továbbá kiemelte, hogy mindaz, amit a marxizmus a kommunizmus idején kifejtett, jelenleg a neomarxizmusban folytatódik, amely erős szövetségesre lelt a liberalizmusban.  

A kommunizmus emlékezete és új törésvonalak Európában címmel rendezte meg a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarország Alapítvány az Eötvös József Előadások idei rendezvényét a Várkert Bazárban, amely Gulyás Gergely köszöntő beszédével kezdődött. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy nekünk itt Közép-Európában egy évezredes tapasztalattal nem mindegy, hogy kik a szövetségeseink és a barátaink. Lengyelország számunkra nagyon fontos szövetséges, mindig számíthattunk rájuk a történelmünk során 1920-ban, 1939-ben, 1956-ban és 1989-ben is. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy

jelenleg a közép-európai együttműködés reneszánszát éli.

A miniszter Ryszard Antoni Legutkóról elmondta, hogy a krakkói Jagello Egyetem filozófiaprofesszora, EP-képviselő "a nyugati világ azon részéhez tartozik, amely megélte a létező szocializmus terrorrendszereinek tombolását, és jól tudja, hogy mennyit ér a szabadság". Legutko

rabság idején is hitt a szabadságban, diktatúra idején a demokráciában, és a szovjet jog idején is hitt a jogállamban

– tette hozzá. Gulyás Gergely elmondta, hogy a lengyel EP-képviselő kimondja azokat az igazságokat, amelyeket a politikai korrektségbe fulladó többség kimondani nem mer, hallani pedig egyáltalán nem akar.

Gulyás Gergely Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kommunizmus az emberi történelem leggyilkosabb rendszere volt

A rendezvényen Ryszard Antoni Legutko a kommunizmus emlékezete és új törésvonalak Európában című előadásában elmondta, hogy a kommunizmus az emberi történelem leggyilkosabb rendszere volt. Emlékeztetett, hogy egyik EP-felszólalását ezzel kezdte, ám sokan hurrogni kezdtek. A jelek szerint a tényekkel nincs valami rendjén, ha erre kell emlékezni – tette hozzá. Úgy véli

a kommunizmus most is jelen van, csak feldíszítve.

Emlékezettett: megszámlálhatatlan olyan szervezet van, ami a fasizmus ellen véd, de alig van olyan intézmény, ami a kommunizmussal állna szemben. A fasizmust manapság inkább sértésként használják azon ideológiai ellenfelekkel szemben, akiket összefüggésbe lehet hozni a jobboldallal. A kommunizmus vívmányai, mint a TSZ-ek, a kínzások, kivégzések és a szovjetunió ugyan megszűnt, de
kommunista pártok ma is vannak, csak nincs számottevő befolyásuk.

Ryszard Antoni Legutko Fotó: Csudai Sándor - Origo

A professzor felidézte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) korábbi elnöke egy rendezvényen védelmébe vette Marx Károlyt és felmentette az atrocitások alól. Világunk junckerei tudják, hogy nem hagyhatják semmiben a politikai baloldal uralkodóit - tette hozzá. Nem hangozna meggyőzően az, hogy a kommunizmus eltűnt. Legalábbis nem lenne megjegyző a kelet európaiaknak. Ők még emlékeznek. Álláspontja szerint

mindaz, ami a marxizmus idején volt, a mai változatban is jelen van.

Úgy véli, a neomarxizmus erős szövetségese lehet a liberalizmusnak. Utóbbi már "nem a legtermékenyebb talaja a szabadságnak", mivel a liberalizmusnak is erős "ellenségszükséglete" van. Kifejtve, hogy a kommunisták gondolkodásában - a marxizmus osztályharc-terminológiája folytán - nagy szerepet játszott az ellenségkép, a közélet nyelvét a katonai szótárból vett kifejezések uralták. Utóbbi megfélemlítő hatással volt az emberek gondolkodására, és cenzúrát, öncenzúrát eredményezett.

A cenzúra az ember gondolkodásában kezdődött

– emlékeztetett. Marxi ideológiában az osztály fogalma volt a fontos. Ma az osztály, a faj és a társadalmi nem a fontos. Most olyan gondolatbűnök vesznek minket körbe, mint a homofóbia, transzfóbia, populizmus, gyűlöletbeszéd vagy a rasszizmus. Ma is ébernek kell lennünk, hogy mit mondunk vagy gondolunk. A gondolatbűnök léte azonban a vitát is csírájában elfolytja. Itt van például a klímaváltozás kérdése. Szélhámosnak van bélyegezve, akinek fenntartásai vannak ez ügyben – véli. Továbbá, aki ragaszkodik a férfi-nő házassághoz, az megkapja a homofób jelzőt.

A liberalizmusnak igen erős ellenségigénye van

Ryszard Antoni Legutko szerint a liberalizmusnak is, ahogyan a kommunizmusnak, igen erős ellenségigénye van. „Mi liberálisok mindenki más ellen" – fogalmazott. Úgy véli, a liberalizmus is átalakítja a társadalmat.

Egyesek nagyobb szabadságot akarnak, ezért másoknak kevesebb jut.

Általában a konzervatív oldal veszít, és az ellene lévők szabadsága nő. A neomarxizmus és a liberalizmus összetartozik napjainkban – tette hozzá.

A professzor összegezve gondolatait elmondta, hogy a mai törésvonalak újak, de egyben régiek is. A kommunizmus nem ázsiai találmány, hanem Európa szívében született. Akik létrehozták, ma is velünk élnek. Európai gyökereire azonban nem fordítunk elég figyelmet.

Azt, hogy merre megy Európa, nem tudom, de nem jó. Azonban egyre többen jönnek rá, hogy a szép új világ elfogadhatatlan. Ha tömegek jönnek erre rá, akkor a rendszer összedől. Minél előbb következik ez be, annál jobb – zárta gondolatait.