Új hatóság, szigorúbb szankciók és új visszaváltó rendszer a tiszta Magyarországért

Boros Anitával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkárával beszélgettünk arról, mi történt eddig a fenntarthatóság terén, és mi változik ezután a nemrég bejelentett Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv jegyében. Szó esik a körforgásos gazdaság előnyeiről, a fenntarthatósághoz kapcsolódó pályázatokról és az illegális hulladéklerakás felszámolásáról is.

- Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében ismertette a klímaprogramot. Miért volt szükség a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv megalkotására?

A kormány mindig is foglalkozott klímavédelemmel. Fontosnak tartjuk, hogy mindannyian tiszta, egészséges környezetben éljünk. Meg kell védenünk Magyarország természeti kincseit, hogy biztonságos, élhető otthont hagyjunk az utánunk következő generációk számára is. Az élhető környezet, a természeti értékek védelme, a közös jövőnk biztosítékainak megteremtése csak akként lehetséges, hogy minden szakpolitikai területen figyelembe vesszük a fenntarthatóság elvét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy rendszerszinten kell a kapcsolódó ágazati kérdéseket áttekintenünk, és meghoznunk a megfelelő döntéseket. A magyar kormány ezt megtette, és egy olyan akciótervet fogadott el, amelyben konkrét célkitűzések, egyértelmű irányok kerültek meghatározásra. Mi már most is azon dolgozunk, hogy az akcióterv további intézkedéseihez szükséges jogszabályi környezetet megteremtsük. A kormány tehát ebben a témakörben is cselekszik: meghatároztuk azt a legfontosabb nyolc területet, amelyek a klímavédelmi céljaink elérése érdekében a legrelevánsabbak, és az intézkedéseink hamarosan mindenki számára láthatóak és érezhetőek is lesznek, hiszen mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az Akciótervben meghatározott céljaink a lehető leghatékonyabban, leggyorsabban megvalósuljanak. Az irányok adottak, a szaktárcák dolga, hogy megfelelő megoldási módozatokat dolgozzanak ki a Kormány számára.

Forrás: Goreczki Renáta

- Célként fogalmazódott meg a körforgásos gazdaság elérése is. Mikorra valósítható meg ez hazánkban?

A körforgásos gazdaság kiépítése egy hosszú folyamat, amelynek részét képezi az Európai Unió 2018-ban kihirdetett irányelvcsomagjának és a kapcsolódó végrehajtási jogi aktusainak a jogharmonizációja. A körforgásos gazdaság a termékek életciklusához kapcsolódó gazdasági folyamat. A lényege, hogy egy termék (pl. egy sampon), miután felhasználtuk pl. a tartalmát ne a hulladéklerakókba végezze, hiszen például a műanyagok több száz év alatt bomlanak le. Ez az ún. lineáris modell. A mi célunk a körforgásos gazdaságra történő átállással az, hogy a termék újra életre keljen, újra bekerüljön a gazdasági körforgásba. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy amit csak lehet, újrahasznosítunk: újrafeldolgozzuk és új termékben új életet kezd a gazdaságban.
A körforgásos gazdaságra történő áttérés egy folyamat. Ezt a folyamatot szemléletváltással, technológiaváltással és hatékony kormányzati intézkedésekkel lehet megvalósítani. A magyar kormány mindháromhoz eszközöket biztosít.

A mi feladatunk, hogy ebben szakmai támogatást nyújtsunk mindenkinek: feltárjuk a legjobb gyakorlatokat azok számára, akik a fenntartható fejlődés jegyében akarnak élni. Igyekszünk feltárni a kormányzati intézkedések közötti fenntarthatósági szinergiákat és azokat még intenzívebben felszínre juttattatni mindenki számára, aki még többet akar tenni a jövőnk építésért.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

- A műanyag féktelen használata szerte a világban óriási károkat okoz. Első lépésként a kormány betiltja az egyszer használatos műanyagokat. Mely termékeket érint ez a leginkább? Várhatóan mikorra készül el a tiltott műanyagok listája, hozzávetőleg hányféle műanyag kerül ki a forgalomból, illetve hogyan helyettesítik majd 2021-től az egyszer használatos műanyagokat? A vásárlók megérzik majd a pénztárcájukon az egyszer használatos műanyag eltűnését?

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv céljai között szerepel, hogy a Kormány 2021-től betiltja a környezetre negatív hatást gyakorló bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket. A szaktárca a jogalkotást megalapozó feltételek meghatározását követően gondoskodik a szükséges jogszabályok megalkotásáról. A forgalomba hozatali korlátozás pontos hatásairól a részletszabályok kidolgozását követően tudunk bővebb információt adni. Ugyanakkor a cél az, hogy idén megszülessen minden, az egyszer használatos műanyagok forgalmazását tiltó és helyettesítését megoldó intézkedés, így ezekből egyetlen darabot se használjunk 2021-től. Elmondható, hogy azon termékek forgalomba hozatalának korlátozását szabad bevezetni, amelyek egyrészt jelentősen hozzájárulnak a tengeri műanyagszennyezéshez, másrészt kereskedelmi forgalomban elérhető alternatívájuk van.
2021-től betiltjuk az egyszer használatos műanyagok - így különösen az evőeszközök, tányérok, szívószálak, műanyag poharak és bevásárló táskák - forgalmazását. Radikálisan átalakítjuk a műanyag palackok, fémdobozok és üvegek használatának rendszerét, gyakorlatilag megszüntetjük a környezetkárosító hatásukat.

Minden olyan intézkedést megteszünk, amely ahhoz szükséges, hogy az egyszer használatos, ám jelenleg tömegesen előforduló termékek forgalmazását, illetve használatát más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Ennek érdekében támogatni fogjuk a vállalkozásokat, kiemelten a hazai kis- és közepes vállalkozásokat az egyszer használatos műanyag termékeket felváltó új termékek fejlesztésében, gyártásában.
Az egyszer használatos műanyagok forgalmazásával kapcsolatos korlátozások betartását az újonnan felálló hulladékgazdálkodási hatóság is ellenőrzi majd 2021-tól.

- Július 1-től létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Mit lehet tudni a feladatairól? Milyen eszközei lesznek arra, hogy érvényt szerezzen a jogszabályoknak?

Az új hatóság elsődleges feladata a hulladékgazdálkodás teljes értékláncának ellenőrzése, tehát annak támogatása lesz, hogy a hulladék értékként való kezelése megvalósuljon: azt megfelelően gyűjtsük, válogassuk, értékesítsük és újrahasznosítsuk, újrafeldolgozzuk. A körforgásos gazdálkodásra való áttérést szolgálja az illegális hulladékok elhelyezésének visszaszorítása is határozott hatósági fellépéssel, a szankciók szigorításával. Az új szervezet már az év második felében közreműködhet az illegális hulladéklerakók felszámolásában. A cél az, hogy Magyarország 2022-re tiszta, rendezett ország képét mutassa, ezért a hatóság minden olyan szükséges felhatalmazást meg fog kapni, amely szükséges lehet ezen célok eléréséhez.

2020. július 1-jétől létrehozzuk a Hulladékgazdálkodási Hatóságot, amelynek alapvetően kettős feladata lesz: egyfelől annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási értéklánc minden egyes etapja szigorú ellenőrzés mellett folyjon, és az uniós lerakási és újrahasznosítási, újrafelhasználási célszámokat könnyebben teljesítsük, terveink szerint az új szervezet minőségbiztosítási, jogszabály előkészítési és engedélyezési feladatokat is ellát majd. Másfelől a már lerakott illegális hulladék felszámolása és szabályokkal ellentétesen lerakott új illegális hulladéklerakó magatartások felszámolása érdekében a terveink szerint a hatóság feladata lesz az illegális hulladéklerakók felkutatása, tettenérése, szankcionálása, illetve a hulladék eltávolítása.

Dr. Boros Anita Forrás: Goreczki Renáta

- Egyetemistáknak írták ki az illegális hulladéklerakás felszámolása - szankciók és eszközök című pályázatot. Miért hirdették meg a pályázatot?

A Fenntartható Magyarország 2020 – A fenntarthatóság éve programsorozat keretében meghirdetett pályázat elsődleges célja a figyelemfelhívás. Nem titkolt célunk, hogy a felnövekvő generációkat is szeretnénk a lehető legjobban megismertetni az előttünk álló feladatokkal, el akarjuk érni, hogy ezeknek a megoldása a számukra is fontossá váljon, és persze számítunk innovatív javaslataikra, amelyeket a kormányzati fenntarthatósági fejlődési stratégiában is fel tudunk a későbbiekben használni.

Az illegális hulladéklerakás felszámolása témakörében olyan pályaműveket várunk, amelyek a közterületen található, illegálisan lerakott hulladék felszámolását, megszüntetését, az ismétlődő lerakások megakadályozását előmozdító szankciók és eszközök rendszerének témakörét vizsgálják. A március végi határidővel benyújtható pályázatokat az általam felkért, neves szakértőkből álló bizottság értékeli majd. A legjobb pályaművek szerzői értékes díjakban részesülnek.

- A klímaterv hazánk vizeit is érinti. Időről időre minden évben több tonna hulladéktól kell mentesíteni legnagyobb folyóinkat. Milyen eszközökkel tudják hatékonyan megtisztítani a külföldről ide érkező hulladékoktól a Dunát és a Tiszát?

Sajnos így van, az illegális hulladék jelentős hányada a folyóvizeinken keresztül érkezik az országba, az úszó hulladék problémája elsősorban a Felső-Tisza vízgyűjtőjén jelentkezik, de hatékony beavatkozásra éveken keresztül csak a Kiskörei-duzzasztómű felvizén volt lehetőség. Így a hulladék végigvonult a Közép-Tiszáig, és részben szétszóródott a hullámtéren.

2019-ben a kormány 1,3 milliárd forintot biztosított a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére a hulladékmentesítés infrastruktúrájának fejlesztésére. A Tiszán tehát már működik egy, a műanyag palackok és egyéb kommunális hulladékok eltávolítására szolgáló hatékony rendszer. Készül a teljes folyóra és mindkét partjára kiterjedő, a látható műanyag-lerakódások pontos helyét és méretét részletesen feltáró hulladéktérkép is. A Tiszán kiépülő teljes rendszert az idei évtől folyamatosan üzemeltetjük, és idén még előkészítjük a Duna megtisztításához szükséges terveket, intézkedéseket is.

Emellett az ITM által is támogatott, évente megrendezésre kerülő Felső-Tiszai PET Kupán tavaly 15 hajóból álló flotta 125 ezer palackot gyűjtött össze a tiszai ártérből, és 10 tonna hulladéktól mentesítette a Felső-Tisza egy jelentős szakaszát. Úgy véljük, hogy a Klíma- és természetvédelmi akcióterv a nagy hazai folyóvizek megtisztításával is élhetőbbé, vonzóbbá teszi Magyarországot.