Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár még több mint két év múlva lesznek csak országgyűlési választások, az ellenzék már az akkori indulás mikéntjén veszekszik. Egy részük egy nagy, közös listán elmélkedik, mások viszont két pártlistát javasolnak. Akármelyik verzió is valósul meg, egy biztos: verseny indul közöttük az egyéni és listás helyekért. A következő időszak tétje számukra az, hogy
melyik párt lesz az ellenzék vezető ereje a választás idején.
Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnöki ambícióinak ágaskodásáról beszélő Gyurcsány Ferencnek eddigi is komoly befolyása volt az ellenzéki pártok erőviszonyainak alakulására. Csakhogy az elmúlt időszak fejleményei azt mutatják, jelentősen megerősödtek a pozíciói. A Demokratikus Koalíció elnöke ezúttal nem bízza a véletlenre: már most akcióba lépett, és ha a többi párt vezetői nem lesznek elővigyázatosak, akkor 2022-re könnyen maga alá gyűrheti őket.
Az, hogy melyik párt milyen pozíciókat tud kiharcolni az ellenzéki alkudozások során, az nagyban függ a belső mérésektől, valamint a közvélemény-kutató cégek eredményeitől. A tavalyi uniós választáson nagy lemaradással ugyan, de a Demokratikus Koalíció lett a Fidesz-KDNP után a második politikai erő, a párt azóta stabilan tartja a helyét a felmérésekben. A balliberális oldalon zajló politikai trendek egyértelműen Gyurcsány pártjának kedveznek, hiszen az MSZP megroppanása mellett a balra tolódott Jobbikot szétfeszítik a belső konfliktusok, a Momentum pedig - elsősorban a külhoni magyarok elleni politikájuk miatt - az EP-választás óta nem tudott erősödni.
Az európai parlamenti választást követően jelentős változás történt az ellenzéki pártok közötti erőviszonyokban. Amíg a korábban nagyobb támogatottsággal bíró Jobbik és az MSZP meggyengült, a parlamenti küszöböt megugrani képtelen Momentum és az Országgyűlésbe éppen csak bekerülő DK látványosan megerősödött. A tendencia jól láthatóan folytatódik, hiszen a Jobbik saját magát szalámizza le, az MSZP-ből pedig sorban állnak át a DK-hoz. Utóbbi kategóriában az újpesti Trippon Norbert kezdte meg sort, ami után Kiss László óbudai és Szaniszló Sándor pestszentlőrinci polgármester következett, Gyurcsány pedig tegnap arról beszélt, hogy további három szocialista alapszervezet kérte a csatlakozását a DK-hoz.
A budapesti mozgások egyik legfontosabb következménye, hogy a
DK zsaroló pozícióba került a Fővárosi Közgyűlésben.
Az önkormányzati választás eredményeként Gyurcsányék mindössze négy polgármestert tudtak felmutatni, azonban ez a szám Kiss és Szaniszló átállásával hatra módosult. Ezzel ledolgozták hátrányukat: Karácsony Gergely mögött már csak szintén hat politikus - öt szocialista és egy párbeszédes politikus - áll. A DK fővárosi frakciója így már olyan erőt képvisel a közgyűlésben, amely nélkül az ellenzék, illetve a főpolgármester semmit nem tud keresztülvinni. A megerősödött Gyurcsány azon nyomban üzent Karácsonynak: kongresszusi elnökjelölti beszédében a kormánnyal szembeni erőtlen, gyenge politikája miatt bírálta a főpolgármestert.
Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy Gyurcsány Ferenc Budapesten olyan pozíciókat harcolt ki, amelyekkel meg tudja határozni a fővárosi ellenzék politikáját. Ez olyan szempontból lényeges, hogy a balliberális ellenzék fő terepe a főváros.
Amíg Gyurcsányék - a szocialisták átcsábításával - folyamatosan erőt demonstrálnak, addig a többiek a gyengeség jeleit mutatják. Jakab Péter elnökké választásával a Jobbik újabb, komolynak látszó hullámvölgybe került, naponta oszlanak fel a különböző alapszervezetek, és sorra hagyják ott a pártot egykori politikusai. Az új pártvezetés Szávay Lászlót, a Jobbikot 20 évig szolgáló frakció-alkalmazottat úgy rúgta ki, hogy gépét előzetes tájékoztatás nélkül lekapcsolták, arra hivatkozva, hogy trükközik munkanapjaival. Nem sokkal jobb a helyzet az MSZP-ben, amely napról napra gyengül, köszönhetően Gyurcsányéknak, és a színtelen-szagtalan politikájuknak. A LMP mára már szinte nem látszik a felmérésekben, a Párbeszéd sohasem létezett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig leszögezte, nem hajlandó közösködni a 2010 előtti balliberális politikusokkal és pártjaikkal. Egyedül a Momentum tartja magát, igaz, ez kimerül pozícióik megtartásában: a kutatások szerint a tavalyi uniós választás óta nem sikerült erősödniük.
Tökéletesen megmutatja az ellenzéki térfélen uralkodó állapotokat Fekete-Győr András korábbi nyilatkozata. Bár a Momentum elnöke erőfitogtatásnak szánta, mondandójából végül az domborodott ki, hogy
a DK nélkül nincs esélye az ellenzéknek megszorongatnia a Fideszt.
Mint ismert, Fekete-Győr azt nyilatkozta, hogy csak a DK-ra és a Momentumra van szükség 2022-ben, a többi ellenzéki pártnak be kell olvadnia az ellenzéki együttműködésbe. Szavaival legalizálta Gyurcsányékat és a 2010 előtti balliberális kormányzatban szerepet vállaló politikusokat. Korábban ennek éppen az ellenkezőjét mondta - persze, akkor még azt hitték, Gyurcsányék nem fognak föléjük kerekedni.
A DK elnöke egyébként Fekete-Győr szavait kongresszusi beszédében meghálálta: elismerően beszélt a Momentumról, visszaigazolva azt, hogy ketten elegendőek lesznek a kormányváltáshoz. Nem biztos, hogy ebből Fekete-Győrék fognak jobban kijönni: a hétvégén időközi választást tartottak Angyalföldön, ahol a DK csendben figyelte, ahogyan a szocialisták jelöltje legyőzte a Momentumét. Bár messzemenő következtetést nem érdemes levonni egy időközi választásból, mindenképpen jelzésértékű a Momentum erejére nézve.
Ahogy azt a cikk elején írtuk, közel sincs még lefutva a meccs, hogy hány listával indul az ellenzék 2022-ben. A DK már rögtön az év elején megszólalt ebben a kérdésben: Gyurcsány Ferenc januári internetes bejegyzésében leszögezte, hogy pártja az egy lista, egy jelölt és egy miniszterelnök-jelölt stratégiát támogatja. Ezzel némileg felkavarta az állóvizet, hiszen ebben a kérdésben közel sem egységes az ellenzék álláspontja. Akárhogy is lesz, Gyurcsányék előremenekültek, és mire a többi ellenzéki párt felébredt, addigra a DK lefolytatott egy konzultációnak nevezett felmérésszerűséget, és aláírásgyűjtésbe kezdett. Ez is azt mutatja, hogy a DK diktálja a tempót az ellenzéki térfélen, a többiek megpróbálják követni.
Az elmúlt hetekben Gyurcsány több beszédet is mondott: előbb évértékelőjén, később pedig pártja tisztújító kongresszusán. Ezeket összeköti, hogy mindkettőben szóba hozta, milyen választási stratégiát kellene követnie az ellenzéknek a jó szerepléshez. Ugyanakkor a kettő között egy nagyon lényeges különbség figyelhető meg: amíg korábban valamennyi ellenzéki pártról mondott egy-egy jó szót, addig most vasárnap már egyedül csak a Momentumra tért ki. "Gratulálok mindahhoz, amit a Momentum pár éves pártként elért" - fejezte ki elismerését Fekete-Győréknek. A hangsúlyeltolódás nem véletlen: minden bizonnyal Gyurcsány azzal kalkulál, hogy pártján kívül a Momentumra lesz csak érdemes figyelni a 2022-es esélyek vizsgálatakor.
A DK elnöke mindkét fellépésén magabiztosnak mutatta magát, atyáskodva osztogatott tanácsokat az ellenzéknek és a kormánynak is, megmutatva, kinek a kezében van a gyeplő.
Az ország gazdaságát - túlzás nélkül állíthatjuk - tönkretevő Gyurcsány Ferenc továbbra sem tett le arról, hogy szerepet vállaljon egy jövőbeni kormányban - ez derül ki legutóbbi megnyilvánulásaiból. Bár beszédeiben homályosan fogalmazott terveiről, egy későbbi interjúban nem zárta ki, hogy egy balliberális kormány tagja legyen. "Erőfeszítéseimet nagyrészt most az köti le, hogy egy későbbi kormányzás feltételeinek megteremtésében közreműködjek az egyik szereplőként"- fogalmazott a DK elnöke évértékelőjén, amiben sok minden benne van. Az ATV-ben pedig arról beszélt, ha úgy adódik, feleségét támogatná, hogy ellenzéki miniszterelnök-jelölt legyen.
