Farkas Örs: "Egyetértési pontok" kialakítása a nemzeti konzultáció célja

nemzeti konzultáció, illusztráció az Orbán Viktornak ördöge van című cikkhez, A nemzeti konzultáció személyre szóló kérdőíveit dolgozzák fel a Magyar Posta Zrt. Országos Logisztikai Központjában
Vágólapra másolva!
A kormánynak a nemzeti konzultáció meghirdetésével az a célja, hogy "egyetértési pontokat" alakítson ki a társadalommal, a közbeszédet meghatározó olyan ügyekben, mint a börtönviszonyok miatti kártalanítások, vagy a gyöngyöspatai kártérítések kérdése - jelentette ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szóvivője az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Vágólapra másolva!

Farkas Örs magyarázata szerint arra számítanak, hogy a kormányzat ezen ügyekkel kapcsolatban tervezett döntéseit komoly nemzetközi támadások érik, ám

az emberek véleménye magabiztos hivatkozási pontot jelenthet a kormány számára.

Annál is inkább számítanak a támadásokra, mert a kormányzat által felvetett problémákat éppen külföldről finanszírozott szervezetek generálják, és visszaélnek a jogi lehetőségekkel - tette hozzá.
Mint elmondta: úgy látják, hogy

Európában elindult egy tendencia, ami az áldozatok érdekei elé helyezi a bűnözők érdekeit.

A helyzetet jellemzi - folytatta -, hogy immár 12 ezer börtönkártérítési per indult az állammal szemben és a megítélt összeg eléri a 8,5 milliárd forintot.

Közlése szerint ez annak a következménye, hogy sok esetben olyan szereplők, akik külföldi szervezetekhez kötődnek, nem az áldozatok, hanem a bűnözők oldalára álltak. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek segítségével komoly összegeket juttathattak el egyrészt maguknak, másrészt a bűnözőknek - fogalmazott.

Illusztráció Forrás: MTI/Beliczay László

Farkas Örs szerint Gyöngyöspata esetében egy "vállaltan külföldről finanszírozott szervezet" szított ellentétet egy olyan ügyben, ami megoldódott volna, és ezzel újra belső feszültséget teremtett egy településen.

A helyi önkormányzattal szemben megítélt százmillió forint ugyanis csődbe juttathatja a települést - mutatott rá. Ebben az esetben az oktatás pótlása lenne a célszerű megoldás, ám ezt a külföldről finanszírozott szervezetek elutasítják - tette hozzá.

A szóvivő elmondta, a nemzeti konzultáció kérdései sorában fel kívánják vetni azt is, hogy egy bírónak lehetnek-e üzleti típusú érdekeltségei.

Arról is szólt, hogy

a konzultációs kérdőív várhatóan nyolc kérdést tartalmaz majd, és elektronikus úton is ki lehet majd tölteni.

Az ívek postázását március közepén kezdik meg.