„Ha hallgattál volna, bölcsebb maradtál volna" – idézte a közismert mondást Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője, a Soros-hálózathoz kötődő Setét Jenő roma aktivista vasárnapi megszólalását követően.
Majd hozzátette, hogy
Setét nem tett jót a cigányságnak, a tüntetésen nyújtott »attrakciója« nem keltett rokonszenvet a magyar lakosság körében.
A főszerkesztő szerint a megmozdulás egy zártkörű esemény volt, ahol az aktivistát nem kellett volna színpadra engedni – hangsúlyozta.
Bencsik véleménye alapján a vasárnapi tüntetés egy orbitális hazugságra épült, mert szó sincs arról, hogy nem akarja a kormány a megítélt juttatást kifizetni, viszont
készpénz helyett szolgáltatásokat nyújtana a gyöngyöspatai romáknak.
Oktatással, képzéssel segítené az érintetteket ahhoz, hogy kikerüljenek a hátrányos helyzetükből, de erre ők nem tartanak igényt – emelte ki. Bencsik szerint ez egy gonosz kísérlet.
Korábban az SZDSZ-es Kuncze Gáborék hagyták jóvá hallgatólagosan egy általános magyar-cigány ellentét kirobbantását – fűzte hozzá.
Gajdics Ottó, a Karc FM és a Szabad Föld főszerkesztője azon döbbent meg, hogy nem lehet eltemetni az SZDSZ-t.
Újra és újra újabb formákban jön elő az a szellemiség, ami megnyomorította a 2010 előtti életét ennek az országnak
- hangsúlyozta.
Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője pedig az ellenzéki Iványi Gábor felszólalására emlékeztetett. Az egykori országgyűlési képviselő, lelkész egy ördögűző szertartást mutatott be Huth szerint, majd minősíthetetlen kifejezésekkel szidta a miniszterelnököt.
A főszerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy a „tömegben" olyan ismert ellenzéki politikusok is feltűntek, mint a fehérek, a heteroszexuálisok és a keresztények ellen gyűlöletet keltő Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester (DK), Bősz Anett (Liberálisok) országgyűlési képviselő vagy Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) főpolgármester-helyettes.
De az is elhangzott, hogy a kormány azért kért felülvizsgálatot az ügyben, mivel
a bíróság olyan családoknak is megítélt kártérítést, akik el sem vitték az iskolába a gyermeküket, sőt nem is éltek Magyarországon azokban az években.
Soha nem merült az fel, hogy Magyarország kormánya ne hajtsa végre a bíróság jogerős ítéletét – nyomatékosították álláspontjukat.
A műsorban ezt követően szó volt még a Soros-szervezetek aknamunkájáról Európában, valamint a multikulturális társadalmakban rejlő veszélyekről.
Kiemelték a migránsok által elkövetett bűncselekményfajtákat,
kihangsúlyozva a nemi erőszakokat. Példaként a rendkívül liberális szemléletű skandináv államokat hozták fel.
Bayer Zsolt megcáfolva a liberálisok álláspontját, miszerint csak a szegény országokból jövő migránsok követnek el erőszakos bűncselekményeket, közölte, hogy
statisztikák alapján az olaj miatt rendkívül gazdag Kuvait, Dániában élő állampolgárainak a 70 százalékát is elítélték már.
Gajdics Ottó szerint azt sem igaz, hogy a migránsok csak azért követnek el bűncselekményeket, mert az európaiak nem akarják őket befogadni. Ezt ő a Távol-Keletről érkező bevándorlók sikeres integrációjával cáfolta meg, akiket a dánok nagyon is szívesen látnak, mivel ők dolgoznak, és be akarnak illeszkedni.
Bencsik András kifejtette, hogy
Franciaországban már olyan betegségekről sem szabad statisztikai adatokat nyilvánosságra hozni, amelyek főleg afrikaiaknál fordulnak elő,
hiszen így lehetne arra következtetni, hogy a lakosság hány százaléka harmadik világbeli migráns hátterű.
Bayer szerint
az ilyen típusú betegségek a politikai korrektség hívei számára »rasszistának és fasisztának« minősülnek.
A végén szóba került az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) miatti tiltakozás.
A beszélgetés résztvevői főképp azt sérelmezték, hogy lehet az, hogy már a 2012-es NAT-ban is benne volt kötelezően oktatandóként Wass Albert erdélyi magyar író, de ezt a tanárok csak 2020-ban vették észre?
Véleményük alapján,
a balliberális tanárok a nem balliberális érzelmű diákokat is arra kényszerítik, hogy tiltakozzanak a NAT ellen, ellenkező esetben akár hátrány is értheti őket.
Külön kiemelték, hogy Wass Albert nem volt fasiszta,
a NAT elleni tiltakozás pedig nem szakmai, hanem politikai alapú.
A teljes adás alább tekinthető meg: