Olyan migránst véd Soros szervezete, aki nyolc embert ölhetett meg

A gyanú alapján nyolc embert ölhetett meg az a pakisztáni migráns, akit Soros egyik magyarországi szervezete, a Helsinki Bizottság véd. A hatóságok szerint a férfi hazájában gyilkolt, ahonnan aztán megszökött, hiszen Pakisztánban tetteiért halálbüntetés jár. Most ugyan letartóztatták Magyarországon, de egy Origo által megkérdezett alkotmányjogász, ifj. Lomnici Zoltán és egy biztonságpolitikai szakember, Földi László szerint lehetetlen helyzetet teremtenek az álcivil szervetek, akik egy ilyen bűnözőt védenek. Lomnici azt mondta, a jogvédő szervezeteknek nem bátorítaniuk kellene a bűncselekményeket elkövető migránsokat, Földi pedig azt is, hogy potenciális veszélyt jelent egy olyan személy, aki nyolc embert ölhetett meg. 

Február 23-án a magyar bíróság elrendelte a többszörös emberöléssel, sorozatban elkövetett rablással és egyéb bűncselekményekkel meggyanúsított 38 éves pakisztáni migráns, Ahmed Z. letartóztatását.

A magyar hatóságok szerint a férfi 2009 és 2017 között követte el a nyolc rendbeli gyilkosságot, és ezzel egybekötve több rablást is.

A rendőrök a férfit nemzetközi körözés alapján, 2017-ben fogták el, és az elmúlt három évben többször is elutasították az általa benyújtott a menekültügyi kérelmet.

"A Soros György amerikai üzletember alapítványi hálózatához szoros szállal köthető jogvédő szervezetek pert indítottak a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt, emiatt majdnem el kellett engedni" – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az Origo megkeresésére reagálva.

Ifj. Lomnici Zoltán Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Azt is hozzátette a Századvég jogi szakértője, hogy "a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személlyel szemben hazája a többi közt többszörös emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt adott ki elfogatóparancsot, így megállapítható, hogy a többségi társadalomra különösen veszélyes, közbiztonsági kockázatokat jelentő személyről lehet szó".

Lomnici felhívta rá a figyelmet, hogy miután a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal háromszor is elutasította Ahmed Z. menedékkérelmét,

a migráció nem jogszerű formáit is támogató Magyar Helsinki Bizottság ezzel kapcsolatosan Strasbourghoz fordult,

ott beperelte a magyar államot; a bíróság pedig neki adott igazat, és újabb menekültügyi eljárás lefolytatására kötelezte Magyarországot.

A hatósági huzavona miatt már letelt volna a kiadatási őrizet maximális időtartama, azonban a kiadatási eljárás éppen a jogvédő szervezetek, valamint az EJEB eljárása miatt még nem zárulhatott le, így Pakisztán egyelőre nem tudja lefolytatni a büntetőeljárást

– magyarázta a szakember.

"A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény szerint a Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható, és a törvényi szabályozás alapján, a férfi menekültügyi helyzetének tisztázása nem akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának, vagyis

a magyar büntető törvényt alkalmazni kell azokra a cselekményekre is, amelyek a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek.

A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt egy másik állam hatósága folytassa le. A későbbiekben (amint az eljárás abba a fázisba jut) a szükséges intézkedéssel egyidejűleg a bíróság – a
vádemelésig az ügyész indítványára, azt követően hivatalból – elrendelheti a terheltnek a büntetőeljárás átadása céljából történő letartóztatását" – fűzte hozzá ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász azt is megjegyezte, a kiadatás kérdésében az igazságügyi miniszter dönt, de amennyiben a bíróság határozata szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a kiadatást megtagadja.

Szerinte

az általános nemzetközi tapasztalatok és a szakirodalom többségi álláspontja alapján az egyes bevándorló népcsoportokhoz tartozó személyek, külön-külön is komoly közbiztonsági kockázatot jelenthetnek egy idegen országban,

és ezek a kockázatok olyan cselekmények elkövetésében is testet ölthetnek, amelyek adott esetben a kibocsátó országokban (jelen esetben Pakisztánban) is normakövetőnek minősülnek, ám a jelenlegi tartózkodási helyen is normaszegő magatartást jelentenek.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a jogvédő szervezeteknek nem bátorítaniuk kell a normaszegő (akár bűncselekményeket is elkövetett, illetve azok elkövetésére potenciálisan hajlamos) migránsokat, menedékkérőket, és tudniuk kell, hogy az érintett személy esetleges kiutasítási eljárása a migráns elkövető büntetését is költségesebbé teheti, vagyis

szándékosan akarnak minél több pénzügyi haszonhoz jutni a magyar adófizető állampolgárok költségére,

egy esetlegesen számukra kedvező EJEB-döntés nyomán.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kérdés kriminalisztikai aspektusai is fontosak:

a Magyar Helsinki Bizottság és más jogvédő szervezetek az ilyen perek elindításával azt üzenik a bevándorlóknak, hogy a jövőben nem is szükséges kerülniük a törvénysértő magatartások elkövetését. Ennek közbiztonsági, sőt nemzetbiztonsági kockázatai pedig beláthatatlanok lehetnek.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Helsinki Bizottság eljárásjogi akadékoskodása sem igazolható észérvekkel, ugyanis a kiadatási eljárás nem minősül közigazgatási eljárásnak – érdemi információs alapot egy jogállamban csak a kiadatás feltételeinek fennállását vizsgáló bíróság ítéleteinek indoklása nyújthat.

A nemzetközi jogi normákkal összhangban álló magyar törvényi szabályozás nem is mentesíthetné azon kötelezettség alól a bíróságokat, hogy az érintett menedékkérő/migráns esetében az üldöztetés, vagy súlyos sérelem veszélye értékelését mellőzzék - fűzte hozzá.

A jogalkalmazó magyar hatóságok eljárásaiban általánosan érvényesülnek a demokratikus jogelvek – az Emberi Jogok Európai Egyezményének szellemével is összhangban, különösen tekintettel a tisztességes eljáráshoz való jogra, a kínzás, az embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmára – vagyis ezen elvek, alapvető jogállami normák érvényesülésével kapcsolatosan megalapozott kételyek merülhetnek fel, már amennyiben szakmai aggályok megfontolásáról, nem pedig politikai indíttatású támadásokról lenne szó – mondta Lomnici.

Azt is hozzátette, a migránssal szembeni büntetőeljárás során fölmerült büntetőjogi intézmény:

a tényleges életfogytiglan a magyar jogrendszerünk legszigorúbb büntetési nemeként, csak akkor kerülhet kiszabásra és alkalmazásra, ha a társadalomra legveszélyesebb bűnelkövetők egyikéről van szó.

Magyarországon 1999. március 1-jétől van lehetőség ilyen ítélet meghozatalára, az életfogytiglani kiszabásának a lehetősége Magyarországon 2012. január 1-je óta hatályos Alaptörvényében is rögzítésre került.

A Büntető Törvénykönyv a tényleges életfogytiglant huszonkét bűncselekmény esetében teszi lehetővé, és ezen cselekmények között 18 esetében ki is zárhatja a jogalkalmazó a feltételes szabadlábra helyezést.

A Magyar Helsinki Bizottság jogászainak magatartása sajnos ismételten rámutat arra a releváns tényre, hogy a nemzetközi hátterű NGO-k anyagilag olyan szinten függnek az őket támogató donortól, hogy számukra a jogi-szakmai szempontokat és megközelítésmódot teljesen felülírják az őket finanszírozó migrációpárti milliárdos politikai és gazdasági érdekei

– emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Az Ahmed Z.-ügy kapcsán az Origo megkereste Földi László biztonságpolitikai szakértőt is. A szakember elmondta, hogy

ha ez a férfi szabadlábon van, az nagyon komoly veszélyt jelent a teljes magyar lakosságra.

Földi László Fotó: Hirling Bálint - Origo

Földi László is teljes értetlenül áll a Soros György által támogatott álcivil szervezetek ténykedése előtt.

Azt állította: vannak jogvédők, akik megpróbálják teljesen eltorzítani a jog világát, és azon dolgoznak, hogy bizonyos emberek menekülni tudjanak a büntetés elől.

Számomra ez egy elfogadhatatlan, és lehetetlen helyzet. A magyar bíróság hogyan hozzon döntést? Helyszín és szemtanúk nélkül, kizárólag a gyanúsított elmondása alapján kell, hogy megítélje a bíró, hogy mi történt? Ez nonszensz, ilyen nincs!

- emelte ki.

Akik ebben segédkeztek, azok ezt azért tették, hogy újabb feszültségeket generáljanak, hogy az emberek tudatát amorf irányba formálják.

Azt szeretnék elérni, hogy egyes emberek megmenekülhessenek az igazságszolgáltatás elől, mások pedig minden esetben álljanak bíróság elé

- mondta.

"Ez az ember a gyanú szerint nyolc embert ölt meg, amiért az ő hazájában (Pakisztán) halálbüntetés jár. Ehelyett itt jár neki a jogi hercehurca, amivel rengeteg időt nyer" - tette hozzá.

Ráadásul Földi szerint egyértelmű, hogy

Ahmed Z. azért jött Európába, hogy meneküljön a bűnei elől, és semmi garancia nincs arra, hogy ha lehetősége lett volna rá, itt nem gyilkolt volna.

Földi véleménye alapján egyetlen megoldás van,

a sorozatgyilkossággal gyanúsított férfit ki kell adni Pakisztánnak.

"Azok a jogvédők, pedig akik ez ellen ágálnak, nagy valószínűséggel egy nyolcszoros gyilkost hoznak olyan helyzetbe, hogy megmentik az életét" - fűzte hozzá.

Földi szerint még ennél is fontosabb, ha a gyilkosságokkal gyanúsított migráns enyhébb ítélettel megússza, akkor

az összes terrorista ide fog jönni.

Ezt pedig - ahogy fogalmazott - minden áron el kell kerülni. Arról nem is beszélve - mondta -, hogy

az eljárás lefolytatása nem kevés pénzébe fog kerülni a magyar adófizetőknek.