A lejtmenet nem 2018-ban, az újabb választási kudarc után kezdődött, hanem négy éve. A Jobbikkal kapcsolatban immár hűvös távolságtartással viselkedő, az előkelő idegen szerepébe bújt Vona Gábor volt elnök lökött egy nagyot az egykor szebb napokat látott brigádon.
A 2016-os nyári tisztújítás óta egyenes út vezetett a mostani kisgazdásodáshoz, MDF-esedéshez.
Vona ekkor - még az őszi migránsválság előtt - kezdte el radikáljobbról közép felé kormányozni a csapatot. Azzal lelkesítette a rajongóit, hogy a Jobbiknak ki kell lépnie a komfortzónájából.
Sikerült.
Olyannyira, hogy
az egykori harcos antiliberálisok és antigyurcsányisták elsőszámú szövetségese mára Gyurcsány Ferenc lett.
Az a politikus, aki láthatóan nem tett le az MSZP megsemmisítéséről, és az ellenzék feletti kontroll teljes átvételéről sem. Az aknamunkáját épp a napokban koronázta újabb siker. A hozzá most átállt két szoci kerületi polgármesterrel olyan többsége van a Fővárosi Közgyűlésben, amellyel bármikor rácsaphat főpolgármester kezére, ha az netán valami turpisságon gondolkodna.
Biztosak lehetünk benne, hogy Karácsony helyett pedig lesz egy jobb ajánlata miniszterelnök-jelöltségre, kedves felesége, Dobrev Klára.
A Jobbik mostanra ennek a baloldali ellenzéknek lett az egyik fiókszervezete,
nemsokára itt sem az új elnök, Jakab Péter fogja fújni a passzátszelet, hanem a szövetségese, Gyurcsány. A végjáték elkezdődött, távozott a budapesti elnök, nem kizárt, hogy már csomagol több frakciótag is.
A dzsungelharc még eltarthat egy-két évig, aztán az egyéni ambíciók, helyezkedések döntik majd el, hogy kiből mi lesz.
Ne lepődjünk meg, ha közülük sokan más pártoknál bukkannak majd fel - DK-sokká és momentumosokká is érhetnek -, vagy nevesincs szervezetek alakulásánál bábáskodhatnak majd.
Megdöbbentő, hogy egy párt miképp képes 2018-as, közel 20 százalékos támogatottságát, korábbi hatékony, országos szervezettségét, belső kohézióját néhány év alatt teljesen szétbombázni.
A Jobbik olyan elszántan végzi az önpusztítást, hogy azt a Brian élete című filmből ismert Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulata is megirigyelné.
Megmutattuk nekik!
- hasonlóan a filmbéli kommandósok vezetőjéhez, ez lehet a Jobbik történetének is az utolsó mondata.
Hogy kinek és mit mutattak meg, és mindennek mi értelme volt?! Ilyet az abszurd történetekről nem illik megkérdezni.