A kormány az ellenzéki riogatás helyett a konkrét cselekvésekre koncentrál

Budapest, 2020. február 16. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelője számos témát érintett a klímavédelemtől kezdve Gyöngyöspatán át a trianoni évfordulóig, mindezt 100 éves időtávlatokban. Az ellenzéki riogatás helyett a kormány a konkrét klímavédelmi intézkedésekre koncentrál, a gyöngyöspatai ügyet békésen szeretné megoldani, nem pedig gerjeszteni az indulatokat, miközben Soros György is a legváltozatosabb módon igyekszik támadni már évtizedek óta Magyarországot. A kormányfő beszédét Boros Bánk Levente politológus, a Médianéző vezetője és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég szakértője elemezte az Origónak.

Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében. A kormányfő hozzátette: nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából.

Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk.

Boros Bánk Levente, a Médianéző vezetője szerint a miniszterelnök beszéde évértékelő helyett sokkal inkább egy országértékelőnek is tekinthető. Eddig azt szokhattuk meg, hogy a kormányfő akár évtizedes célokat is kijelölt, most viszont az elmúlt 10 évet 100 éves perspektívába állította, valamint rámutatott arra is, hogy milyen kihívásokra kell felkészülni a következő években - mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég szakértője szerint azzal, hogy a miniszterelnök történelmi időket idézett, történelmileg elhelyezte a mai Magyarországot, a sikeres országok sorába állította.

Nagyon fontosnak tartja azt az összehasonlítást, ami a 100 évvel ezelőtti időszakot érintette:

azért is voltak fontosak a 2010 utáni sikerek, mert így véget érhetett a száz év magány időszaka

- mondta az alkotmányjogász. Hozzátette: a mai globális kommunikációs környezetben óriási kihívás bármiféle, de különösen történelmi jelentőségű eseményeket érintő információkat eljuttatni az európai, és ezen belül a magyar emberek számára. De vannak olyan történések, amelyek részei a magyar népléleknek.

A beszéd elsősorban a lelkeket volt hivatott megszólítani. Tízéves kormányzati időtávlatban, de 100 évre visszatekintve igenis fel lehet emelni a fejeket, mint ahogy egyébként elkövetkezhet a magyar lélek felemelkedése is - tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.

Konkrét intézkedések a klímaváltozás ellen

Orbán Viktor beszédének egyik lényegi pontja volt, amikor a klímaváltozásra adott kormányzati válaszokról beszélt, ezenkívül azt is bejelentette, hogy

a kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamos energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen.

A kormányfő kiemelte: komoly lépéseket kell tenni, hogy megvédhessék, amit elértek, fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás, és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is.
Úgy látja, a klímavédelem politikai divattá lett, a sok üres beszéd pedig lerontja az ügy komolyságát. Pedig ideje beszéd helyett cselekedni - mondta.

Forrás: Talán Csaba

Boros Bánk Levente ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy maga a klímaváltozásra adott válasz új elem, miközben kritikát is megfogalmazott azokkal szemben, akik az egész klímahisztit gerjesztik. Orbán Viktor ugyanis nemcsak riogat, hanem konkrét intézkedéseket és forrásokat rendelt az ügyhöz, Magyarország klímaváltozásra adott válaszához.

Feladta a leckét minden, magát zöldnek mondó mozgalomnak Európában és Magyarországon egyaránt

- mutatott rá a szakértő, valamint arra is emlékeztetett, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a hangzatos kampánya és megválasztása után a mai napig is csak addig jutott el, hogy klímavészhelyzetet jelentett be, a kormány ezzel szemben konkrét intézkedéseket hozott.

Orbán Viktor bejelentette: július elsejével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és megbüntetik a szennyezőket. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását

Hozzátette: megvédik a folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól, illetve szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben; előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Emellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen.

A következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, valamint 2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogják megengedni a városi közlekedésben. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja.

Gyöngyöspatán a békés megoldás, nem a hisztériakeltés a cél

A gyöngyöspatai helyzetről a miniszterelnök azt mondta: éppen akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, segély helyett munkából élnek, rendesen nevelik a gyerekeiket, és ezzel kivívták mindannyiunk elismerését.

Ebbe az ígéretes folyamatba vágott bele a villám azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli

- tette hozzá.

Boros Bánk Levente az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy már maga a készülő Nemzeti Konzultáció is abba az irányba mutat, hogy a kormány igenis kíváncsi az emberek véleményére, az erre adott válasz pedig komoly legitimációt adhat majd ebben a szakpolitikai kérdésben.

A Médianéző vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a balliberális oldalon a gyöngyöspatai ügyből pusztán politikai tőkét akarnak kovácsolni, ezzel szemben a kormány az ügy békés, és mindenki számára megfelelő kezelésére koncentrál, nem pedig a hisztériakeltésre.

Forrás: Talán Csaba

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az új Nemzeti Konzultációra

ismét a kényszer visz rá, és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát.

Soros már többször is megtámadta Magyarországot

Orbán Viktor miniszterelnök hosszan beszélt Soros Györgyről is, illetve emlékeztetett mindenkit, hogy a 2015-ös migrációs válságban betöltött szerepe, illetve annak támadása nem az első támadás volt Magyarország, illetve Európa ellen.

A miniszterelnök emellett hozzátette, hogy a külföldről finanszírozott, s persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket fizettessenek erőszakos bűnözőknek és persze maguknak is. A perek sokasága, 12 ezer per, milliárdokba kerül. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül - jelentette ki.

Ezzel kapcsolatban a szakértő rávilágított, hogy a

beszédben elhangzottak, hogy eddig milyen eredményeket ért el a kormány, mik veszélyeztethetik ezeket az eredményeket, illetve hogy eddig milyen támadásokkal kellett szembenéznie és védekeznie.

Soros György az egyik személye ennek, aki a 90-es évek óta többször megpróbált beavatkozni a magyar belpolitikába. Ezek jól detektálható beavatkozási kísérletek voltak, amire Orbán Viktor is emlékeztetett: a 2015-ös migrációs válság előtt '94-ben a magyar lakosság szinte teljes pénzvagyonára akarta rátenni a kezét az OTP elleni támadással. '90-ben pedig csak Antall József akkori miniszterelnöknek köszönhető, hogy nem került Soros György kezébe a teljes magyar államadósság.

A kormánynak azonosítani kell a veszélyforrásokat, kötelessége is nyilvánosságra hozni ezeket, végül pedig fel kell készülnie az elhárításukra - mondta el Boros Bánk Levente, illetve rámutatott, hogy

Soros György több hangszeren is játszik.

Ez alatt azt érti, hogy az államadósság tervezett megszerzése, az OTP elleni támadás, a migrációs válság, újabban pedig a börtönbiznisz, ehhez kapcsolódóan jogászok egy bizonyos köre, illetve magukat függetlennek hívó, nem kormányzati szervezetek - ezek mögött mind a Soros által szponzorált világ húzódik meg, és a széles eszköztárának csak egy-egy darabjait jelentik, bármikor új frontot nyithat meg egy másik területen.

A saját zsebét nézi, profitot akar. Egy olyan világkép, a multikulturális társadalom megteremtésének megvalósításáért dolgozik, ami a szöges ellentétét jelenti a kormány programjának

- mondta a politológus.

Forrás: Talán Csaba

A miniszterelnök külön utalt azokra a fiatalokra is, akik korukból fakadóan nem nagyon emlékezhetnek a 2010 előtti Magyarországra, mert akik például idén lesznek választókorúak, akkor még csak 8 évesek voltak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségéről és a többi, 2010 előtti eseményről csak elmondások alapján értesülhettek.

A szakértő szerint:

Amiben ők felnőttek az elmúlt 10 évben, az valójában egy kontrasztos sikertörténet a 2010 előtti időhöz képest. A gazdasági növekedés, a jobb élet, az a mostani kormánynak köszönhető. Voltak ugyanis olyan kormányok 2010 előtt, akik ezt nem biztosították az országnak.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a miniszterelnök a beszédében ugyan számos kirívó gazdasági eredményről is beszámolhatott, mégis a magyar emberek számára legalább ekkora súlyú üzenetként értékelhető az a bátorítás, amellyel magyarságuk büszke vállalására buzdít.

Az alkotmányjogász úgy fogalmazott,

az a balliberális szkepticizmus, cinizmus és elitizmus, amelynek következtében Magyarország a szőnyeg szélére kényszerült állni, 2010-ben megbukott, és ezzel egy új korszak köszöntött be. Ez a korszak a prosperitásról, a munka becsületének visszaállításáról, a magyar néplélek, valamint a hazaszeretet kiteljesedéséről szól.

A hazaszeretet ugyanis az a mag, amelyet a jogi, szociális és gazdasági eredmények csak alátámasztani vagy megtámasztani tudnak, de valójában a hazaszeretet nem ezekből táplálkozik, hanem a nemzet iránti olthatatlan hűségből - tette hozzá.

Nagyon fontos, hogy amikor Magyarországra gondolunk, ne csak a racionalitás, hanem a lelkiség szintjén is próbáljunk meg a jövőben egyre bátrabban és egyre határozottabban kiállni a nemzeti érdekeink mellett - mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.