Varga Judit: Áprilisban lehet ítélet a kvótaperben

Varga Judit, Magyarország Igazságügyi minisztere. 2020.02.10 Budapest Fotó: Csudai Sandor - Origo

A kormánynak világos álláspontja van többek között a börtönbiznisz kérdésében, ám komoly társadalmi felhatalmazásra van szükség, hogy ezt hazai és nemzetközi szinten is képviselhessük - minderről Varga Judit, az Igazságügyi Minisztérium vezetője beszélt az Origónak adott interjújában. Szólt arról is, hogy véleményezni lehet a feltételes szabadságra bocsátást szigorító törvénytervezetet, amelynek célja, hogy aki más életére tör, azt ne lehessen idő előtt a börtönből kiengedni és feltételes szabadságra bocsátani. Azt is vizsgálják, hogy az illetékes intézmények megfelelően kommunikálnak-e egymással egyes esetek kapcsán. Ez a kérdés is a nemzeti konzultáció témája lesz - mondta Varga Judit.

Milyen csomaggal érkezett a Fidesz-frakcióülésre, hogy véget érjen az elmúlt években virágzó börtönbiznisz?

A kormány szeretné megállítani a börtönbizniszt, és van javaslatunk, de mivel a nemzeti konzultációnak is fontos témája lesz ez, mindenképpen meg fogjuk várni a magyar emberek véleményét. A magyar kormány elkötelezett a nemzetközi jogi kötelezettségei betartása mellett. Ugyanakkor érthető, hogy az emberek igazságérzetét zavarja, ha egy nemzetközi normarendszer az elítéltek védelmét helyezi előtérbe, és nem az áldozatokkal foglalkozik.

A célunk egyrészt tovább csökkenteni a börtönzsúfoltságot, másrészt pedig egy olyan rendszer kialakítása, ahol az áldozatokat helyezzük a középpontba. Fontos látni azt, hogy egy 2015-ös börtönzsúfoltsági állapotot rögzít a kompenzációs rendszer, amely alapján jelenleg a bíróságok döntenek.

A börtönzsúfoltsági viszonyok folyamatosan javultak az elmúlt években: több férőhely van, mint korábban, így egyre több elutasító döntés születik. A vezérlő elvünk továbbra is az, hogy helyreálljon a normalitás. A kormánynak világos álláspontja van többek között a börtönbiznisz kérdésében, ám komoly társadalmi felhatalmazásra van szükség, hogy ezt hazai és nemzetközi szinten is képviselhessük.

Milyen plusz eszközökkel lehet segíteni az áldozatokon?

Egy elítélt a bűncselekménnyel kapcsolatban anyagi felelősséggel is tartozhat a károsultnak. Célunk, hogy olyan szabályozást alakítsunk ki, ahol az elítéltek nem gazdagodhatnak a börtönzsúfoltsággal és egyéb börtönkörülményekkel összefüggő kártalanítási ügyekben, illetve, ahol az elítélteknek megítélt pénzekből elsősorban a bűncselekmények áldozatait kártalanítjuk.

Mikor lesz a parlament előtt az erről szóló törvénytervezet?

Sok mindent kell még átbeszélni erről a kérdésről. Több hét van arra, hogy a legjobb tervezet kerüljön a képviselők elé. Ahogy mondtam, a nemzeti konzultáción beérkező válaszokat is mindenképpen figyelembe vesszük.

Varga Judit: Ha a magyar emberek is támogatják a nemzeti konzultáción, mi készek vagyunk a szigorításokra Forrás: Csudai Sándor/Origo

Az utóbbi időben több családon belüli súlyos gyilkosság borzolta a közvéleményt. Mit lép ezekre a kormány?

A győri gyermekgyilkosságot követően első és azonnali lépésként közzétettük a honlapunkon véleményezésre a feltételes szabadságra bocsátást szigorító törvénytervezetet, amelynek célja, hogy aki más életére tör, azt ne lehessen idő előtt a börtönből kiengedni és feltételes szabadságra bocsátani. Azt is vizsgáljuk, hogy az illetékes intézmények megfelelően kommunikálnak-e egymással egyes esetek kapcsán. Ez a kérdés is a nemzeti konzultáció témája lesz. Mindezek mellett hosszabb távon is változtatni kívánunk a családjogi helyzeten.

Éppen ebből a célból jött létre a minisztériumban egy családjogi munkacsoport, mely csütörtökön tartotta alakuló ülését. Emellett kiemelten fontosnak tartom, hogy minél több, a családi jog terén gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező civil szervezet ismertethesse a kérdéskörhöz kapcsolódó véleményét.

A minisztérium kibővített emberi jogi munkacsoportjának következő ülésén a civil szervezetek képviselőinek bevonásával egyeztetünk erről. Nagyon sok mindenkit meg akarunk hallgatni, kezdve a tárcáktól a kormányhivatalokon át a gyermekvédelmi szervezetekig.

Akkor itt egy olyan munka kezdődik, amelynek alapján a hatályban lévő Btk. és Ptk. is változhat?

Ha a magyar emberek is támogatják a nemzeti konzultáción, mi készek vagyunk a szigorításokra. Az egész átalakítás több szociális jogszabályt is érinthet, annak érdekében, hogy minél jobban érvényesüljenek a gyermekek jogai, de a pontos részletekről még korai beszélni.

Az elmúlt hetek nagy vihart kiváltó családon belüli gyilkossági esetei kapcsán az ellenzék jól láthatóan megpróbálja összemosni azt azzal, hogy azért történtek ezek, mert nem vagyunk az Isztambuli Egyezmény részesei.

Az ellenzék egy folyamatos, szándékos és nagyon káros félrevezető kampányt folytat, hogy mások szorult helyzetét felhasználva saját politikai céljait érvényesítse. Azt a látszatot keltik, mintha nem lennének megfelelő eszközök a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépésre, és Magyarországon hiányozna a kapcsolati erőszakkal szembeni büntetőjogi és polgári jogi védelmi rendszer.

A magyar kormány a zéró tolerancia jegyében következetes jogalkotással törekszik arra, hogy hazánkban minél kevesebb nőnek kelljen bántalmazást elszenvednie.

A magyar szabályok az Isztambuli Egyezményben foglaltaknál is szigorúbbak, de az egyezménynek a szélsőségesen liberális elemeit elutasítjuk, például a gender óvodák és iskolák vezetését nem támogatjuk, ahol a kisfiúkat nem kisfiúnak, a kislányokat nem kislányoknak kezelik.

Nem lenne egyszerűbb ratifikálni ezeket az egyezményeket, hogy így kerüljük el azt, hogy később megbüntessenek minket? A kvótaegyezményt is sok ország elfogadta, majd nem hajtották azt végre.

A magyar kormány politikájának sajátossága az őszinteség. Hozzászoktunk ahhoz, hogy azokat támadják, akik nevén nevezik a problémát. Az Isztambuli Egyezmény hatékonyságával kapcsolatban azért megjegyezném, hogy hazánk a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépés terén nem kevésbé aktív, elkötelezett és eredményes, mint az Isztambuli Egyezményt ratifikáló tagállamok. Nem az egyezménytől lesz kevesebb az erőszak.

Mi a valódi cselekvésben hiszünk, ezért a magyar kormány egy komplex intézkedéssorozattal lép fel a kapcsolati erőszakkal szemben.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy civil partnerek bevonásával mindenki számára megfelelő segítséget nyújtsunk. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető az áttekintő táblázat, amely pontosan bemutatja, hogy az Isztambuli Egyezmény nőket védő rendelkezései megtalálhatók a magyar jogrendszerben is.

"Az uniós pénzek elköltésének jogszerűségét jelenleg is hatályban lévő szabályok rögzítik" Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mekkora az esélye, hogy a következő uniós ciklusban a jogállamisági feltételekhez és az Isztambuli Egyezmény elfogadásához kötik a fejlesztési pénzek kifizetését?

Mi az egész EU működését megalapozó Szerződés talaján állunk. Magát a jogbiztonságot sérti, hogy egy pontosan meg nem határozható fogalomhoz kötnének szankciókat. Bármely új jogállami mechanizmus sérti a Szerződés rendelkezéseit. A jogállamiságnak vannak klasszikus elvei, amelyeket a magyar kormány be is tart. Az uniós pénzek elköltésének jogszerűségét jelenleg is hatályban lévő szabályok rögzítik.

A mostani terveket nézve azonban elképzelhetőnek tartom, hogy olyan abszurd szituációk is kialakulhatnak, hogy ha egy újságban egy uniós tisztviselő azt olvassa, hogy nem érvényesül a jogállamiság, akkor felfüggeszti a kifizetéseket.

Tisztességes, a magyar emberek érdekeit szolgáló költségvetést szeretnénk látni. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a jelenlegi költségvetési tervezet alapján Magyarország szenvedi el a legnagyobb vágást a kohéziós források tekintetében.

A gyöngyöspatai ítélet fényében milyen lépéseket tervez a minisztérium, hogy ezen kártérítési ügyek ne indítsanak el egy dominót?

Itt egy ügyről van szó: a gyöngyöspatai roma diákokat oktatással, és nem pénzzel szeretnénk kárpótolni. Ebben a kérdésben is nagyon várjuk az emberek véleményét a nemzeti konzultáción. A valódi kérdésnek itt azt tartom, hogy miként tudjuk ezt a problémát hosszú távon megoldani.

A magyar kormány más országokkal szemben sokat tett azért, hogy a leszakadó rétegek beilleszkedjenek a társadalomba. Erre a legjobb példa Vecsei Miklós felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos munkája, mely a fogantatástól a foglalkoztatásig terjedően gondolkozik az integrációról.

Itt hosszú távú oktatási programokkal lehetne orvosolni a problémát, minden településen a helyi érdekeket is figyelembe véve. Nagyon károsnak tartom azon civil szervezetek tevékenységét, akik csak tovább szítják a feszültségeket a közösségek között.

Mikor várható ítélet a kvótaperben?

Április elején várható ítélet. Érdekes helyzetben van az Európai Bíróság, mivel egy hatályát és aktualitását vesztett döntésről van szó, és azt se felejtsük el, hogy a tagállamok többsége nem hajtotta végre maradéktalanul a vállalásait

. A magyar kormány álláspontja ebben a tekintetben változatlan: tiszteletben tartjuk a magyar emberek döntését. Nem leszünk bevándorló ország, és a magyar kormány továbbra sem fogad el semmilyen kvótát.