Dabis Attila elmondta, ő maga az egyik kezdeményezője annak az aláírásgyűjtési akciónak, amelyik a nemzeti régiók létrejöttének az érdekében indult, ez egy európai polgári kezdeményezés.
Ahhoz, hogy ezt elindíthassák, hat éven kellett pereskedniük a kezdeményezőknek az Európai Bíróságon az Európai Bizottsággal szemben.
Miután sikerült nyerniük, így azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az Európai unió végre vegye komolyan azt az elkötelezettségét, hogy járuljon hozzá Európa nyelvi és kulturális sokszínűségéhez. Véleménye szerint jelenleg ez a sokszínűség Európa azon régióban van fenyegetve, ahol hagyományos nemzeti közösségek laknak, mint például a határontúli magyar térségek, mint például Székelyföld.
Pesty László hozzátette, személyes érintettsége okán is csatlakozott ehhez az elképzeléshez, megjegyezve, neki az a feladata, hogy a médianyilvánosságot szervezze az szervezők számára, embereket győzzön meg a politikában, a közéletben.
Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon élőket miként lehet meggyőzni arról, hogy adják a nevüket és az aláírásukat ehhez az akcióhoz, Dabis Attila elmondta,
a nagy médiazajban, a folyamatosan ömlő hírek világában nem könnyű a másik magyarért való fellépést kérni, de akármi is történik, ezt meg kell próbálni.
Hozzátette, a szervezők ki is adtak egy felhívást a Kárpát-medence magyar nyelvű sajtójához, kérve őket, hogy az aláírásgyűjtésről rendszeresen számoljanak be, tájékoztassák olvasóikat, mert eddig még nem jutott el az akció híre. Ez azért is fontos – emelte ki, mert most van egy lehetőség megszüntetni azt a diszkriminációt, amivel határokon túl élő magyarok napról napra kénytelenek szembesülni, holott azt szeretnék, hogy a szülőföldjükön élve lehessenek magyarok és egyben teljes jogú polgárai annak az országnak, ahol élnek.
Ehhez van szükség az anyaország társadalmának a támogatására, figyelmére. Mint megjegyezte, a nemzetközi jog megköveteli a területi államoktól, hogy az ott élő nemzetiségek is teljes joggal rendelkezzenek, ám azt lehet látni, hogy egyes országokban sokkal inkább nemzetállamok alakulnak ki, ami a kisebbségi közösségek létét veszélyezteti.
Romániában, mióta az EU tagjai lettek, például a székely többségű megyék és a román többségű megyék között a gazdaságot tekintve nyílik az olló, ez a forráselosztások diszkriminatív okán alakult így.
Mindezt egyébként Szlovákiában is észlelni lehet. A Székely Nemzeti Tanács ezért is indította el a mostani akcióját.