Bármikor bármilyen vírus megjelenhet

2020.02.13. 11:21

Vasárnap engedik haza a csaknem két hete, Kínából hazaérkezett magyarokat, akik azóta karanténban vannak – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Hozzátette: mind a heten jól vannak, nincsenek koronavírus-fertőzésre utaló tüneteik, és a tesztjük is negatív lett. A következő két hétben azokra a kínai tanulókra, dolgozókra kell figyelni, akik ezen a hétvégén érkeztek meg Kínából. Ők a holdújév miatt voltak a hazájukban, és most telt le a szabadságuk. Mivel 14 nap a lappangási idő, ezért Magyarországon a következő két hétben szigorúan figyelni kell a visszaérkezőket, gondosan ellenőrizni, hogy mindenki jól van-e –hangsúlyozta Szlávik János, aki azt is elmondta, hogy mi a teendő, ha a repülőtéren kiszűrnek egy lázas, fertőzött beteget, és mekkora a veszélye annak, hogy Magyarországon is megjelenik a vírus. Interjú.

Hogy vannak azok az emberek, akik Kínából érkeztek haza, és kórházi megfigyelés alatt állnak?

Mind a heten, akik csaknem két hete érkeztek haza Vuhanból, egészségesek, panaszmentesek, láztalanok. A Dél-pesti Centrumkórház erre kialakított épületében vannak egymástól is elkülönítve. Nem jöhetnek ki onnan, és hozzátartozókat sem fogadhatnak, de a családtagok bármit beküldhetnek nekik. Elvégeztük a szükséges vizsgálatokat, a tesztjük negatív lett, vagyis semmi jel nem mutat arra, hogy bármelyikük fertőzött lenne koronavírussal. Ezen a héten vasárnap telik le a két hét, és ha addig sem lesz változás az egészségi állapotukban, hazamehetnek. Utána már semmi teendőjük nem lesz – nem kell kontrollra vagy újabb vizsgálatra jelentkezniük.

Szlávik János infektológusfotó: Talán Csaba

Most érkeztek – és érkeznek – vissza Kínából az itt tanuló és dolgozó emberek, akik a holdújév miatt jártak a hazájukban. Mennyire jelent ez veszélyt járvány szempontjából?

Ezen a hétvégén érkeztek meg az utolsó diákok és munkások, akik Kínából tértek vissza – talán még a jövő hétvégén érkezhetnek néhányan. Természetesen azt tudni kell, hogy legtöbben nem a fertőzött tartományokból jönnek. Mivel 14 nap a lappangási idő, ezért Magyarországon a következő két hétben szigorúan figyelni kell a visszaérkezőket, gondosan ellenőrizni, hogy mindenki jól van-e. A visszaérkezők közül, ha valaki egy kicsit is beteg lesz, kórházba visszük, elkülönítjük.

Tudjuk, hogy akár két hét is lehet a lappangási idő. Tehát, amikor az utas megérkezik Kínából, a repülőtéren ellenőrzik a lázát, és persze semmilyen tünete nincs, attól még a vírust már elkaphatta Kínában, akár már fertőzhet is. Ez milyen veszélyt jelenthet?

Azt látni kell, hogy a koronavírus nem fertőz olyan intenzíven, mint például az influenza. A tapasztalatok szerint, ha egy repülőgépen utazott egy fertőzött ember, legtöbb esetben nem terjedt át a vírus sem a mellette ülőre, sem az előtte ülőre. Vannak persze kivételek – például egy németországi eset, amikor egy hölgy több embert megfertőzött. De azt gondolom, hogy ebben a felfokozott helyzetben, amikor mindenki a koronavírusra figyel, a legelső tüneteknél jelentkeznek a betegek az egészségügyi intézményeknél.

Hogyan állapítják meg, hogy valóban koronavírus fertőzte-e meg a beteget, ha köhögéssel, lázzal jelentkezik? 

A Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban végzik el a vizsgálatot, amely biztonsággal megállapítja, hogy a beteg hordozza-e a vírust.  Eddig 15 személyt vizsgáltak meg, és mindegyikük laboratóriumi eredménye negatív lett.  Sok európai országban egyáltalán nincs behurcolt eset, és remélem, Magyarországon sem jelenik meg a vírus.

fotó: Talán Csaba

Mekkora a valószínűsége, hogy Magyarországot elkerüli a koronavírus?

Véleményem szerint elkerülhető a vírus megjelenése, ugyanis ide jóval kevesebben járnak Kínából, mint például Németországba, Franciaországba vagy Hollandiába. Ráadásul már kevesebb repülőgép is érkezik Kínából.

Mi a teendőjük, ha a Liszt Ferenc Repülőtéren mégis kiszúrnak valakit, aki beteg?

Ha az egészségügyi szolgálat kiszűr egy lázas utast, akkor egy speciális mentőautóval szállítják a Dél-pesti Centrumkórházba. A beteget egy negatív nyomású izolációs kórterembe helyezzük el, ahonnan a levegő nem tud kiszabadulni. A víz és a szennyvíz is kémiai tisztításon keresztül távozik a szobából. Aki oda belép, csak megfelelő védőöltözékben teheti. A vizsgálatokat azonnal elkezdjük – vagyis a laboratórium 24 órán belül elkészíti a tesztet. Vannak olyan esetek, amikor a lázas betegnél még a tesztek negatívak, éppen ezért ha nem mutatja ki az első laboreredmény a vírus jelenlétét, akkor is kórházban tartjuk a beteget, és néhány nap múlva egy újabb laboratóriumi vizsgálat következik. Ha az is negatív, akkor lehetünk teljesen nyugodtak. Amennyiben a teszt pozitív, akkor az esetek nagy részében csak tüneti terápiára van szükség – természetesen ugyanott, az izolált kórteremben - mindaddig, amíg meg nem gyógyul a beteg. Ez azt jelenti, hogy két egymástól elkülönített mintája negatív.

Mennyire intenzív most a vírus terjedése Kínában?

Azt látom, hogy bár a vírus megjelenésekor voltak hiányosságok, de most már Kína jól kezeli a járványt. Hupej tartományban sok a beteg, de úgy tűnik, Kína más részeire nem terjedt át a járvány. Ha Hongkongban is meg tudják akadályozni, hogy elterjedjen a vírus, akkor úgy vélem, hamar lecseng. Optimista becslések szerint néhány héten belül jelentősen csökken majd a betegek száma, pesszimista becslés szerint júniusra szűnik meg a járvány.

fotó: Talán Csaba

A koronavírus is hasonló, mint az influenza, vagyis a nyári hónapokban nem terjed?

Igen, ez így van. A koronavírus nyáron nem fertőz. A SARS-járvány – amely szintén egyfajta koronavírus, és szintén Kínából indult - 2002 novemberében ütötte fel a fejét, és 2003 júniusában regisztrálták az utolsó eseteket. Ezalatt az idő alatt körülbelül nyolcezer ismert megbetegedést okozott, és 774 ember halt meg. Vagyis a járványnak nagyon magas – 10%-os – volt a halálozási aránya. Aztán 2004-ben ez a vírus eltűnt – senki nem tudja, hol van. A Közel-keleti koronavírus – a MERS – viszont 2014 óta folyamatosan jelen van. Azt még nem lehet tudni, hogy ez a koronavírus, ami most okoz járványt Kínában, ősszel nem fertőz-e újra.

Azt lehet-e már tudni, hogy mekkora a hasonlóság a SARS-vírus és a mostani koronavírus között?

Többféle hasonlóság van. Mai hír például, hogy Hongkongban ki kellett egy épületet üríteni, mert találtak a házban két fertőzött beteget, de az épület különböző lakószintjén. A gyanú szerint vagy a légkondicionáló berendezés vagy a szennyvízrendszer fertőzhette meg a két teljesen külön emeleten élő embert. Ez jellemző volt a SARS-ra is. A SARS terjedése lassabb volt, de 10%-os volt a halálozási arány. A most járványt okozó koronavírusos megbetegedések 1-4%-a végződik halállal. Ez a szám valószínűleg még alacsonyabb lenne, ha pontosan tudnánk, hogy hány valódi fertőzött van – ugyanis vélhetően nagyon sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget.

Hongkong vezető járványügyi szakértője azt nyilatkozta a héten, hogy ha nem sikerül megállítani a járványt, a koronavírus akár a világ lakosságának kétharmadát is megfertőzheti. Ez valós félelem lehet?

Azt gondolom, hogy még ha világjárvány is alakulna ki, akkor sem fertőzné meg a Föld lakosságának 60%-át. Az influenza vírusa sokkal gyorsabban terjed, mint a koronavírus, mégsem fertőz ilyen arányban.

Előfordulhat világjárvány a koronavírus terjedése miatt?

Most már nem nagyon valószínű. Inkább annak nagyobb a valószínűsége, hogy nem alakul ki világjárvány. Azt látom, hogy az országok jól kezelik a betegeket és a kialakult, kisebb járványokat. Nem terjed tovább nagymértékben a betegség. Mai hír, hogy Kínában is csökkent a megbetegedések száma. Szingapúrban talán kicsit nagyobb a veszély, mert ott kis helyen nagyon sok ember él. Ha ott jól kezelik, egészen kicsi lesz az esély arra, hogy világjárvány alakuljon ki – és egyébként, ahogy telnek a napok és a hetek, egyre optimistább vagyok.

fotó: Talán Csaba

Több gyógyszerrel próbálkoztak Kínában is a legsúlyosabb betegeknél – egy-egy esetben hatékonyan. Milyen gyógyszerek voltak ezek?

A koronavírus esetében lehetett már korábban is tudni, hogy vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek a legsúlyosabb esetben hatékonyak lehetnek. A korábbi járványnál például egy májgyulladás elleni gyógyszer bizonyult hatékonynak, most pedig a HIV-Aids betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek közül próbáltak ki néhányat – egyes betegeknél hatásosan. De az ebola kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az egyik is hatékonynak bizonyult. Ezt a bizonyos gyógyszert használjuk mi is Magyarországon, ha ebolafertőzött gyanús beteget kezelünk. Ez egy öt napon keresztül adott infúziós kezelés. Ezt Kínában most több száz betegnél alkalmazták, és az első eredmények szerint hatékony lehet. Ezek a gyógyszerek Magyarországon is rendelkezésre állnak, és mi is megpróbálnánk, ha súlyos, életveszélyes állapotú koronavírussal fertőzött beteget kezelnénk.

Mikorra várható védőoltás a koronavírus ellen?

A világ már szembesült egy koronavírus-járvánnyal 2002-2003-ban – ez volt a SARS-járvány. Akkor már elkezdődtek bizonyos oltóanyag-kísérletek. Elképzelhető, hogy ezek már előrehaladott fázisban vannak. De azt nehezen tudom elképzelni, amit ma is lehetett hallani különböző külföldi híradásokban, hogy akár 2-3 hónapon belül meglehet a védőoltás. Úgy gondolom, évek kellenek ahhoz, hogy hatékony vakcina álljon rendelkezésre. Éppen ezért okoz félelmet az emberekben ez a járvány, ugyanis a vírus ellen valójában nincs sem biztos gyógyszer, sem oltóanyag.

A SARS, a MERS és ez a járvány is azt mutatja, hogy lényegében bármikor, bárhol, bármilyen vírus felütheti a fejét?

Erre fel kell készülni az emberiségnek, hogy lesznek még új vírusok – évente találkozunk újabb és újabb kórokozókkal. Ismerünk olyan vírusokat, amelyek a jégkorszakban keletkeztek, és a mai napig el vannak zárva a szibériai jégtakaróban az emberiségtől. Ha a globális felmelegedés miatt elkezd olvadni a jég, akkor a földben és az elhullott állatokban lehetnek majd olyan vírusok, amelyeket egyáltalán nem ismerünk – azt gondolom, hogy bármikor találkozhatunk meglepetésekkel.