Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tájékoztatás egyes pontokon igyekszik úgy ismertetni a hazai gyülekezési jog hatályos szabályozását, mint ha a szabályozás, illetve adott esetben a közreműködő hatóságok inkább nehezíteni próbálnák a tüntetők aktivitását, például a magánterületen tartandó demonstrációk kapcsán - kommentálta a TASZ napokban közzétett tüntetési kisokosát ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász úgy látja, hogy ugyan a gyülekezési jogról szóló törvény pár ponton valóban szigorodott, mind a polgárok, mind a hatóságok számára összességében
átláthatóbb, rugalmasabb lett az új szabályozás.
Szerinte a változtatásokkal az volt a jogalkotó célja, hogy a szervezők számára is követhetőbbé, átláthatóbbá váljon a tüntetések "jogszerű jellege". Ebbe a körbe sorolta, hogy február elsejétől
nem lehet addig tüntetést meghirdetni, amíg a szervezők azt be nem jelentik a rendőrségnek.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a szabályozás enged kivételt is a bejelentési kötelezettség alól.
Az egyes közéleti ügyekre, kérdésekre sürgősen reagáló, és magától, spontán létrejövő eseményeket nem szükséges bejelenteni
- magyarázta, hozzátéve, hogy ezt a TASZ nem emelte ki anyagában.
Lomnici a jogvédő szervezetnek az útlezárásokkal, a forgalomlassító demonstrációkkal, a "hosszú gyűlésekkel" és a villámcsődületekkel kapcsolatos magyarázatával szemben úgy látja, hogy a hatóságok okkal mondhatnak nemet ezekre a tüntetésfajtákra.
Okkal hivatkozhatnak arra, hogy a gyűlés adott esetben a közrendet vagy a közbiztonságot közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmét eredményezi - mondta az Origónak.
A TASZ tájékoztatójában kiemelten foglalkozott a magánterületeken történő demonstrációkkal. Ifj. Lomnici ennek kapcsán kiemelte, hogy a kormány éppen azért fogadta el a magánélet védelméről szóló törvényt, hogy elejét vegye annak, hogy a politikusokat lakhelyük előtt tüntetésekkel zaklassák.
"Ezzel a jogalkotók világossá tették a társadalom számára:
mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák
- fűzte hozzá, kiemelve, hogy a szabálysértési törvény sem engedi, hogy ha valaki magánterületre, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést.
A TASZ anyagával a fő probléma az, hogy inkább feszültséget, politikai nyugtalanságot kíván szítani, és az ilyen tájékoztató anyagok (és hasonló kampányok) hosszú távon a társadalmi normarend sérüléséhez vezethetnek.
- tette hozzá az alkotmányjogász. Szerinte "a bátorított, politikai cselekvésekre ösztönözni kívánt polgároknak tartaniuk kell magukat a törvényekhez", akiknek semmilyen jogi kiskaput sem lehet nyitva hagyni.
A TASZ és más szervezetek „tájékoztató" kampányai azért is
veszélyesek, mert olyan társadalmi folyamatokat indíthatnak el, amelyek hosszú távon akár a köznyugalom elleni bűncselekményekhez is vezethetnek.
Ez a folyamat pedig az alkotmányos rend alapjainak lebontásának veszélyét is előre vetítheti a civil szervezkedés terén Saul D. Alinsky amerikai radikális baloldali ideológus ismertté vált munkásságának szellemében - jegyezte meg ifj. Lomnici Zoltán.
Az Origo számolt be róla, hogy a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) Tiltakozz! néven "tudástárat" hozott létre ellenzéki tüntetőknek. A tájékoztatóban
többek között arra is adtak tippet, hogyan érdemes lezárni az utakat és lassítani a forgalmat.
Hogy a kiskátéval ki is a civil jogvédő szervezet valódi célcsoportja, azt jól mutatja, hogy a 2018-as, kormányellenes diáktüntetések idején is kiadtak a mostanihoz hasonló tájékoztatót, "szabálysértési útmutató diáktüntetőknek" címmel.
Egyébként 2018-ban legnagyobb támogatójuk Soros György volt, akinek az alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítványok 53.414.713 forinttal járult hozzá működésükhöz. A második számú pártfogójuk, a Media Legal Defence Initiative 13 millió forinttal támogatta őket, egy másik Soros-szervezet, a Helsinki Bizottság pedig 8 millió forinttal.
