Az NGO-k magyarországi tevékenységének nemzetbiztonsági kérdései

kiberbűnözés, számítógépes kalózok
A person works at a computer during the 10th International Cybersecurity Forum in Lille on January 23, 2018. (Photo by Philippe Huguen / AFP)
Vágólapra másolva!
A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése kijelöli azokat a releváns területeket, ahol a külföldről finanszírozott NGO-k kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat, képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni, tehát működésük kockázatokat hordoz a nemzeti érdek érvényesülése szempontjából. Az elemzés kiemelten foglalkozik az érintett szervezetek által kezdeményezett adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai" peres eljárásokkal.
Vágólapra másolva!

Magyarországon is, számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését.

Kijelenthető, hogy hazánk biztonságpolitikai környezete megváltozott az elmúlt években. A biztonság fogalma egyre átfogóbb értelmezést nyert. Ahogy a jogalkotó is korábban megfogalmazta, a folyamatosan változó biztonsági környezetben a kihívások, kockázati tényezők és fenyegetések ma már több síkon – az egyének, közösségek, államok és régiók szintjén, valamint globális szinten – jelennek meg, és az egyének, kormányzati és nem kormányzati szervezetek, valamint transznacionális szereplők széles körét érintik.

Globalizált világunkban a biztonság nem a határainknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek határainkon belülre, így

a nemzetállamok elsődleges biztonsági érdekének tekinthetjük a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelmét.

Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján.

Példaként hozhatjuk fel, miszerint egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy

Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki.

A magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető NGO-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő.

A teljes elemzés elérhető a Századvég weboldalán.