Századvég: Ismét félrevezető hangulatkeltést folytat a Helsinki Bizottság

Beremend, menekültválság, enekültek, tranzitzóna, áteresztő pont
Beremend, 2015. szeptember 30. Az illegális bevándorlóknak épülő áteresztő pont konténerei a beremendi határátkelőhelynél, a magyar-horvát határ magyar oldalán 2015. szeptember 30-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
Vágólapra másolva!
A sokat támadott tranzitzónák lényege, hogy azokat a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására, valamint a magyar állam által a menedékkérők számára biztosított alapvető szolgáltatásokra lehet igénybe venni a menekültügyi eljárás lezárulásáig - állapítja meg legújabb elemzésében a Századvég Intézet.
Vágólapra másolva!

A Magyar Helsinki Bizottság és más jogvédő szervezetek által terjesztett dezinformációkkal szemben a tranzitzónákban biztosított szolgáltatásokhoz

– a hatályos szabályozás alapján – beletartozik a naponta háromszor – várandós és kisgyermekes anyának, valamint 18 év alatti kiskorúnak naponta ötször – elérhető étkezés, továbbá a tejtermék- és gyümölcsfogyasztás, valamint az alapvető egészségügyi és szociális ellátás biztosítása,

különös figyelemmel a különleges bánásmódot igénylő személyekre - írják az elemzésben.

Csak betartják a törvényeket

A jogszabályi környezet alapján értelmezhetetlen a Magyar Helsinki Bizottságnak az a régóta hangoztatott „szakvéleménye", hogy a menekültügyi hivatalnak kellett „megtalálni a jogi kiskaput" annak érdekében, hogy „a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt". Ezt ugyanis a törvény alapszabályként írja elő az országba történő legális bejutás útja mellett döntő, és a hatóságok felé együttműködést tanúsító menedékkérők, közöttük a nők, a gyermekek vagy kínzás áldozatainak számára.

olvasható a Századvég elemzésében.

Az illegális bevándorlóknak épülő áteresztő pont konténerei a beremendi határátkelőhelynél, a magyar-horvát határ magyar oldalán 2015. szeptember 30-án Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az emberi jogi bírói fórum Nagytanácsa másodfokon adott igazat a magyar félnek abban az ügyben, amelyben az EJEB első fokon még 2017 márciusában hozott döntést, és akkor többségében – többek között a tranzitzónák kérdésében – a kérelmezőknek adott igazat. Magyarország fellebbezett, így került az ügy az összes bírából álló Nagytanács elé, amely végül az ítélet jelentős részét megváltoztatta - közölte a Századvég.

Az étkezés és más alapvető szolgáltatások biztosítása révén a magyar hatóságok lehetővé teszik a humánus körülmények közötti tartózkodást a tranzitzónában olyan esetekben is, amikor a menedékkérők gyermekükkel a tranzitban vannak, bár menedékkérelmüket már jogerősen elutasították, és még tart az eljárás az ideiglenes tartózkodási helyük kijelölése tárgyában.

Ilyenkor állhat elő az a helyzet, hogy az érintettek kiutasítására nem a tranzitzónában kell már várni.

Nem sért nemzetközi egyezményeket a magyar gyakorlat

Magyarország menekültügyi gyakorlata nem sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét (37. cikk) sem, vagyis a gyermekeket (18 év alatti fiatalokat) önkényes módon nem fosztja meg szabadságuktól, mindig csakis a garanciális törvényi háttér biztosította mozgásteret igyekszik kihasználni a mindkét fél érdekét szolgálóan minél gyorsabb, hatékonyabb eljárás lefolytatása érdekében.

- állapítják meg.

Soros György anyagi támogatása

A tranzitzóna-perben született EJEB-ítéletnek különös súlyt ad, hogy az érintett menedékkérők képviseletét a Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai (OSF) által anyagilag kiemelten támogatott Magyar Helsinki Bizottság látta el Strasbourgban - írják.

Az OSF csak 2015-ben 4,1 millió dollárt, vagyis mintegy 1,2 milliárd forintot osztott szét a magyarországi pályázók között, és ennek 40 százaléka a Magyar Helsinki Bizottság és a szintén migránspárti TASZ között lett szétosztva.

Mint ismeretes, az utóbbi 3-4 év Magyarország felé alkalmazott esetjogában az EJEB-futószalagon sorra érkeznek olyan beadványok a strasbourgi bíróságra a magyar állammal szemben, amelyekben a legkülönfélébb okokból, és többnyire előre jól megjósolhatóan, pernyertességre számíthatnak a liberális jogvédők és a képviselt panaszosok (kérelmezők).

A magyar hatóságok senkit sem éheztettek a tranzitzónában, és ezt bírósági ítélet mondja ki (Képünk illusztráció) Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Századvég: Szakmai alap nélkül támad a Helsinki Bizottság

Magyarország Alaptörvénye a XV. cikk (5) bekezdésében kimondja, hogy

„Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket".

Ez pedig független attól, hogy a tranzitzónában mindenkinek jár-e (mint ahogy a gyakorlatban jár is) a napi többszöri étkezés és az alapvető egészségügyi ellátás. A törvényi szabályozás – a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjával ellentétben – a gyakorlatban is biztosítja, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyek által kezdeményezett menekültügyi eljárásokat ne az általános eljárási szabályok alapján folytassák le a magyar hatóságok.

Ma Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ez természetesen vonatkozik a tranzitzónával kapcsolatban esetlegesen fölmerült panaszokra is, de senkit nem hatalmaz fel arra, hogy a nemzetközi színtéren antihumánusnak próbálja beállítani a magyar menekültügyi gyakorlatot, és tudatosan „kiéheztető" fogva tartásnak a tranzitzónákban történő tartózkodást.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti szankciós eljárásokat is maga után vonhatnak az elmúlt évek hazánkkal szembeni támadásai, amely eljárás az adott tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is végződhet az Európai Unió Tanácsának döntése alapján - állapítja meg a Századvég.