Visszavitték a migránsokat a magyar határról a befogadóközpontba

Kelebia, 2020. február 6. A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjai a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalán 2020. február 6-án. MTI/Molnár Edvárd

Csütörtök estére több száz migráns érte el a magyar-szerb határt Tompánál, hogy tüntetéssel vegyék rá a magyar hatóságokat, engedjék át őket ellenőrzés nélkül Európa belseje felé. Természetesen ez nem történt meg, de egyre több jel utal arra, hogy a tüntetés, és persze maga a menet nem pusztán néhány tucat bevándorló magányos akciója, hanem egy megszervezett mozgósítás. Pénteken hajnalban elszállították a szerb hatóságok a Kelebiánál összegyűlt több száz migránst, a befogadóközpontokba vitték őket vissza. 

Csütörtök délután több száz migráns gyűlt össze Szerbiában, hogy együtt elinduljanak a magyar határ irányába, és tüntetéssel elérjék, hogy a hatóságok átengedjék őket Európa belseje felé. A közmédia helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a migránsok már hetek óta szervezkedtek zárt közösségi csoportokban.

A szabadkai Pannon RTV beszámolói szerint a migránsok egész nap készülődtek a határ irányába, a korábban a magyar-szerb-román hármas határ közelében, a Rábé-Kübekháza határátkelőnél tartózkodók is elindultak a kelebiai-tompai határátkelő felé, ami alátámasztja a feltételezéseket, miszerint szervezett megmozdulásról van szó.

A többségében fiatal férfiakból álló menet kisebb csoportokban indult meg Magyarország felé, ahol viszont a hatóságok délután 4 órakor lezárták a határt, a tompai átkelőtől az autósokat máshova irányították. A Szabadkáról indult tömegről szóló tudósításokból a Pesti Srácok szúrta ki, hogy egyes migránsok katonai hátizsákkal a hátukon tartanak északra.

Forrás: Pesti Srácok/M1

Az M1 tudósítója alapvetően békés mozgolódásról számolt be, de azért azt hozzátette, hogy ezek a menetek általában így indulnak,

aztán látjuk, hová fajul.

Tavaly szeptemberben toloncolták ki Ciprusra a 2015-ös röszkei zavargások után terrorcselekményért elítélt Ahmed H.-t a magyar hatóságok, a férfit korábban jogerősen öt év börtönre és tíz év kiutasításra ítélte a bíróság. A tíz évre szóló kiutasítása Ciprusra érkezésekor vette kezdetét.

Ahmed H. 2015. szeptember 16-án vett részt a röszkei határátkelőnél kitört zavargásokban, és erőszakkal fenyegetve, köveket dobálva próbálta rávenni a rendőröket, hogy engedjék be Magyarországra az ott összegyűlt migránsokat.

Az eredeti koncepció az volt, hogy este 8 körül tüntetnek a tompai határátkelőnél, majd a hajnali órákban, 5 óra körül indulnak a határ felé. Ehhez képest ez már csütörtök délután megtörtént. Vélhetően azért gondolták meg magukat, mert attól féltek, hogy buszokkal visszaszállítják őket a befogadóközpontokba, a szerb hatóságok viszont tétlenül nézték a migránsok vonulását. Ez egyébként ellent mond a szerb törvényeknek és az alkotmánynak is, tehát tudatosan hagyják ezeket figyelmen kívül.

A tömeg túlnyomó része arabokból állt össze, főleg szíriaiak, irakiak és marokkóiak voltak. A nap végére a fiatal férfiak között már megjelentek nők és gyerekek is. Az M1 tudósítói szerint a menetben nem voltak kimondottan vezérek, helyettük inkább hangadók, akik a magyar rendőröket arról próbálták meggyőzni, hogy engedjék át őket. A migránsok közül néhányan angolul próbálkoztak ugyanezzel, illetve voltak, akik az Arab Liga segítségét kérték. A gyerekek kezében - nyilvánvalóan a feltételezett és remélt nemzetközi figyelem és tévétársaságok miatt - angol nyelvű táblák voltak, amelyen lényegét tekintve más életet követeltek.

Magyar rendőrök a Tompa-Kelebia határátkelő magyar oldalán 2020. február 6-án, miután a Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet elérte a magyar határt a vajdasági Kelebiánál. Forrás: MTI/Molnár Edvárd

Korábban petíció átadását is kilátásba helyezték, de ebből aztán nem lett semmi.

Az mindenesetre hamar világossá vált, hogy a tranzitzónán keresztüli menedékkérelem benyújtása, tehát a törvényes beléptetési eljárás lefolytatása eszük ágában sincs

- azt szerették volna elérni, hogy a magyarok engedjék át őket Németország irányába, ellenőrzés nélkül.

Természetesen ez a lépés sem a hazai, sem pedig a nemzetközi jognak nem felelt volna meg, Magyarország ugyanis schengeni határország, így a mi dolgunk ellenőrizni, ki lép be a közösség területére.

A migránsok ugyanakkor tudhatják, hogy a magyar hatóságok egész biztosan nem engedik át őket, ezért például olyan táblákat is maguknál tartottak, amiken az szerepelt, hogy ők nem gazdasági bevándorlók.

Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem adnak be menedékkérelmet?

A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjai a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalán. Forrás: MTI/Molnár Edvárd

Céljuk ebből fakadóan inkább a nyugati média figyelemfelkeltése lehet. Ezzel kapcsolatban Földi László az M1-nek nyilatkozva azt mondta:

nem néhány migráns akciójáról beszélhetünk, hanem ez egy jól szervezet akció, aminek a célja Magyarország lejáratása, hogy elmondhassák a nyugati sajtóban, Magyarország nem segít a bajba jutott embereken.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője felhívta rá a figyelmet, hogy

a közel-keleti konfliktusok által a fegyverlobbinak is van szerepe a migrációs hullámok kiváltásában, hiszen az nagy üzlet, az újjáépítés pedig még nagyobb üzlet.

Az elemző kiemelte Soros György bevándorláspárti milliárdos szerepét, de ő csak az egyik szereplője a történetnek. Szerinte is

az a cél, hogy Magyarországot megpróbálják befeketíteni a nemzetközi közösség előtt.

Csütörtök estére pedig már a migránsok is kezdtek szembesülni azzal, hogy nem engedik át őket, ezért elkezdtek letelepedni a határkerítés mellé. Ez alapvetően arra utalt, hogy sokáig akartak maradni.

Forrás: MTI/Molnár Edvárd

Álhírekkel és hamisított felvételekkel is a határ felé csalogatják a migránsokat

Csütörtök estére Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter is a határátkelőhöz érkezett, a Pannon RTV tudósítója szerint szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó migránsokat, akik ezek hatására indulnak el hiába Magyarország felé.

A miniszter szerint a migránsoknak hálásaknak kellene lenniük azért, mert Szerbia befogadja őket, és nem lenne szabad válogatniuk a felkínált szálláshelyek között. Azt is hozzátette,

a belgrádi kormány nem fogja megengedni, hogy a migránsok elrontsák a jószomszédi viszonyt Szerbia és Magyarország között.

A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjai a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalánál 2020. február 6-án. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A szerb rendőrség nem hivatalos információk szerint előző éjszaka már több tucat migránst begyűjtött, és rabszállító járművekkel a dél-szerbiai befogadóközpontba szállította őket. Mivel azonban a szerbiai központok nem zártak, így az odaszállítottak bármikor úgy dönthetnek, hogy ismét elindulnak a határ felé, és csatlakoznak az ott demonstráló több száz fős tömeghez.

Visszavitték őket

Az M1 aktuális csatorna péntek hajnalban arról tudósított, hogy elszállították a szerb hatóságok a Kelebiánál összegyűlt több száz migránst. Az illegális bevándorlókat visszavitték a befogadóközpontokba - közölték az 1 Perc Híradóban.

A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjait a szerb hatóságok buszokkal visszaszállítják a befogadóközpontokba a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalánál 2020. február 7-én hajnalban. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke azt mondta csütörtök este a köztelevízióban, hogy már a múlt heti áttörési kísérlet is szervezett akció volt, feltehetően tesztelni akarták, hogy van-e gyenge pontja a magyar határzárnak.