Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A megemlékezésen
Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta a Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékét.
Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta, hogy Szabad György, aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé, történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett.
A képviseleti demokrácia az, amelynek keretében a nemzeti érdek a legnagyobb eséllyel érvényesíthető
- idézte Kónya Imre Szabad Györgyöt, akinek nevét szerdán veszi fel az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete.
Személyes emlékeit is felidéző beszédében Kónya Imre arról is beszélt, hogy Szabad György a Magyar Demokrata Fórumban
olyan mozgalmat keresett, amely azonos súllyal képviseli a nemzetet és a demokráciát, és amely képes biztonságot nyújtani a nemzet minden egyes tagjának.
Kónya Imre méltatása szerint Antall József későbbi miniszterelnök megjelenéséig Szabad György volt az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyénisége,
majd 1989 szeptemberében közösen írták alá a szabad országgyűlési választások megtartáshoz szükséges törvényeket szentesítő politikai megállapodást.
Kiemelte, Antall József tevékenységének történelmi jelentőségét ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik,
Szabad György személye azonban méltatlanul homályban maradt.
Ránk vár a feladat, hogy a rendszerváltozás kiemelkedő személyiségének gazdag életművét széles körben megismertessük - hangoztatta Kónya Imre, aki szerint a legfontosabb, hogy átadják Szabad György mélyen átélt legfőbb üzenetét, a nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét.
Az eseményen az egykori házelnök özvegye, Szabadné Suján Andrea és leánya, Szabad Júlia is elhelyezte az emlékezés virágait.
A megemlékezésen részt vett mások mellett
Szabad György Aradon született 1924-ben, családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át. A történész 1982-től volt az MTA levelező, 1998-tól pedig rendes tagja, kutatási területe a magyar polgári átalakulás kora volt. Számos szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője.
1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. 1987-ben az MDF alapító, 1989-1994-ben elnökségi tagja volt, majd átlépett a Magyar Demokrata Néppártba. Az 1990-es szabad országgyűlési választások nyomán Szabad György az Országgyűlés első alelnöke lett, majd 1990. augusztus 3. és 1994 júniusa között az Országgyűlés elnöke volt.
