Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Attól, hogy az ellenzék kultúrharcnak nevezi az itthoni folyamatokat, még nem az - mondta Demeter Szilárd.
Az a kérdés, hogy száz év múlva milyen nyelven és milyen kulturális kódrendszeren keresztül értik meg vagy nem értik a ma születő remekműveket
. Hozzátette:
ebben az egyre nagyobb teret hódító identitáspolitikai őrületben nekünk most az a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük a nemzeti kultúrát. Ha nem tudjuk őrültnek mondani azt, aki azt állítja magáról, hogy ő a természettudományi lexikon hetedik kötete, ehelyett helyeslünk neki, hogy legyél, jogod van hozzá, akkor tényleg itt a vég. És nem állunk ettől olyan messze.
Most rakják össze az irodalmi infrastruktúrát - mondta Demeter Szilárd.
Olvasóközpontú és demokratikusabb rendszert alakítanak ki,
amelyben nem attól lesz valaki jó író, mert a véleménymonopólium ezt kimondja róla, hanem azért, mert az olvasói várják a művét.
A fordítástámogatási pályázat már elindult, a külföldi kiadók magyar művek megjelentetésére ötször nagyobb keretre pályázhatnak, mint eddig - sorolta. Hamarosan elindul a kortárs világirodalmat magyarul bemutató műhely és az Ifjúsági és Gyermekirodalmi Centrum is, valamint nagy erővel dolgoznak a Kárpát-medencei ügynökségen.
(...)egy strukturált rendszerben bárki – intézmények, irodalmi körök, falunapok szervezői, iskolák stb. – „megrendelheti" azt a magyar szerzőt, akire kíváncsi, mi kiközvetítjük az igényt, kifizetjük az útiköltséget és a felléptidíjat, cserébe csak egy irodalmi naplót kérünk. Reményeink szerint így pár év alatt összeáll a magyar nyelvterület irodalmi térképe. Irodalmi karavánokat fogunk indítani szerte a Kárpát-medencében.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent ma a magyar kultúra védelme, Demeter Szilárd ezt mondta:
Ha ma Nyugatra mész, akkor a nagyvárosokban azt érzed, amit az elszakított nemzetrészek éreznek a történelmi magyar városaikban: hogy nem vagyunk már otthon bennük. Erre nem tudok jobb választ, mint az anyanyelvi kultúra védelme és erősítése. Minket a legvadabb Ceausescu-diktatúrában is megtartott.
A Térey-ösztöndíj kapcsán érkezett dühödt ellenzéki támadások oka az, hogy az eddigi véleményformáló elit megszokta, hogy "az elmúlt évtizedekben egyoldalúan megmondhatta, mi a teljesítmény, ki a jó szerző és ki nem az", most pedig "hirtelen egy nagyobb focipályán találta magát, ahol más is labdába rúghatott, a bírót sem ők adták, ráadásul a szabályokat sem ők állapították meg. Vagyis a véleménydiktátorokat rászorítottuk a demokratikus döntéshozatalra, és ez nagyon nem tetszik nekik" - mondta.
Demeter Szilárd hozzátette, széles szakmai alapon, egyszemélyi felelősséget vállalva döntött.
"Tanulságos folyamat volt. Elképesztő, mennyire le tudtak aljasodni egyesek. Én ezt ugyan sejtettem, de muszáj volt kihozni a napfényre, hogy mindenki láthassa, mi rejlik az úgynevezett szakmaiság és a mindenkinél mindent jobban tudó független értelmiség álcája mögött"
- tette hozzá.
A közelmúltban elindult Hajónapló kísérleti fázisban van, mondta.
egyelőre a terheléses stresszpróbán vagyunk túl, és a platformnak csak egy kis szeletét raktuk össze. A biztosítékot a keménymagosok vágták ki, de nekik szokásuk. Én legfeljebb azzal, hogy megrendelőként nem voltam hajlandó a szerkesztőségi autonómiát felülírni. Ha jár az Indexnek, akkor jár a Hajónaplónak is. Ez tényleg botrányos. Ezzel is úgy vagyok: a felnőtt emberek vállalják a felelősséget a saját szavaikért, ennek tudatában mondhatnak bármit. Ezt nevezik szabadságnak. Ezt akartuk, ezért küzdünk harminc esztendeje"
A teljes interjú a 888.hu-n olvasható.
