Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a magyar határt

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Jelentős rendőri és katonai létszámmal, illetve komoly eszközparkkal őrzik a kerítéssel nem védett határszakaszt Bács-Kiskun megyében. A rendőrség hőkamerát, a Magyar Honvédség pedig drónt és radart is alkalmaz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Hercegszántón pénteken.

Bakondi György elmondta, hogy

megnőtt a határsértések száma a műszaki akadályzárral nem védett Bács-Kiskun megyei szakaszon,

megváltozott továbbá az illegális bevándorlók útvonala és állampolgári összetétele is.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Forrás: MTI/Marjai János

Kiemelte, hogy a Bács-Kiskun megyei szerb-horvát-magyar hármas határ térségében tapasztalható a legnagyobb aktivitás, ott érkezik a legtöbb határsértő, mivel a magyar határ egy részét ott nem védi kerítés.

A határsértő mozgások fő irányát Homorúd, Sárhát, Nagybaracska és Bátmonostor települések képezik - tette hozzá.

Bakondi arra emlékeztetett, hogy a Bács-Kiskun megyei határszakasz mintegy 113 kilométer hosszú, ebből 102,5 kilométert ideiglenes biztonsági határzár véd.

Részben a terepviszonyok, másrészt a vadmozgások miatt azonban 10,5 kilométer hosszan nem lehetett semmilyen műszaki akadályt kiépíteni.

A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy a megyében

• 2018-ban 3477-en,
• az elmúlt évben 11 535-en követtek el itt tiltott határátlépést,
• míg idén januárban eddig már 1353-an.

A hercegszántói határátkelőhelyen - ahol kamionok nem, csak személyautók közlekednek - nem tapasztalnak határsértést, viszont a kelebiai vasúti átkelőnél 1328-an, a tompai közúti átkelőhelyen pedig 376-an tettek kísérletet a jogellenes átlépésre az elmúlt évben.

Bakondi György szerint megváltozott az a korábbi tendencia, hogy az illegális bevándorlók Szerbiába érkezve onnan Boszniába, majd Horvátországon és Szlovénián keresztül próbáltak Nyugat-Európába jutni. Ma már elég nagy számban érkeznek Boszniából Szerbiába, ők azonnal a Vajdaság területére, a magyar határ közelébe érnek, és tipikus főútvonalakon - mint amilyen a hercegszántói - tesznek kísérletet az Európai Unióba jutni.

Kiemelte azt is, hogy

változás történt az állampolgársági összetételben is,

hiszen míg korábban alapvetően afgánok, irániak, pakisztániak érkeztek, és csak kisebb számban szírek, irakiak és mások, manapság a legtöbben újra - mint a 2015-ös időszakban - szírnek vallják magukat, és

viszonylag magas a számuk azoknak is, akik ismeretlen útvonalakon Észak-Afrikából jönnek ide.

Az eljárásról a belbiztonsági főtanácsadó elmondta: ez hasonló a kerítéssel védett határszakaszokhoz, vagyis az elfogottakat figyelmeztetik és visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Bakondi György kérdésre válaszolva elmondta, hogy a balkáni útvonalon jelentős aktivitást tapasztalnak, sokkal többen érkeznek, mint egy átlagos januári időszakban. Ezt az útvonalat pedig nagyban befolyásolja a Törökországban lévő szírek és afgánok száma.

Emlékeztetett, tavaly a török hatóságok mintegy 500 ezer tiltott határátlépővel szemben léptek fel, és biztosan vannak olyanok is, akik átjutottak az ellenőrzésen. Az Iránban dolgozó afgán vendégmunkások pedig a romló gazdasági helyzet miatt elveszítették a munkahelyüket, és úgy gondolják, hogy inkább Európában próbálnak szerencsét.

Bakondi György kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint

az embercsempészetben részt vevők állampolgári összetétele is változott.

A szerb és magyar embercsempészeket ugyanis kiszorították azok a viszonylag nagyszámú illegális bevándorlók, akik Németországban vagy Ausztriában menekültstátuszt kaptak, és "konvenciós útlevelükkel" az Európai Unióban szabadon utazhatnak - tette hozzá.