A kormány határozott célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén

Környe, 2019. október 30. A környei napelempark az átadás napján, 2019. október 30-án. A nyolchektáros területen, húszezer napelemből álló, 5,3 megawattos fotovoltaikus kiserőművet a magyar tulajdonú Eurotrade Zrt. építette 1,6 milliárd forintból, a projekt tervezett megtérülési ideje 9-8 év. MTI/Bodnár Boglárka

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a kormányzati honlapon a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat. Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. A klímaváltozással szemben nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet fellépni – a magyar kormány így is tesz. A 2030-ig kitűzött célok felé következetesen haladunk, Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz. 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, de ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek kell fizetnie. Az ITM az idei év végéig dolgozza ki a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát - olvasható az ITM sajtóközleményében.

Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás (hazánkban 32 százalékkal) és az energiafelhasználás (15 százalékkal). 2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság.

Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, hanem az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat.

A magyar kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetőek a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. A kormány uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb elköteleződése, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen: ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal kívánják elérni.

Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. Mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, ez éves szinten a GDP kb. 2-2,5 százalékát jelenti. Ezért

a magyar kormány feltételei között szerepel, hogy a kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klímarongáló országok és nagyvállalatok fizessék,

a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne a felzárkózó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át a pénzeket klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Az ITM a stratégiai dokumentumok mellett a tavalyi év végén útjára indított klímapolitikai kérdőív kiértékelésének eredményeit is hozzáférhetővé tette. A kérdőívet kitöltő több mint 200 ezer ember véleménye alapján kijelenthető, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját, 92 százalékban támogatják, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen.

A kormány célja a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása a magyar fogyasztók számára. Kiemelt célkitűzései

• az energiaellátás biztonságának megerősítése,
• a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése,
• az energiaszektor klímabarát átalakítása,
• a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése.

Két tiszta energiaforrás, a nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. 2040-re a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentjük a magyar villamosenergia-import arányát.

Napelempark - illusztráció Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

A teremtett világ és a környezeti örökség védelme érdekében fontos törekvés az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékhez képest. Vállalják továbbá, hogy 2030-ra energiafelhasználásunkban a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya. Zöldítik és versenyképesebbé teszik a távhőszektort, környezetbarát irányba fordítják a közlekedést. Az ITM az elfogadott dokumentumok alapján 2020 végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

A klíma és energiastratégiai dokumentumok ide kattintva érhetőek el.