Év végéig kidolgozza az ITM a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez szükséges stratégiát

A fenntartható lakhatás és alacsony kibocsátású infrastruktúra is a zöldebb Európa elképzelés része

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az év végéig kidolgozza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát a szerdai kormányülésen elfogadott energia- és klímapolitikai dokumentumok alapján – mondta Palkovics László, a tárca minisztere pénteken Budapesten.

A kormány elfogadta a többi között az új Nemzeti Energiastratégiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, valamint a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet.

A dokumentumok jövő csütörtöktől elérhetőek lesznek a kormányzati portálon.

Illusztráció Forrás: Flickr

Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re.

A magyar kormány feltételei között ugyanakkor szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség,

ehhez elengedhetetlen a klímaszennyező iparágak, illetve a magánszféra hozzájárulása.

Palkovics László kiemelte, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok.
Fontosnak nevezte, hogy az áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kizáró, hanem egymást támogató megoldások. Együttes használatukkal 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid mentes lehet.

A tervezett intézkedésekkel, fejlesztésekkel 2040-re a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkenhet a magyar villamosenergia-import aránya.

A miniszter a tavaly év végi klímaügyi kérdőívre kitérve elmondta, hogy rövid idő alatt több mint 200 ezren töltötték ki. A válaszadók 92 százaléka támogatja, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen. Leginkább az energiaszektorról és a közlekedésről gondolják úgy, hogy nagy mértékben kell hozzájárulnia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Kiemelten fontosnak tartják a közlekedés zöldítését, a közösségi közlekedés fejlesztését, az energiahatékonyságot, valamint az alkalmazkodási intézkedéseket a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és a természetvédelem területén is.

Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára az elfogadott dokumentumokat ismertetve kiemelte, hogy

az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatás áll.

A négy legfontosabb pontként a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzését említette, e tervek összhangban állnak a fogyasztók véleményével. A célok elérését tematikus programok, javaslatok támogatják.

Az államtitkár elmondta, hogy

a klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet a tervekben.

Kiemelten fontosnak nevezte a költséghatékonyságot, illetve az olyan klímapolitikai intézkedéseket, amelyek járulékos hasznot is hoznak, csökkentik az importfüggőséget, segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak.

Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy a 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé - ismertette Kaderják Péter.