A Jobbik történelmének legnagyobb válságát éli át, miután elnökké választását követően Jakab Péter tisztogatásba kezdett a szervezeten belül. Szávay László eltávolítása a körlevél alapján - minden eddiginél durvábbra sikerült.
A történet előzménye röviden:
Jakabék tisztogatásának azonban közel sincsen vége - ezt mutatja az Origo birtokába jutott belső levél, amelyet a 20 éve a párt szolgálatában álló Szávay László küldött körbe a Jobbik-frakció tagjainak, és munkatársainak. Szávay István testvére indulatos és érzelmes írásában egyszerre ostorozza az új elnököt, bírálja az új vezetés "kommunista" módszereit, és köszön el egykori közösségétől.
A búcsú azonban nem feltétlenül olyanra sikerült, amilyenre azt Szávay tervezte. Leveléből kirajzolódik, hogy megalázó módon, "ócska, pitiáner és hazug" indokokkal, számítógépét lekapcsolva bocsátották el az állásából, úgy, hogy erről nem is értesítették.
"Hivatalosan még senki nem értesített arról, hogy az a politikai szervezet, amelyet immár kerek 20 éve szimpatizánsként, aktivistaként támogatok, és amely az utóbbi közel hat évben alkalmazottként is soraiban tudott, nem tart igényt a munkámra. »De hát maga már nem is dolgozik itt!« – mondta telefonban a hivatalvezető az informatikai ügyfélszolgálatos értetlenkedve, amikor afelől próbáltam tájékozódni, hogy miért nem tudok hozzáférni az irodai gépemhez" - fogalmaz a Jobbik egykori alkalmazottja, aki történelmi példával élve hozzáteszi, hogy neki csak "a jégcsákány eleganciája jutott ennyi év után." Mindenféleképpen érdekes, hogy a Szávay által emlegetett, értetlenkedő hivatalvezető nem más, mint Sövegjártó Kristóf, aki Vona Gábor volt pártelnök alapítványának, a Második Reformkor Alapítványnak a vezetője.
Soraiból kiderült az is, hogy a pártvezetés a munkanapjaival való trükközésre hivatkozva távolította el a frakciótól, egész pontosan azért, mert a munkáját rendszeresen nem munkahelyén, az Országgyűlés Hivatalában, hanem másol látta el. "Felmentésem nemhivatalos indoklása ugyanolyan ócska, pitiáner és ostoba hazugság, ahogyan az is, hogy pont én Fidesz-ügynök vagyok. Ügyem minden kétségen felül politikai indíttatású bosszúállás. Én soha nem csaltam a munkanapjaimmal" - értékelte a történteket Szávay, aki az ellene felhozott vádakat tagadja, és állítása szerint igazát gond nélkül be tudja bizonyítani. Levelében nem fukarkodott a jelzőkkel: a későbbiek során kirúgását "statáriálisnak", "koncepciónak", "szimpla politikai bosszúnak" és "bestiális leszámolásnak" nevezte.
Szávay írásának legizgalmasabb állítása az, miszerint elbocsátásáról sem a frakcióelnökség, sem az elnökség nem tudott, hiszen azt "a Jobbik jelenlegi elnökének szűk köre" lépte meg. Ezzel azt sugallja, hogy
a Jobbikon belül a legfontosabb stratégiai döntéseket Jakab Péter és legközelebbi bizalmasai hozzák meg úgy, hogy arról a szervezet vezető testületeit Jakab nem is tájékoztatja.
Úgy látja, eltávolításával példát akar statuálni, meg akarja félemlíteni a többi renitens munkatársat a pártvezetés. Ezt súlyos hibának tartja, hiszen szerinte "egy közösséget megfélemlítéssel nem lehet sem vezetni, összetartani sem, motiválni pedig végképp lehetetlen."
Levelében szóba hozta a napokban megtartott állománygyűlést, amelynek ismertetésekor egy nevet is megemlített. Kifogásolta, hogy Potocskáné Kőrösi Anita, jobbikos képviselő "hazugsággal" csitítgatta a jelenlevőket, amikor azt mondta, hogy "mindenkire szükség van." "Megtapasztaltam" - szúrt oda Potocskáné Kőrösi Anitának Szávay, aki szintén felszólalt az eseményen.
Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan kik hoztak döntést az ügyében, egyedül egy rejtélyes, vezető tisztségviselőről ír, aki állítása szerint "hosszú-hosszú heteken" keresztül részegen jelent meg a munkahelyén, ami miatt kénytelenek voltak "falazni" neki.
"Ügyemben eljárt egy olyan vezető tisztségviselő is, aki többször súlyos részegen, munkaképtelen módon jelent meg a hivatalban, hallucinációival megrémítette a munkatársakat, majd ebből kifolyólag hosszú-hosszú heteken keresztül munkavégzésre alkalmatlan állapotban volt – akik tudtunk róla, emberségből, családja miatt s őt emberként igen féltve „falaztunk” neki, mert a helyzet bőven megérett azonnali hatályú felmentésére" - írta sejtelmesen Szávay, aki szerint az állapota annyira rossz volt, hogy
az egyik (munka)napon "kifeküdve" találtak rá az Olimpia parkban.
"Most selejtes módon próbál amellett érvelni, hogy miért elfogadhatatlan számára munkámat nem a hivatalban ülve, hanem annak közvetlen környezetében ellátnom" - fűzte hozzá dühösen.
Saját ügye után a Jobbikban uralkodó állapotokra tér ki. Ekkor a pártban maradt tagokhoz szól, akiket arról próbál meggyőzni, hogy Jakab útja nem járható.
Ti, akik tudjátok, hogy mi történt, hogyan fogjátok ezek után vezetőtök egyetlen szavát is elhinni és hitelesnek érezni?
- kérdezi tőlük.
Levele végén az "elvakultan gyűlölködő" pártelnökről mondja el véleményét. "Tömegével vagyunk, akiknek Jakab Péter lett a rémálom: ez a szervezet elvesztette közösség jellegét. Így elsősorban nem munkajogi, hanem morális okokból vált lehetetlenné számomra, hogy kötelékébe tartozzak" - vázolta, miért hidegült el a párttól. Szávay szerint a hatalommal nem lehet ennyire visszaélni, mint amennyire Jakab teszi, hiszen "mindig is ez ellen küzdöttek." Végül azt írja,
munkajogi pert fog kezdeményezni,
amely a párt "jelenlegi vezetőinek emberi gátlástalansága ellen irányul." Búcsúzóul a pártban maradóknak "megnyugodott szívvel derűt, optimizmust és kitartást" kíván.