Az európaiak nem migránsok betelepítésével, hanem a gyerekvállalás ösztönzésével állítanák meg a népességfogyást

Palermo, 2020. szeptember 1. A Sea-Watch német civil szervezet által közreadott videofelvételről készült képen az általuk üzemeltetett Sea Watch-4 nevű hajón a tengerből kimentett illegális bevándorlók a szicíliai Palermóba indulnak 2020. szeptember 1-jén. Az olasz hatóságok engedélyt adtak a hajónak, hogy kikössön Palermóban, de a hajón utazó 353 migránsnak partra szállás előtt két hetet kell eltöltenie egy karanténhajón. MTI/EPA/ANSA / Ufficio Stampa Sea Watch

A család intézménye ugyan évezredes tartópillére az európai társadalmaknak, napjainkban a radikális baloldal – a tömeges migráció és a nyílt társadalom eszméinek népszerűsítésével – egyre intenzívebben törekszik megkérdőjelezni a család, illetve a gyermekvállalás jelentőségét. Ennek jegyében Ylva Johansson belügyekért felelős brüsszeli biztos kijelentette, hogy nézete szerint szükség van a bevándorló munkaerőre, mert az európai társadalom öregszik. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés megvizsgálta, hogy az európaiak (EU27+Egyesült Királyság) hogyan vélekednek a család, valamint a családalapítás fontosságáról, a népességfogyás által előidézett problémák megoldásáról, valamint a gyermekvállalást ösztönző állami segítségnyújtásról.  A felmérésből kiderül, hogy – Brüsszel és a radikális baloldal törekvései ellenére – az európai polgárok elsöprő többsége továbbra is elkötelezett a család intézménye mellett, továbbá a jelentkező demográfiai nehézségek megoldását nem a migrációban látja - írja elemzésében a Századvég.

Fontos a családok állami támogatása

A kutatás alapján megállapítható, hogy Európa-szerte konszenzus figyelhető meg a család intézményének jelentősége kapcsán. Az európaiak 91, valamint a V4-országok megkérdezettjeinek 96 százaléka vélekedett úgy, hogy az életében fontos szerepet tölt be a család, ezzel szemben az európaiak 7 és a V4-es válaszadók 3 százaléka eltérő álláspontra helyezkedett. Az országok közötti differenciákat vizsgálva kijelenthető, hogy a válaszadók döntő többsége számára minden országban fontos a család. Érdekesség, hogy a nagyon fontos választ jelölők aránya a vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb (90 százalék), melyet Málta (82 százalék) és Portugália (81 százalék) követ. Ezzel szemben azoknak az aránya, akiknek nem fontos a család, Hollandiában (13 százalék), Finnországban (11 százalék) és Franciaországban (10 százalék) a legjelentősebb.

Forrás: Századvég

A családalapítás, illetve a családok boldogulásának elősegítése tekintetében megkerülhetetlen kérdés az állam támogató szerepe. A felmérés rámutat arra, hogy

az európai megkérdezettek 81 százaléka fontosnak ítéli a családok részére történő állami segítségnyújtást, míg a visegrádi országok válaszadói körében ez az arány 90 százalék.

Azoknak az aránya, akik nélkülözhetetlennek gondolják a családok állami támogatását, Görögországban (76 százalék), Magyarországon (75 százalék) és Szlovákiában (71 százalék) a legmagasabb, míg Dániában (16 százalék), Hollandiában (18 százalék), illetve az Egyesült Királyságban (21 százalék) a legalacsonyabb. Fontos megjegyezni, hogy hazánk 2010 óta kiemelt figyelmet fordít a családok és a hagyományos családmodell védelmére, valamint a gyermekvállalás ösztönzésére, tehát a kormányzat családpolitikai célkitűzései találkoznak a magyar társadalom elvárásaival.

Forrás: Századvég

Bevándorlás helyett a gyerekvállalást támogatják az európaiak

Európában már évek óta meghatározó közéleti vitatéma a népességfogyás, továbbá az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek (például a munkaerőhiány) következtében fellépő kihívások kezelésének a módja. Brüsszel, továbbá a nyugat-európai politikai vezetők egy része a bevándorlás ösztönzésében látja e problémák megoldását. A kutatás azonban rávilágít arra, hogy az európai megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka), valamint a visegrádi együttműködés polgárainak több mint a háromnegyede (78 százaléka) a belső erőforrásokra történő támaszkodást, illetve a helyi családok támogatását részesíti előnyben a migráció helyett. Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést, elmondható, hogy a bevándorlás ösztönzése helyett a családok helyzetének megkönnyítésével egyetértők aránya Magyarországon (91 százalék), Lettországban (90 százalék) és Bulgáriában (90 százalék) a legmagasabb. Fontos kiemelni, hogy

a vizsgált 28 ország közül egyedül Luxemburgban nem haladja meg az előbbi állítással egyetértők aránya az 50 százalékot, azonban erről az országról is elmondható, hogy a válaszadók relatív többsége (47 százaléka) a bevándorlás helyett a családok támogatásában látja a jelentkező kihívások megoldásának a kulcsát.

Forrás: Századvég

A felmérés külön megvizsgálta az európaiak álláspontját a demográfiai változások által okozott nehézségek megoldásáról. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az európai megkérdezettek többsége (57 százaléka), valamint a volt szocialista és a V4-országok válaszadóinak közel a háromnegyede (74 és 72 százaléka) úgy véli, hogy a népességfogyást nem a bevándorlás ösztönzésével, hanem a születendő gyermekek számának növelésével kell megállítani. Az országok közötti differenciákat vizsgálva elmondható, hogy

a migráció helyett a gyermekvállalás elősegítését támogatók aránya Magyarországon a legmagasabb (89 százalék), melyet Bulgária (88 százalék) és Lettország (84 százalék) követ. Az ír és brit megkérdezettek relatív többsége (40 és 38 százalék) azonban a bevándorlás ösztönzésében látja a népességfogyás megállításának megoldását.

Forrás: Századvég

A kutatás kitért az ideális gyerekszámmal kapcsolatos lakossági attitűdökre is. Megállapítható, hogy az európaiak 87 százaléka legalább egy gyermeket kíván vállalni, ezzel szemben

azoknak az aránya, akik gyermek nélkül képzelik el az ideális családot, mindössze 5 százalékra tehető.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a gyermekvállalási kedv az európai átlaghoz képest magasabb a volt szocialista országok (92 százalék) és a visegrádi együttműködés polgárai (91 százalék) körében. Azoknak az aránya, akik a gyermektelen családmodellt részesítik előnyben, Magyarországon (1 százalék), Szlovákiában (1 százalék) és Bulgáriában (1 százalék) a legalacsonyabb, míg Németországban, illetve Finnországban a legmagasabb (8-8 százalék).

Forrás: Századvég

A családalapítás szempontjából kulcskérdésnek tekinthető, hogy a fiatalok kellő időben megteremthessék a gyermekvállaláshoz szükséges körülményeket. Ezzel összefüggésben a kutatás rámutat arra, hogy az európai válaszadók relatív többsége (50 százaléka), továbbá a volt szocialista és a visegrádi országok megkérdezettjeinek több mint kétharmada (70 és 69 százaléka) úgy gondolja, hogy segíteni kell a fiatalokat abban, hogy minél előbb vállalhassanak gyermeket. Azoknak az aránya, akik támogatják a fiatalok mielőbbi gyermekvállalásának elősegítését, Magyarországon (88 százalék), Szlovéniában (84 százalék) és Szlovákiában (81 százalék) a legmagasabb. Ennek fényében kijelenthető, hogy

a magyar társadalom kiemelkedő családcentrikussága nem pusztán abban nyilvánul meg, hogy a magyarok – európai összehasonlításban is – rendkívül fontosnak ítélik a család intézményét, hanem megkerülhetetlen tényezőnek tartják az állam aktív szerepvállalását annak érdekében, hogy minél több gyermek születhessen Magyarországon.

Ezzel szemben a britek 67, a hollandok 65, továbbá a svéd válaszadók 60 százaléka nem helyesli a fiataloknak nyújtott segítséget, amely azt célozza, hogy minél hamarabb gyermeket vállalhassanak.

Forrás: Századvég

Az Európa Projekt-kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőttkorú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.