Szijjártó Péter: A keleti nyitásban dinamikusan növekszik Közép-Ázsia jelentősége

SZIJJÁRTÓ Péter; AJDARBEKOV, Csingiz
Budapest, 2020. szeptember 17. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Csingiz Ajdarbekov kirgiz külügyminisztert 2020. szeptember 17-én. MTI/Soós Lajos
Vágólapra másolva!
A keleti nyitásban dinamikusan növekszik Közép-Ázsia jelentősége, hiszen a térség államai egészen komoly eredményeket tudnak felmutatni a gazdasági növekedés terén - hangsúlyozta a kirgiz partnerével folytatott csütörtöki budapesti megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Vágólapra másolva!

Szijjártó hozzátette, hogy a régió gyors növekedése lehetőséget teremt a magyar vállalatok számára, hogy új piacokat keressenek, ehhez a pénzügyi feltételek a korábbinál kedvezőbbek.

A magyar diplomácia vezetője a külkapcsolatokban a több lábon állás fontosságát hangsúlyozta, megemlítve: a térség jelentőségének növekedését világosan mutatja, hogy

az Európai Unió külön stratégiát dolgozott ki a Közép-Ázsiával való együttműködés erősítésére.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Csingiz Ajdarbekov kirgiz külügyminisztert 2020. szeptember 17-én. Forrás: MTI/Soós Lajos

A külgazdasági és külügyminiszter jelezte: a hónap végén Magyarországra látogat Kirgizisztán elnöke, ezeket a tárgyalásokat készítette elő a mostani találkozó.

Elmondta azt is, hogy a kirgiz elnök látogatása során aláírják a felek a két állam együttműködését stratégiai partneri szintre emelő dokumentumot, amely a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás és a nemzetközi politika terén bővíti az eddigi együttműködést.

Utóbbi kapcsán megemlítette: legutóbb Kínával lépett Magyarország stratégiai partnerségre, aminek eredményeként a high-tech kínai vállalati tőke első számú közép-európai célpontjává váltunk. Célnak azt nevezte, hogy a kirgiz-magyar kapcsolat legyen a két régió közötti együttműködés alapja.

Szijjártó Péter elmondta: a felek véglegesítették a magyar-kirgiz beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, ami biztosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a cégek működését a másik állam területén, valamint véglegesítették a két kereskedelmi és iparkamara megállapodását is, ami, közvetlenné teszi a cégek közötti csatornákat.

A miniszter közölte, hogy 50 millió eurós kirgiz-magyar befektetési alap létrehozásáról állapodtak meg;

ez a magyar vállalatok kirgizisztáni beruházásait éppúgy segíti, mint a harmadik országbeli közös projekteket.

Megemlítette, hogy Kirgizisztán - ahol a Richter a magyar gazdaság zászlóshajója - azon államok közé tartozik, ahová 2020 első félévében sikerült bővíteni a magyar exportot; a növekedés 7 százalékos volt. Azt is elmondta, mivel idén 383 kirgiz diák jelentkezett magyar ösztöndíjprogramokra, megduplázzák a fogadott hallgatók - jelenleg 75 fős - létszámát.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió minél előbb véglegesítse és írja alá Kirgizisztánnal a hosszú ideje tárgyalás alatt álló partnerségi és együttműködési megállapodást. Emellett megállapodtunk abban, hogy

Magyarország támogatja Kirgizisztán pályázatát az ENSZ Biztonsági tanácsába és az ENSZ emberi jogi tanácsába is

- jelezte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter és Csingiz Ajdarbekov Forrás: MTI/Soós Lajos

Csingiz Ajdarbekov kirgiz külügyminiszter azt hangsúlyozta: Magyarország nagyon fontos partnere hazájának, és az első európai uniós tagállam, amellyel stratégiai partnerségre léphetnek.

A kirgiz diplomácia vezetője arról beszélt: nagy jelentőségű dokumentumok aláírását készítették elő a szeptember végi államfői találkozóra, kiemelve ezek közül is a gazdasági, kereskedelmi együttműködést elősegítő egyezményeket. Hangot adott azon reményének, hogy a felek mihamarabb aláírhatják Kirgizisztán és ez Európai Unió már parafált megállapodását az együttműködés kibővítéséről.

Csingiz Ajdarbekov

hálával említette a hazájában nagy népszerűségnek örvendő magyar ösztöndíjprogramokat,

felvetve, hogy az oktatás terén éppúgy lehetne bővíteni az együttműködést, mint például a banki szférában, hiszen Kirgizisztán jó kiindulópont lehet a térségbe törekvő pénzintézetek számára.