Három falu megemlékezése Trianon századik évfordulóján

Közösen emlékezett Gasztony, Rátót és Rábagyarmat a trianoni diktátum 100. évfordulóján. 

Három kis Vas megyei település is megemlékezett a békediktátumról. Mégpedig az összefogás jegyében úgy, hogy részt vettek egymás programjain. A megemlékezést az alig ötszáz lakosú Gasztonyban,Széll Kálmán szülőfalujában kezdték, ahol a templommal szemben, az egykori Széll-kastély parkjában felállított, első világháborús egyenruhába öltözött díszőrséggel körülvett trianoni kettős keresztnél zajlottak az események.

Emlékezés Gasztonyban Forrás: Origo

Az aláírás idejében, 16:28-kor megszólalt és 100 másodpercig kongott a falu két harangja, majd Himnusz eléneklése után a helyi óvodások maréknyi csoportja szavalt verseket, elhangzott Juhász Gyula Trianonról írt költeménye is, amit Nikitscerné Lang Erzsébet szavalt el.

Ezután a falu polgármestere, Nagy Miklós mondott a 100 esztendővel ezelőtt történtekre visszatekintő beszédet. Amiben a szomorú tények felsorolása mellett feltette az oly sokszor elhangzott, leírt kérdéseket is. Azt, hogy mi vezetett a tragédiához, és miért nem tudtak akkor valamit tenni ellene eleink.

A fegyveres ellenállás elmaradását a polgármester abban látta, hogy az 1918 októbervégén hatalomra jutó Károlyi Mihály és emberei leszerelték és szélnek eresztették a még hadra fogható magyar erőket.

Emlékeztetett: a fegyverszünet után, november elején 800 000 magyar katona indul fegyvereivel, parancsnokaival együtt vissza a frontokról, de már a határon züllesztők, agitátorok várták őket. És a magyar visszavonulással párhuzamosan megindul a csehek, románok,délről pedig a Görögországban partra szállt franciák és szerbek támadása. Egyes újabb kutatásokat felidézve kiemelte, összesen nem voltak ezek az erők ötvenezren.

Nagy Miklós azt is megemlítette a hazánkra támadó csapatok felszereltségekapcsán, hogy a Kolozsvárra 1918 karácsonyán bevonuló román lovasság egy részének a bocskorra volt felkötve madzaggal a sarkantyú, aztán a kincses városban már jutott csizma mindenkinek.

A gasztonyi megemlékezők jórésze a koszorúzás és a Szózat eléneklése után Rábagyarmatra indult, ahol a már meglévő Trianon emlékkereszt tetejére egy székely származású gasztonyi fafaragó, Seszták Béla cseresznyefából turulmadarat készített. A gasztonyiak, a gyarmatiak, és a két falu között elhelyezkedő Rátót megemlékezői, a katonai hagyományőrzők és az önkéntes tűzoltók ennek a kiterjesztett szárnyú madárnak, az ősmagyar mondakincs egyik főszereplőjének felavatására is gyűltek össze.

Emlékezés Rábagyarmaton Forrás: Origo

Somogyvári Gyula és Juhász Gyula versei és a beszédek után leleplezték az ily módon kiegészült kettős keresztet, majd megkoszorúzták azt. Ezután a megemlékezések harmadik helyszínére, Rátótra indultak többen. Ahol a környék egyik legrégebbi, még a kilencvenes években felállított Trianon-emlékműnél, a helyi önkéntes tűzoltók és a katonai hagyományőrzők díszőrsége mellett a polgármesteri beszéd után versek hangzottak el és a békediktátum történetét ismertették.

Megemlékezés Rátoton Forrás: Origo

A kőből emelt emlékmű és Wass Albert szobrának megkoszorúzása után, a szomorú ünnep végén pedig mindhárom községben meggyújtották az összetartozást jelképező máglyát, amiből több ezer is lángra lobbant június 4-én a Kárpát-medence magyarlakta vidékein. A rátóti önkormányzat ezután vendégül látta a megemlékezőket.

A nyugati határszélen is tűzet gyűjtottak a diktátum emlékére Forrás: Origo

Trianon következtében a három falu jórészt a határ szélére került. Akkori lakói lassan elvesztették a kapcsolataikat az odaát maradtakkal. Ugyan a két világháború között még lehetőség volt passzussal a határon való átkelésre, de ez 1947, a vasfüggöny lehullta után megszűnt több mint negyven esztendőre.