Nyilatkozatban mondtak nemet a genderszemléletet népszerűsítő egyezményre

Budapest, 2020. május 2. A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén, középen jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k, b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j2), Varga Judit igazságügyi miniszter (j), Mátrai Márta, a Fidesz képviselője, háznagy (b3), Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára (b2), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés kedden a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról.

A KDNP-s Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc, Juhász Hajnalka és Hollik István által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Arra kérik a kormányt, ne csatlakozzon

A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz. A politikai nyilatkozatban a ratifikáció elutasítását azzal indokolják,

• az Európa Tanács isztambuli egyezménye a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során,
• nem kívánják a nemzeti jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát,
• sem az egyezmény genderszemléletét.
• az egyezmény nemi alapon biztosított menedékjoggal kapcsolatos rendelkezései ellentétesek a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel.

"Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet" - szögezi le a nyilatkozat. A dokumentum kitér arra is, hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre értékként tekintenek - különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.