A koronavírus miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szerint ugyan más, de nem biztos, hogy rossz az, hogy a járvány miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút. A búcsús szentmise szónoka azt mondta, a járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához.

A februárban felszentelt Kovács Gergely érsek egy idős bölcs ember példázatával kezdte prédikációját, akinek egy vihar idején elkóboroltak a lovai, majd napok múltán visszatértek, és vadlovakat is hoztak magukkal. A vadlovak betörésekor a bölcs ember fia leesett a lóról, és karját törte, de később épp emiatt nem vitték el a háborúba. A szomszédok előbb bajnak, majd szerencsének tekintették a történetet, de ő mindig feltette a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz? Honnan tudjátok, hogy ez jó? A rossz rendre jónak bizonyult, a jó pedig rendre rossznak.

A csíksomlyói búcsú résztvevői 2018.05.19-én Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az érsek azt mondta, a koronavírus-járvány miatti állami rendelkezések következtében a zarándoklat és az együttlét hiányzik az idei ünnepből. Egy neki írt üzenetet idézett, mely szerint úgy érzi a csíksomlyói Mária vonzását a hívő ember, mint a vándormadár érzi, hogy útra kell kelnie. A csíksomlyói zarándoklat benne van a lelkekben, és a zarándokok mégsem vehettek részt rajta.

„Honnan tudjátok, hogy ez rossz?" - tette fel ismételten a kérdést az érsek.

Ha Isten megenged valamit, amit rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnunk kell, hogy az Isten jó, és jót akar népének

- adta meg a választ.

„Jézus is úgy érezte a kereszten, hogy az atyja elhagyta őt, aztán harmadnapra kiderült, hogy mégsem. A történelem folyamán nem egyszer érezhette a mi népünk, hogy Isten elhagyta, elfordította tőle arcát. Ha ezeket az alkalmakat felidézzük, megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés a mélységes gyász érzése" – mondta Kovács Gergely érsek.

A csíksomlyói búcsú miséjének résztvevői a Kis- és Nagysomlyó közti nyeregben 2019. június 8-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Vigaszként Ferenc pápa Csíksomlyón elmondott szavait ajánlotta, aki úgy vélekedett: „Nem szabad elfelejteni a múltat, de cselekedni kell a jövő érdekében, és kérni kell a kegyelmet, hogy Isten a régi és mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében".

Kovács Gergely azt is mondta,

a járvány sok mindent átértékelt bennünk, megtanított arra, hogy mi az, ami az igazán értékes, mi az, ami maradandó.

„Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúval is ugyanez történik. A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához" - mondta.

Az érsek felidézte, hogy nem az első alkalom a búcsú történetében, amikor nem gyűlhettek össze a zarándokok.

„Ne feledjük, hogy a történelem ura az Isten, aki mindig jót akar nekünk. Vállaljunk sorsközösséget, és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a napba öltözött asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el most ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat senki és semmi nem veheti el" - fogalmazott az érsek.

A csíksomlyói kegytemplomból közvetített szentmisét több internetes csatornán, a Duna Televízióban és az erdélyi Mária Rádióban követhették a hívek. A templom előtti téren mintegy 250-en gyűltek össze.