Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági sokk hatására az olaszok és a spanyolok korán felvetették a koronakötvények kibocsátásnak gondolatát. Németország és Hollandia ezt hamar lesöpörte az asztalról, mondván, a fegyelmezetlen költségvetésű déli államokért nem vállalnak felelősséget. Ezután jött Soros György még kockázatosabb javaslata - érdekes módon ezt már nem kifogásolják hangosan a németek és a hollandok.
Pedig Soros javaslata sokkal szokatlanabb és - ahogy írtuk - kockázatosabb: bocsássanak ki lejárat nélküli, azaz örökkötvényt. Ennek tőkéjét nem kellene visszafizetni, helyette viszont a kamatok soha nem járnának le, azokat örökké kellene fizetniük az uniós országoknak.
Soros szerint ráadásul nemcsak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt kellene eladósodnia az uniónak, hanem a klímaváltozás elleni harc ürügyén is. Így már nem is az eredetileg javasolt 1000 milliárd, hanem már
2 ezer milliárd euró hitel felvételét javasolta.
Az összeg nagyságának megértéséhez elég annyit elmondani, hogy az Európai Unió 2020-as teljes költségvetése 168 milliárd euró. Vagyis Sorosék ennek több mint tizenkétszeresét vetetnék fel hitelként Európával.
A lényeg tehát az, hogy aki a kötvényt kibocsátja, örökös kamatfizetési kötelezettséget vállal, cserében azért, hogy pénzt kap. Ha ezt egy több országból álló szervezet veszi fel, akkor számos probléma merül fel.
Olyan kérdések adódnak például, hogy ki mennyit kapna a pénzből a kibocsátáskor, és ki, milyen hányadát vállalja a kamatfizetésnek? Mire használhatja fel a pénzt, ezt ki határozza meg, és ki ellenőrzi? Mi történik, ha valaki nem fizet?
Az EU nem „verheti magát adósságba" szervezetként anélkül, hogy annak ne lenne hatása a tagállamok (gazdasági) szuverenitására.
A hitelezők viszont stabil bevételre tehetnek szert, ami óriási pénzkereseti lehetőség azoknak, akik hosszú távú gazdasági birodalmat akarnak építeni - mint például Soros.
A második Soros-terv is világosan mutatja, hogy a spekuláns számára a legfontosabb, hogy ha jön egy válság, azon jól keressen. Nézzük, hogy a múltban, hogyan használta ki - vagy próbálta kihasználni - a nehéz helyzetben lévő országokat.
A britek a mai napig Fekete Szerdaként emlegetik 1992. szeptember 16-át.
A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurót keresett rajta.
Nem sokkal a támadás előtt az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, azonban miután Soros akciója sikeres volt, kénytelenek voltak kilépni a kezdeményezésből. Soros a fontot shortolta a német márkával szemben, kierőszakolva, hogy a britek ne tudják a font értékét tartani. A brit kormányzat elkezdte felélni devizatartalékait, hogy fontvásárlással a megfelelő szinten tartsa az árfolyamot, ám a zuhanást ezzel sem tudták megállítani.
Ezután Soros elkezdte a piacra önteni a fontot, amit a szeptember 16-i kereskedési nap kezdetén a Bank of England megpróbált ugyan felvásárolni, de nem tudtak lépést tartani a spekuláns alapjával.
A Fekete Szerda reggelére Soros 10 milliárd dollár értékű fontot adott el.
Ugyancsak 1992-ben indított Soros támadást az olasz líra ellen. Később nyomozást is indítottak ellene. Egy olasz lap pedig el is nevezte líragyilkosnak.
Az 1980-as évek végén a francia kormány privatizálta és bevezette a tőzsdére a Société Générale-t. Az 1988-ban megalakult szocialista kormány meg akarta szerezni a bankot - de nem az államnak, hanem a támogatóinak.
Az akkori szocialista kormánnyal bizalmas viszonyban álló üzletember, Georges Péberau bennfentes információk alapján tervelte ki a bank részvényeinek nagyarányú felvásárlását. Ehhez szüksége volt szövetségesekre, Soros György is ekkor szerzett tudomást az akcióról.
Soros a Holland Antillákra és a Kajmán-szigetekre bejegyzett befektetési alapján, a Quantum Fundon keresztül elkezdte felvásárolni három, akkoriban privatizált cég papírjait, plusz a Societé Générale részvényeit is.
A bankfelvásárlási kísérlet ugyan megbukott, de Soros nyeresége így is 2,28 millió dollár lett.
Az ügylet után vizsgálat indult, melynek során Sorost bennfentes kereskedéssel vádolták. A feljelentések alapján 1990-ben kezdődött el a jogi procedúra, melynek során kiderült, hogy a baloldali elnök, Francois Mitterrand közvetlen környezete segítette Soros tranzakcióit. Az ügybe pedig Pierre Bérégovoy pénzügyminiszter (későbbi szocialista miniszterelnök) is belekeveredett, aki 1993-ban öngyilkosságot követett el.
2002-ben végül a bíróság Sorost elítélte bennfentes kereskedelemért.
Ő fellebbezett, majd a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult, ahol ügyvédje megpróbált azzal érvelni, hogy Soros nem is tudta, hogy amit csinál, az bennfentes kereskedelem, de a strasbourgi bíróság végül úgy ítélte meg, hogy egyértelműen tudatában volt annak, hogy amit tesz, az nem törvényes.
A 90-es évek közepén a kisebb ázsiai gazdaságokban komoly növekedés zajlott, ez azonban nem egyensúly mellett valósult meg, hanem túlfűtötté váltak a gazdaságok, megnövekedtek az adott országok fizetésimérleg-hiányai, így fogyni kezdtek devizatartalékaik.
Valutájuk azonban a dollárhoz volt rögzítve, így az árfolyamok nem tudtak reagálni a kialakult helyzetre, ráadásul a dollár meredeken erősödött a szabadon lebegő japán jenhez képest.
Így a kisebb ázsiai gazdaságok versenyképessége nagy és erős vetélytársukhoz képest is romlani kezdett.
Ráadásul ekkor kezdett hatalmas fejlődésbe Kína is, amely óriási növekedésével, olcsó áraival, a világpiac gyors meghódításával óriási konkurenciát jelentett. További gondot okozott, hogy az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus kezdődött, így a dollár vonzereje növekedni kezdett.
Soros György Thaiföld gazdaságát támadta meg először, 1997 januárjában, ők is buktak el először. Július 2-án hatalmasat zuhant a thai baht. Soros és társai megint rengeteget kerestek.
Ezután dőlni kezdtek a dollárhoz kötött ázsiai valuták, először a dél-koreai won, majd az indonéz rúpia. De válságba került Malajzia, a Fülöp-szigetek, Laosz, az akkor még Kínától független Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Vietnam is.
A maláj ringgit értéke felét vesztette el, a malajziai jegybank 6 milliárd dollárt vesztett. Az ország miniszterelnöke, Mahathir Muhammad Soros Györgyöt nevezte meg a válság okozójaként.
Soros több alkalommal indított Magyarország ellen is spekulációs támadásokat. Az üzletember többször megpróbálta felvásárolni az OTP-t, de ezt egyszer sem sikerült végrehajtania. Először a rendszerváltás után Bokros Lajos - a budapesti tőzsde akkori elnökének - segítségével, majd a 2008-as gazdasági válság alatt támadta meg a bankot.
Ekkor elterjedt, hogy az amerikai bankcsődök átterjednek Európába is. Az OTP neve is szóba került (bár a bank jó gazdasági mutatói miatt ennek valószínűsége nagyon kicsi volt).
Az OTP ára a részvényeladások miatt esett, és megközelített egy olyan szintet, ahol több befektető kiszállt volna, mert már nem tudta fedezni a veszteségeket.
Ezt tudták Sorosék is, ezért 2008. október 9-én, amikor már a szint közelében volt az ár, hatalmas mennyiséget dobott a piacra. Ezzel a befektetők átlépték a menekülési szintet, eladásokba kezdtek, ami még lejjebb vitte az árat. Soros pedig korábban short pozíciót nyitott, és ezzel rengeteg pénzt keresett.
Az ügyleten néhány óra alatt 675 ezer dollárt keresett a Soros-birodalom, azonban felügyeleti eljárás indult az ügylet kivizsgálására, végül a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Sorosék pereltek, de a bíróság elutasította a keresetüket.
Soros György az elmúlt két évtizedben egyre erőteljesebb politikai akciókba kezdett. Ezzel egyrészt pénzügyi vagyonát politikai hatalomra akarta váltani, másrészt ezekkel is a további pénzszerzés volt a célja. A 2015-ös migrációs válság alatt mutatta be az első Soros-tervet. Akkor a spekuláns hatpontos tervében többek közt azt javasolta, hogy legalább egymillió migránst fogadjon be az EU évente, ehhez alakítsanak ki biztonságos migrációs csatornákat, mindezt egységes európai Menedékügyi és Migrációs Ügynökség felügyelje, a finanszírozáshoz a már létező műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell felhasználni, sőt, be kell vonni az üzleti szférát is.
Soros politikai érdekei mellett az üzletiek is egyértelműek voltak. Az évtizedek alatt felépített civilszervezeti háló készen állt arra, hogy az EU költségvetéséből hatalmas összegeket szívjon le a migránsok segítése ürügyén.
Soros György szervezetei aktív szerepet játszottak a 2013-14-es ukrajnai forradalomban, Viktor Janukovics megbuktatásában is. Soros 2019-re elérte, hogy a második legbefolyásosabb embernek választották Ukrajnában. Politikai machinációira jellemző, hogy a The Hill amerikai politikai lap korábban arról írt, néhány éve Obama elnök közbenjárására úszta meg a felelősségre vonást Soros Ukrajnában.
A bevándorláspárti milliárdos az egyik ukrajnai álcivil szervezete (NGO) miatt került komoly bajba, a papíron a korrupció ellen harcoló Anti-Corruption Action Centre (AntAC) ugyanis 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeggel nem tudott elszámolni.
A sorosista szervezet ellen azonban 2016-ban megszüntették a nyomozást, Barack Obama akkori amerikai elnök közbenjárásának köszönhetően. Az írás szerint a demokrata kormányzat nem kockáztathatta meg a 2016-os elnökválasztási kampány kellős közepén, hogy a demokraták elnökjelöltjét, Hillary Clintont nyíltan támogató Soros György korrupciós botrányba keveredjen Kelet-Európában, ezért a kijevi amerikai nagykövetség egy listát küldött Jurij Lucenko ukrán főügyésznek, melyen azon szervezetek és személyek nevei szerepeltek, akik ellen „meg kellene szüntetni a nyomozást". Mivel a korrupció vádjával perbe fogott AntAC neve is rajta volt a papíron, így Soros György megúszta a bukást.
Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között vezette Macedóniát (azóta Észak-Macedónia). Ekkorra Soros a Balkánon is kiépítette álcivil hálózatát, amely az illegális migrációra épült. Gruevszki viszont feltartóztatta a balkáni útvonalat használó bevándorlókat a macedón határon, jelentős katonai erőt kivezényelve és kerítést építve.
Ekkor Soros György beavatkozott, hogy a neki elkötelezett baloldali szövetségeseit juttassa hatalomra.
Azóta is ismeretlen körülmények között készült felvételekkel Soros szövetségese, Zoran Zaev azt sugallta, hogy Gruevszki korrupciós ügyekbe keveredett. Soros szervezetei tömeges tüntetéseket szerveztek.
Végül előrehozott választásokat tartott, amit Gruevszki és pártja megnyert, de Zaevék az albán kisebbséggel alakítottak kormányt.
Mindezt Soros üzleti érdekeinek védelmében. Macedónia (Észak-Macedónia) 2008 óta kap fejlesztési forrásokat az Egyesült Államoktól egy államközi együttműködési szerződés alapján. Mivel ez az amerikai adófizetők pénzéből folyósított támogatás, ezért kormányzati program felügyelte a pénzosztást, a fő koordinátor pedig a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) lett 2012 februárjában. Ezek után a helyi Soros-hálózat azonnal 2,5 millió dollárt kapott, ez pedig évről évre nőtt, 2016-ra már elérte a 9,5 millió dolláros keretet. Vagyis
az amerikai fejlesztési források jelentős részben Soroshoz kerültek.
Ez a pénz bőven elég volt egy kiterjedt, a nyilvánosság elől alaposan elrejtett NGO-hálózat létrehozására a balkáni országban.
Soros György legutóbb Magyarországon próbálkozott támadással. Ahogy azt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője nyilatkozatában elmondta, a feltárt jelek azt mutatják, hogy külső támadás érte a forintot, ez pedig Soroshoz köthető.
Soros magyarországi emberei azonnal a spekuláns védelmére keltek, Gyurcsány Ferenc képviselője, Vadai Ágnes feljelentette az ismert alkotmányjogászt. Végül megszüntették Lomnici ellen a nyomozást.
Soros Györgyöt bennfentes kereskedelemért elítélték Franciaországban, ezután azt gondolom, nem okozhat megütközést senkiben, ha a pénzügyi spekulációt negatívan minősítik
- emlékeztetett végül ifj. Lomnici Zoltán.
