Magyarország ellenáll a migrációs nyomásnak

migránsok, Hercegszántó
Vágólapra másolva!
A rendvédelmi erők minden illegális migrációs próbálkozás ellenére is meg fogják védeni Magyarország és az Európai Unió határait, valamint a magyar és az európai emberek biztonságát - jelentette ki Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Hírlapnak adott interjúban.
Vágólapra másolva!

Magyarország déli határszakaszán

a belépést megkísérlők száma mostanra meghaladta a tizenháromezret, a tavalyi teljes éveshez képest a duplájára nőtt

- mondta az interjúban Bakondi György.

A szerb határszakaszon túl "idén aktivitást tapasztalunk a Romániával és Horvátországgal közös határainkon is. A román határszakaszon 468 fő, a horvát határon 294 fő próbált meg idén illegálisan belépni hazánk területére. Mindkét esetben a tavalyi teljes éves belépési kísérletek több mint duplájáról beszélhetünk már most" - jelentette ki Bakondi György.

Hercegszántónál elfogott migránsok Forrás: police.hu

Kifejtette azt is, hogy Horvátországban - az EU hathatós pénzügyi segítségével - egy nagyon komoly határvédelmi rendszert építettek ki, amely sokban hasonlít a magyarhoz, és "ennek hatására jelentősen romlott a potenciális határsértők átjutási esélye". "Mindezt az embercsempész-szervezetek is érzékelték, így a migránsok Boszniából visszatérnek Szerbiába, ahonnan vagy Románia irányába próbálnak szerencsét, vagy nekimennek a déli határzárnak" - fogalmazott.

Változás történt a bevándorlók állampolgársági összetételében is - mutatott rá a belbiztonsági főtanácsadó. Míg 2017-ben és 2018-ban csökkent a szíriai menedékkérők száma, és egyre inkább az afgánok, a pakisztániak és az irániak adták a bevándorlók többségét, most

a magyar határon elfogott illegális határátlépők között újra jelentős számarányban jelentek meg a szíriaiak.

Ez azt jelzi, hogy azok a változások, amik Törökországban történtek, arra ösztönözték őket, hogy útnak induljanak - hangoztatta.

Bakondi György arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság új testületének hivatalba lépésével "azt lehet látni, hogy a nemzetállamok elkezdtek nagyobb hangsúlyt fektetni a határőrizetre, szigorították például az érkezők szűrését, a belépést, a tartózkodást, a menekültstátuszhoz való jutást, és főleg ez utóbbi pénzügyi hátterének elérhetőségén módosítottak".

A magyar álláspont "konzekvens, mi

nem támogatunk semmiféle kötelező kvótát,

nem értünk egyet azzal, hogy valami brüsszeli központból megmondják, kikkel kell együtt élnünk. Ebben nem vagyunk partnerek, de együttműködünk a külső határok őrizetében, az Európa területén tartózkodó, védelemre nem jogosult személyek hazaszállításában.

És partnerek vagyunk abban is, hogy segítséget nyújtsunk azoknak az országoknak, ahonnan a legnagyobb számban indulnak Európa irányába" - szögezte le.
Kitért arra is, hogy bár az Európai Bizottság hosszas egyeztetés után kilátásba helyezte a határvédelmi költségek tíz százalékának megtérítését, "ez idáig azonban ebből az összegből Magyarország semmit nem kapott".