Magyarország egy keresztény alapokon nyugvó állam

Orbán Balázs (szemüveg) és Szalai Zoltán ad interjút újonnan készült könyvükről 2019 december 12-én

December közepén kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A beszélgetés alapjául " A magyar állam karaktere" című kötetet szolgált, melyben a hazai tudományos élet legnevesebb képviselői osztják meg gondolataikat Magyarországról, illetve a magyar nemzet egészéről.

A kötet Rüdiger Voigt, a müncheni egyetem professzorának kezdeményezésére jött létre. A neves társadalomtudóst baráti viszony fűzi a kötet két szerkesztőjéhez, ezért fordult hozzájuk azzal a kéréssel, hogy állítsanak össze egy kötetet Magyarországról. Rüdiger professzor több sikeres könyvsorozatot szerkeszt Németországban, és a Springer Kiadónál futó sorozatába illesztette be a magyar állam történetével, annak valódi karakterével foglalkozó kötetet. Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárával és Szalai Zoltánnal, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A németek érdeklődnek irántunk?

Orbán Balázs: A németek egyértelműen érdeklődnek Magyarország iránt, a szélesebb közvélemény mindenképpen, de az akadémiai, politikai szféra részéről is érezhető a kíváncsiság. Ez pedig remek lehetőség, hogy a németeknek sikeresen magyarázzuk el, hogy mi magyarok kik vagyunk, honnan jöttünk, mik a céljaink, és hova szeretnénk eljutni. Sok félreértés, tévhit él a németekben Magyarországgal kapcsolatban, ennek pedig az az oka, hogy hosszú ideig el voltunk zárva egymástól.

Szalai Zoltán: Az MCC-ben (Mathias Corvinus Collegium) rengeteg konferenciát, workshopot, szemináriumot szervezünk, ezeken rendre a legnevesebb külföldi szakembereket, tudósokat látjuk vendégül. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt 4-5-6 évben nagyon felerősödött a Magyarország iránti érdeklődés.

Szalai Zoltán és Orbán Balázs Fotó: Szabó Gábor - Origo

Európában Magyarország az egyik olyan hely, ahol eredeti, újszerű gondolatok születnek. Gondolatok arról, hogy merre tart a világ és benne Európa, illetve hogy merre kellene haladnunk. Ez felkelti az emberek kíváncsiságát. Azt látom, hogy nagyon nagy lehetőség áll előttünk arra, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi vérkeringésbe, azok a gondolatok, amelyek Magyarországon születnek, részévé váljanak a nemzetközi diskurzusnak.

A kötet német és magyar nyelven jelenik meg. Erről az jutott eszembe, hogy vajon éppen a németeknek kell elmagyarázzuk a magyarok történetét, annak ellenére, hogy több évszázados szövetségi viszony fűz minket egymáshoz, sok ponton összefonódik a történelmünk?

Orbán Balázs: Igen, mindenkinek el kell magyaráznunk, a németeknek is. Németország Európa vezető nemzete, amellyel ezer éves közös történetünk van. Annak ellenére, hogy a németekkel történelmünk összefonódott, és Németország egy része – Magyarországhoz hasonlóan – évtizedekig szenvedett a kommunizmustól, a kapcsolatainkat megbénítja az egymás meg nem értése.

A német belpolitikai eseményeket figyelve azonban azt láthatjuk, hogy a hajdani nyugatnémetek a mai napig nem értik a keletnémeteket sem. A német nemzeten belül is problémát okoz az, hogy évtizedekig el volt vágva egymástól a nyugati és a keleti országrész. El kell végre mesélnünk a világnak a magyarok történetét. A németekkel kezdjük.

Nem csak a németek rokonszenvére és megértésére van szükségünk. Nem kellene francia és angol nyelvre is lefordítani a kötetet?

Szalai Zoltán: Egyelőre a német megkeresésnek akartunk eleget tenni, de az angol, esetleg francia fordítás is megvalósulhat a későbbiekben. Elsősorban a német nyelvű országokkal van átfedésben a történelmünk. A Balázs által mondottakhoz hozzátenném, hogy Németország nyugati fele dominálja a mai Németország egészét. Érdemes tudni, hogy a volt Nyugat-Németország Európának az a pontja, ahol a legnagyobb változások mentek végbe a múlt század közepétől napjainkig, és éppen ott a legnagyobb az értetlenség a saját és az európai múlttal egyaránt.

Amikor átfutottam a tartalomjegyzéket, akkor az az érzésem támadt, hogy a kötetben szereplő írások javarésze azokra a vitákra reflektál, amelyek napi szinten meghatározzák a politikai diskurzust Európában: identitás, keresztény állam, szuverenitás, jogállam.

Orbán Balázs: Ez nem véletlen, tudatosan azokat a vitákat generáló pontokat azonosítottuk, amelyek mindenkinek eszébe jutnak, ha a mostani Magyarországra gondolnak. Azt próbáltuk elmagyarázni, hogy miért gondolkodunk így. Ahogy az olvasó sorban megismerkedik az írásokkal, úgy áll össze a végére benne a teljes kép.

Orbán Balázs Fotó: Szabó Gábor - Origo

Én gyakran mondom azt, hogy a magyarok szeretnek kardot csörgetni, szeretnek a mainstrem európai gondolkodáshoz képest más gondolatokat megfogalmazni, amelyek aztán vitát generálnak. A nézetkülönbségekből eredő politikai pourparler-ban pedig szívesen részt veszünk.

A könyvből kiderül, hogy ez is a magyar karakter része, egy tipikus magyar jellemvonás. Ennek ma az az eredménye, hogy a Magyarországgal kapcsolatos vélemények nagyon polarizáltak Európában: a rajongástól az utálatig terjednek.

Miben jelent előrelépést ez a kötet, segít a vitáinkat megvívni?

Szalai Zoltán: A kötetben megjelent írások bemutatják a magyarság gondolatvilágát. Én azt hiszem, hogy a széles európai közvélemény képes józan ítéletet hozni, és a tények ismerete hozzásegítheti az olvasókat egy korrekt kép kialakításához. Ha le tudunk ülni nyugodtan és őszintén beszélni, még Magyarország legvérmesebb ellenfeleivel is jelentősen közelíteni tudjuk az álláspontokat, ha meggyőzni nem is tudjuk őket.

Nagyon sok a Magyarországgal kapcsolatos félinformáció, amelyeket a nemzetközi sajtó is előszeretettel terjeszt. Ennek nem minden esetben a rosszindulat az oka, hanem sokszor egyszerűen nem veszik a fáradtságot, hogy utánajárjanak az igazságnak. Én azonban biztos vagyok abban, hogy ha valaki megismeri a magyarok indokait, akkor könnyen megértheti, hogy sok vitatott esetben józan döntések születtek.

A szerzők felkérése milyen szempontok alapján dőlt el?

Orbán Balázs: Amikor igent mondtunk Rüdiger Voigt professzor felkérésére, azonnal tudtuk, hogy milyen témákat szeretnénk lefedni, tudtuk, hogy interdiszciplináris megközelítéssel szeretnénk felépíteni a kötetet. Nem egy jogi vagy politológiai tanulmánykötetben gondolkodtunk, így a tudományok sokkal szélesebb spektrumát érinti a kötet.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az előszóban utalunk rá, hogy a kötetet az államkarakter megragadásának két előképére alapoztuk: Friedrich Meinecke és Szekfű Gyula hasonló munkáit tekintettük mintának.

Szekfű azért is fontos példa, mert a trianoni katasztrófa után, illetve a két világháború közötti időszakban a magyar értelmiség sokáig próbálta megfogalmazni, hogy mit is jelent magyarnak lenni. Az irodalmároktól a zenészeken át a nyelvészek, politikusok próbáltak választ adni erre a kérdésre, és Szekfű a kor vezető történészeként meghatározó szerepet játszott ebben a gondolkodási folyamatban.

Ez a szerkesztési elv. De mi volt döntő a szerzők kiválasztásánál?

Orbán Balázs: A szerzők közös vonása, hogy azt gondolják, hogy a 21. század globalizált világában is jelentősége van a nemzeti gondolatnak. Sokan vannak ma Európában, akik azt mondják, a nemzetállamok a történelem által meghaladott konstrukciók. A kötet szerzői ezzel szemben azt állítják, hogy a több mint 1000 éves magyar állam szavatossága nem járt le, a magyar nemzeti gondolat ma is érvényes. Ha egyenként megkérdeznénk a szerzőket, akkor azt mondanánk, hogy baj esetén, ha rosszra fordulna a sorsunk, akkor csak a magyar állam intézményei azok, amelyek a magyar állampolgárokat képesek megvédeni.

Vannak a szerkesztőknek személyes kedvencei? Melyik az a tanulmány, amelyiket mindenképpen érdemes kiemelni?

Szalai Zoltán: Nehezemre esik kiemelni egyet vagy kettőt, minden tanulmányt többször elolvastam, kivétel nélkül értékes munkákról van szó, ezért is kerültek a kötetbe. A minőségért garanciát vállalunk minden írás esetében.

Ha feltétlenül muszáj választanom, akkor Demeter Tamás tanulmányát emelném ki, mely Az állam két illiberális koncepciója: Szekfű és Lukács 1920-ban címet viseli. Ebben egy különösen érdekes gondolatmenetet vezet végig a szerző, maga a szemlélet is igazi nóvum. De nagyon tetszett Mezei Balázs a kereszténység Magyarországra gyakorolt hatását holisztikusan összefoglaló tanulmánya is.

Orbán Balázs: Én lelkes olvasója vagyok mindennek, ami Varga Zs. András professzor úr keze alól kikerül. A kötetben szereplő írása a jogállamiságról szól. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogállamiság fogalmát nem értelmezhetjük kizárólag univerzális eszmeként, a jogállamiság ugyanis nemzeti eszme is, és minden nemzet számára mást jelent. Amikor ma az Európai Unió egy univerzális jogállamiság-koncepciót akar érvényesíteni, az óhatatlanul feszültségeket okoz a rendszerben.

Még kiemelném Pócza Kálmánnak a tanulmányát, amely az angol és a magyar parlamentarizmust hasonlítja össze. Érdekesnek találom a két ország erős parlamenti hagyományait.

Milyen a magyar karakter, a nemzeté és az államé? Ez végül kiderül a kötetből?

Szalai Zoltán: Szerintem minden magyar emberben él az a kép – és helyesnek tartom, hogy ez így van – hogy mi magyarok sok szempontból mások vagyunk, és büszkék vagyunk azokra a sajátságainkra, amelyek minket a többi néptől megkülönböztet. Látom azt a kettősséget is, amely a nemzetet és az államot egyaránt jellemzi: egyszerre vagyunk teljesen keletiek és nyugatiak. A magyarok szabadságvágyát is kiemelem, ami sosem volt offenzív, sosem volt hódító, senki ellen nem irányult.

Orbán Balázs: Egyetértek Zolival, a magyarok végletekig szabadságszeretők, ezért nevetséges bármilyen kritika, amely arra vonatkozik, hogy Magyarországon elnyomás van. A magyarok sosem tűrnék el, hogy megrövidítsék őket a szabadságukban. Aki egy kicsit is ismeri a magyarok történelmét, az tudja ezt, és ezért nem veszi komolyan az ellenzéki vagy nemzetközi kritikákat.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Én úgy fogalmaznám meg, hogy jellemző ránk, magyarokra a „hódítás nélküli vitézség". A magyar nem vált tengeri néppé, mindig a Kárpát-medencében tervezte a jövőjét. Mindig volt bennünk kíváncsiság és nyitottság a világ felé, igazán fontosnak azonban mindig azt tartottuk, hogy mi történik itt a szülőföldünkön, a hazánkban. Mi itt akarunk boldogulni.

Az idegen eszmékkel mindig kritikusak vagyunk: ha befogadtunk valamit, akkor azt mindig sajátságos magyar karakterrel fogadtuk be, az univerzális eszméket nemzetivé tettük. Egységesek és megosztottak vagyunk, a magyar mindig perlekedik a magyarral, de a boldog békeidőkben teszi ezt leginkább, külső fenyegetettség esetén azonban nagyon egységesek vagyunk.

Tegyük fel, hogy a teljes európai elit elolvassa a kötetet. Meg fogják érteni az érveinket?

Szalai Zoltán: Rég nem látott ideológiai megosztottság érzékelhető Európában. Lesznek olyanok, akik meg fogják érteni az érveinket, és lesznek nagyon sokan olyanok, akik nem. Ezek jellemzően azok, akik a kereszténységről folytatott diskurzust is abba az irányba terelik, hogy az egy felesleges kolonc a különböző nemzetek és Európa nyakán. A mi véleményünk ezzel szembemegy. Egész egyszerűen azért, mert az egy ténybeli kérdés, hogy Magyarország egy keresztény alapokon nyugvó állam és ez így is fog maradni a következő évszázadokban is.