Példát mutat Magyarország éghajlatvédelemben Európának

Bőny, 2012. május 3. Szélgenerátorok a bőnyi szélerőműparkban. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Gond nélkül tudja teljesíteni Magyarország az Európai Unió 2030-as klímacéljait, amelyet több nyugat-európai tagállam – például Németország, Írország és Luxemburg – nem tud elérni a meglévő intézkedésekkel. Emellett Magyarország egyetért az EU klímacéljaival, készen áll a klímaegyezmény aláírására, azonban a karbonsemlegesség vállalhatatlan terheket róna a magyarokra, ezért feltételei vannak.

Nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén Magyarország – a GDP bővülése 2-3 százalékkal meghaladja az eurózóna átlagos növekedését –, hanem

az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat.

Ráadásul 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék (GDP), hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent.

Ez a világon Magyarországgal együtt csak 21 országnak sikerült.

Magyarországon 2018-ban a GDP-növekedés 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent.

Villamos energiát termelő szélturbinák Bábolna közelében. Forrás: MTI/Jászai Csaba

Magyarország nemcsak egyetért az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források, de még

az uniós célkitűzéshez képest is többet vállalt a magyar kormány.

Döntöttek arról, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedik, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal fognak elérni.

Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió elvárását, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség - ez éves szinten a magyar GDP kb. 2-2,5 százalékát jelenti.

A klímacélokhoz az kellene, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze.

Napelempark Környe közelében. Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

Magyarországon

az egy főre eső üvegházhatású gáz - kibocsátás továbbra is messze az uniós átlag alatt van,

és a hatodik legjobb mutatóval rendelkezik (6,3 tonna/fő/év). Összehasonlításképpen ugyanez az érték Németországban 10,94 tonna, Hollandiában 11,51 tonna, az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna. Az 1990 előtti időszakhoz képest Magyarország 32 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel uniós összevetésben a 9. helyen áll. Az áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, 50 százaléka származik nukleáris, 10 százaléka pedig megújuló energiából. Ebből következően

Magyarország gond nélkül tudja teljesíteni az Európai Unió 2030-as klímacéljait.

Nem úgy, mint több nyugat-európai tagállam, mint például Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország, amelyek a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátás-csökkentési céljaikat a Nemzeti Energia- és Klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint.

Elektromos autót töltenek Magyarország legnagyobb, egyszerre kilenc elektromos autó fogadására alkalmas töltőállomásán a Nagykanizsához közeli Sormáson. Forrás: MTI/Varga György

Magyarország készen áll a klímaegyezmény aláírására, de feltételei vannak:

1. Ne az emberekkel fizetessék meg a klímavédelem árát, fizessenek azok, akik a legnagyobb klímarongálók: a nagyvállalatok és a nagy szennyező országok. Ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
2. Nem emelkedhet a családok által fizetett energia és az élelmiszerek ára.
3. Nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, hiszen a gazdagabb országok nagyobb szennyezők. Ezért ragaszkodunk a kohéziós pénzek megtartásához.
4. Az atomenergia támogatása nélkül nem létezik hatékony kibocsátás-csökkentés. Ezért az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.