A héten Tokióba látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, és tárgyalást folytatott Abe Sindzó japán miniszterelnökkel.
A diplomáciai találkozóhoz igazítva jelent meg egy cikk a The Diplomat külügyi szakportálon, amely a japán külpolitikában bekövetkezett változást elemzi. Az írás legfőbb megállapítása, hogy Tokió regionális szinten javítani, elmélyíteni igyekszik kapcsolatait, míg a földrajzilag távolabb fekvő térségekben a kapcsolatok bővítésére törekszik. Ennek jegyében 2019 kifejezetten sűrű év volt Abe Sindzó miniszterelnöknek és kormányának: Kínát, Dél-Koreát, Indiát, Iránt, Ausztráliát és az Európai Uniót is felkereste a japán kormányfő. A The Diplomat szerint Tokió külpolitikai aktivitása és útkeresése az Egyesült Államok kiszámíthatatlan külpolitikájára és Kína töretlen nyomulására vezethető vissza.
A Magyar Nemzet az Orbán-Sindzó csúcs kapcsán megjegyzi, az elmúlt években jelentősen megnövekedett a japán delegációk száma Magyarországon. A szakértői látogatások középpontjában az átalakuló világrend és Peking nemzetközi befolyásának megerősödése állt. Emiatt általánossá vált itthon a vélekedés, miszerint Japánnak nem tetszik az elmúlt években lendületesen bővülő magyar–kínai kapcsolatrendszer, nyilvánvalóan ők is ilyen erős kapcsolatokat szeretnének.
A tegnapi Orbán-Sindzó találkozó ennek megfelelően
komoly áttörést hozhat mind politikai, mind gazdasági téren a japán-magyar kapcsolatokban.
Az egyeztetésre egyébként a két ország közötti hivatalos kapcsolatok felvételének 150. évfordulóján került sor. A pénteki sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök optimistán nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról, hozzátéve, hogy van lelki tartalma a két nép barátságának. Orbán Viktor felidézte, hogy 1990-ben ott volt a magyar parlamentben, amikor át kellett alakítani Magyarországot, és a világ bizalmatlanul szemlélte, sikerült-e. "Volt azonban egy ország, amelyben egy percnyi bizalmatlanság sem volt. Japán, amely nem kérte vissza azonnal a hiteleit, fejlesztéseket hozott Magyarországra, és segített, hogy az ország ezt a nehéz időszakot túl tudja élni" - emelte ki az ázsiai ország szerepét.
A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy "tisztelői vagyunk a japán kultúrának és civilizációnak", mert "a magyar ember fejében és lelkében minden különösen értékes, ami egyedi". A gazdasági kérdésekre rátérve elmondta, Japán sikere fontos Magyarországnak, mert a legnagyobb ázsiai befektetőről van szó hazánkban. "Minél sikeresebb lesz Japán, annál nagyobb összegben fektethet be Magyarországon" - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, Japán is érdekelt Magyarország sikerében, ezért támogatja, hogy modern technológiai beruházások érkezzenek hazánkba.
A találkozó olyan jól sikerült, hogy Orbán Viktor budapesti látogatásra hívta japán kollégáját. "1990 óta nem volt japán miniszterelnök Magyarországon, és jó lenne, ha együtt ünnepelhetnék ott a két nép barátságát" - mondta. A meghívásra Sindzó úgy reagált, hogy Japán tovább szeretné bővíteni gazdasági kapcsolatait Magyarországgal.
A Külgazdasági és külügyminisztérium tájékoztatása szerint a gazdasági kapcsolatok így is kiemelkedők. A Magyar Nemzet megkeresésére azt írta a tárca, hogy legfrissebb adataik szerint a kétoldalú áruforgalom 2019 első nyolc hónapjában – 2018-hoz képest – 0,1 százalékkal emelkedett, míg a teljes kereskedelmi mérleg 35 százalékkal erősödött. A befektetésekben Japán világviszonylatban a hetedik, Ázsiából pedig a legnagyobb hazánkban. Az MNB adatai szerint 2017-ben több mint 2,6 milliárd euró volt a japán tőkebefektetés-állomány Magyarországon, ez a szám az ezt megelőző évek során is folyamatosan emelkedett. Ma 170 japán vállalat működik nálunk, 33 000 főt foglalkoztatnak, és különösen az autóiparban jelentősek.
Nem a magyar-japán kapcsolatok felpörgetése volt az egyetlen jelentős eredménye a magyar diplomáciának idén. Orbán Viktor