Lévai Anikó: Sokat fejlődött a magyar vendéglátás minősége az elmúlt 10 évben

A magyar vendéglátás és a hazai alapanyagok minőségének jelentős javulását méltatta egyebek mellett Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke a gasztronómiai magazin és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) A piac konyhája című csütörtöki, székesfehérvári konferenciáján.

Lévai Anikó a fenntarthatóság és a klímaváltozás jegyében rendezett eseményen azt mondta, "kincs van a birtokában annak, akinek földje van, azonban aki tudja, hogyan kell megművelni a földet, a túlélés zálogát tartja a kezében".

A fejlődés szemmel látható eredményei közé sorolta, hogy

egyre több nemzetközileg elismert étterem van Magyarországon.

A budapesti Costes Étterem Forrás: Costes Étterem

Egy-egy étterem színvonalának "alfája és ómegája" az alapanyagok minősége - mondta Lévai Anikó, megjegyezve: míg tíz éve még külföldről kellett behozni jó minőségű húst és alapanyagokat, ma már ezek a hazai kínálatban is elérhetők.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester egyebek mellett azt mondta, hogy minőségi gasztronómia nélkül nehéz elképzelni egy modern nagyvárost.

Székesfehérvár mint ipari központ és a környezetének kapcsolata jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben

- mondta. Szerinte felbomlott az egészséges egyensúly, mert miközben az ország legjobb mezőgazdasági területei vannak a város körül, azok kevésbé szolgálják ki annak lakosságát, mert a környező településeken élők is "fehérváriként élnek", nem igazán foglalkoznak mezőgazdasággal.

A rendezvény házigazdája, Borbás Marcsi azt mondta:

Ha a ma embere nem kezd el ugyanolyan takarékosan élni, mint nagyszülei, akkor "kizabálja maga alól a Földet".

Szerinte a környezet- és klímavédelmet nem globális problémaként kell megfogalmazni, hanem egészen szűk környezetben, mert akkor mindenki magáénak érzi azt.

Viski József az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elsődlegesnek nevezte a Kárpát-medencében a termőföld és az édesvíz védelmét, illetve szólt a nemrégiben indult erdősítési programról, amely a gyenge minőségű termőföldeket és a fogyóban lévő erdőket célozza.

Beszélt arról is, hogy Magyarország zöldségből, gyümölcsből és feldolgozott áruból behozatalra szorul, ezért ezeken a területeke a kisebb gazdaságokat, családi vállalkozások termelését ösztönözni kívánják, hogy a környezetkímélőbb termeléssel jobb minőségben, kevesebb utaztatással elégítsék ki a hazai igényeket.

Az effajta termelési mód drága, nem versenyképes, ezért támogatni kell hazai és uniós forrásból

- mondta.

Szári Zsolt a Balatoni Halgazdaság vezérigazgatója elmondta, hogy a Balatonon hat évvel ezelőtt megszűnt a halászat, a horgászat került előtérbe, így az éttermek legálisan már nem juthatnak balatoni halhoz.

A vendéglátói kör kiszolgálására eddig sem volt elegendő balatoni hal, de más akvakultúrákból a szükséges halmennyiség beszerezhető

- mondta.

A minőség garantálására megoldásnak nevezte a tájegységi jelző használatát, a falusi vendégasztal szolgáltatást, továbbá a tógazdasági haltermelés szerkezeti átalakítását. Megemlítette, hogy a balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzés bevezetése is megoldás lehet, jelenleg az Európai Unió előtt van a téma, és várhatóan jövő tavaszra bejegyezhetik, elfogadhatják.

A rendezvény keretében átadták a Magyar Konyha Termelői Díjakat is. A három díjazott Fekete Zsóka (mangalicafarm - Görbeháza), Varga Sándor és felesége (biodinamikus mintagazdaság - Szentgál), valamint Pózer István és Márkus Erika (Sajtkonyha - Csurgódomb) lett.