Ez itt a kérdés: mitől és miért kell féltenünk anyanyelvünket?

„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk" – mondta egykor Lőrincze Lajos nyelvész. Vajon valóban eleget foglalkozunk azzal, hogy jól használjuk anyanyelvünket napjaink tömegkommunikációs dzsungelében? Mitől és miért kell féltenünk a magyar nyelvet? Ezekre keresték a választ az M5: Ez itt a kérdés című műsorának december 3-i adásában.

A műsor egy összefoglalóval kezdődött, amelyből kiderült, hogy

egy nyelv életében együtt van jelen az állandóság és a változás.

Mivel a nyelv adja tovább az egyes nemzedékek tapasztalatait, tudását, ismereteit, ezért egyfajta állandóság kell, hogy jellemezze, ugyanakkor a változások is elengedhetetlenek, hiszen alkalmazkodnia kell az élet új dolgaihoz, a kifejezések új szükségleteihez.

Az elmúlt évtized különösen sok változást hozott ezen a területen.

Az internet, az okostelefonok, és a közösségi média térhódításával a korábbi befogadókból tartalom-előállítók lettek, vagyis az olvasók, ha úgy akarják, írókká is válhatnak. A posztolás, kommentelés, blogolás korunk természetes velejárója lett. Az idegen, elsősorban angol kifejezések megjelenése pedig minden eddiginél erőteljesebb.

Ezek a változások mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekkel eddig nem találkozhatott sem a felhasználói oldal, sem a nyelvész szakma.

Vajon hogyan írhatóak le a közösségi média robbanásszerű elterjedésének hatására megjelenő új kommunikációs formák, a közösségi viselkedés és érintkezés szokásai? Lehet-e és ha igen, kell-e ezeket szabályozni? És hogyan hatnak mindezek a nyelvhasználatra?

Technológia és nyelv

Aczél Petra nyelvész, kommunikációkutató egyetemi tanár már a műsor elején leszögezte, fontos úgy viszonyulni a saját nyelvünkhöz, mint ami

egyszerre a miénk és egyszerre mindenki másé is, aki valaha Magyarországon élt.

Úgy fogalmazott, hogy egy hazáé, egy nemzeté, egy kultúráé egyszerre, ugyanakkor ez a kettősség árnyalható azzal, hogy egy nyelv legalább három dologhoz viszonyul.

Pillanatkép az M5: Ez itt a kérdés című műsorának , 2019. december 3-ai adásából Forrás: M5/Ez itt a kérdés

„Önmagához, a saját rendszeréhez, amit róla megalkottak, és amit képes végrehajtani, az emberekhez, akik használják és a világhoz, amelyben működik. Ezért én egy picit tartok az olyan kifejezésektől, hogy robbanásszerű. A nyelv annyi mindent élt túl, élt meg velünk együtt, annyi változás volt az ember életében, ez most valóban egy olyan változásszakasz, amit le tudunk írni, amelyről tudunk beszélni, és amelyről szerintem értékelvűen tudunk állításokat tenni: ez jó, ez nem jó, ez szerencsés, ez nem szerencsés, ezzel vesztünk vagy nyerünk. Persze sokan ezt is kritizálnák, de az biztos, hogy kár túldramatizálni.

A nyelv velünk együtt él, a világgal együtt él, nem valami obeliszk,

amit kiállítottunk és arannyal bevéstünk, hogy ez a magyar. Mindenkinek és mindennek köze van hozzá" - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának egyetemi tanára, intézetigazgatója.

A műsor két másik vendége közösen kezdett foglalkozni az SMS-ek vizsgálatával 20 évvel ezelőtt, mert akkor nagyon fontosnak, a jövőt is erőteljesen befolyásolni képes jelenségnek tűntek a rövid üzenetek.

Azt gondoltuk, hogy az SMS nagymértékben fog hatni a nyelvre, a nyelvhasználatra és különösképpen az írásbeliségre. Ha végiggondoljuk azt, hogy 2001 és 2010 között mennyi rövidítést használtunk az SMS-ekben, mennyi újfajta, szövegtakarékossági módot alkalmaztunk és most ebből mennyi maradt meg, akkor rámutathatunk arra, hogy a nyelv mennyire organikusan működik. SMS-t már alig írunk. Ha megkérdezem a hallgatóimat az egyetemen, hogy ki az, aki még szokott SMS-t írni, akkor azt mondják, hogy hát legfeljebb a nagymamának vagy anyának, hogy jöjjön értem"

- magyarázta Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató, közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense.

Ehhez Aczél Petra annyit tett hozzá, hogy ez generációs kérdés, amivel kolléganője egyetértett, azzal kiegészítve, hogy

az új generáció SMS-ben nem kommunikál egymással,

majd kiemelte, hogy a technológia egyértelműen befolyásolja a nyelvhasználatot. Arról is beszélt, hogy ha a technológia elavul, az ehhez köthető nyelvhasználat is vele tart.

Senki nem beszélt ma már SMS-ről, viszont a jelenség megmaradt"

- szólalt meg Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató.

Forrás: M5/Ez itt a kérdés

„Létezik a spontán írásbeliség. Ilyen még nem volt az emberiség történetében, vagy mondhatjuk azt, hogy így kezdődött, spontánmódon az írásbeliség. Azután létrejött valamilyen szabályozott írásbeliség, a helyes írás.

Magyarországon az akadémiai helyesírást nevezzük helyes írásnak, ezt tanítják az iskolában,

ezt próbáljuk követni, egyre kevesebben, tegyük hozzá. Emellett nem iskolában tanulva, kiváló módon gyakorolva létrejött, én úgy neveztem, hogy másodlagos írásbeliség vagy nevezzük spontán vagy ösztönös írásbeliségnek. Ennek is vannak szabályai. Ez valóban az SMS-ben jelent meg, azután most MSN, cset és egyéb formákban, de ez egy robbanásszerű változás szerintem, hiszen létrejött valami, ami eddig nem volt" - mondta az egyetemi tanár, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének általános intézetigazgató-helyettese, majd arról beszélt, hogy

a technológiának ilyen robbanásszerű változása nem jellemezte a korábbi időszakokat.

Aczél Petra egyetértett a kollégájával abban, hogy ez egy változás, ugyanakkor szerinte nem előzmények nélküli, nem minden vadonatúj benne, és még nem lehet tudni, hogy mennyi ideig fog tartani. Azt is hozzátette, hogy a saját rendszerében valóban gyorsnak érezhető ez a változás,

a mai, új nyelvhasználati módot pedig tekinthetjük egyfajta új nyelvtudásnak is.

Egyszer egy hallgató azt mondta, hogy tanárnő, az új nyelvben a nyelvem az a hüvelykujjam, mert az gépeli gyorsan, valami hihetetlen tudással az új szövegeket"

- emlékezett vissza, majd megemlítette, hogy létrejött egy vegyes médium, ami egyszerre írás és szó.

Valószínűleg az oralitásból, tehát a tiszta szóbeliségből így tértünk át az írásbeliségre is, tehát lehet, hogy oda-vissza tartó folyamatokkal találkozunk. Egy ember a teljes életében egy nyelv teljes evolúcióját nyilván nem élheti meg"

- magyarázta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ne mindig a technológiákra hivatkozzunk, amikor a nyelv változásairól ejtünk szót, hanem inkább az emberre, arra, hogy az ember mit akar mondani, van-e egyáltalán mondanivalója, és ha igen, akkor azt szépen fejezi-e ki.

A nyelv azt tükrözi, hogy sok a szöveg és kevés a veleje"

- tette hozzá a nyelvész.

Forrás: M5/Ez itt a kérdés

Balázs Géza viszont úgy látja, hogy a kettő összefügg, mert a technológiák „jönnek, csábítóak, vonzóak", és

ezek már csecsemőkortól képesek arra, hogy elvonják az embert a jelenléttől, az érzelmek átélésétől, a jó beszélgetésektől.

A nyelvész professzor ezt nagy problémának látja.

Én nem nagyon szeretem azt, amikor valaki azt mondja, hogy minden technológia jó és mindent ki kell használni. Itt van a zsebemben egy mobiltelefon, az egyik legmodernebb, és alig használom, csak egy-két dologra, nem kell mindent használni"

– tette hozzá.

Logikai zavarok, helyes és helytelen megoldások

Ezután szóba került az úgynevezett fordított szocializáció, amelyben már a fiatalabbak tanítják az előttük járó generációkat és nem az idősebbek őket, ahogy régen. Aczél Petra kiemelte, hogy kutatások bizonyítják a tényt,

miszerint az új generációk nem asszimilálódnak, hanem asszimilálnak.

Majd arról beszélt, visszatérve a technológiára, hogy „a villától önmagában nem lesz rosszabb az étel." Az algoritmus, vagy egy platform viszont, ami kiköti, hány karakterrel dolgozhat egy író ember, vagy az a szolgáltatás, amely a több betűért több pénzt számláz ki, hiszen az három vagy négy üzenet lesz már, azt már problémának látja a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Ezután Veszelszki Ágnes ragadta magához a szót. Kiemelte, hogy a mennyiségről sem szabad elfeledkeznünk. Úgy fogalmazott, hogy

a történelemben korábban soha nem kommunikált ekkora tömeg nyilvánosan, írásban, amivel a közösségi médiára utalt.

Ami a romlással összefügg az az, hogy olyanok írnak, akik egyébként nem gyakorlott író emberek, tehát azt érzékelhetjük, hogy nem megfelelő, nem olyan a kifejezésmód, mint ami egy szerkesztett, lektorált szövegben megjelenhetne, éppen azért, mert az a szerkesztési, lektorálási, korrektúrázási folyamat kimarad"

- magyarázta a fiatal nyelvész.

Ekkor Balázs Géza szólalt meg. Azt mondta, hogy úgy érzi, két kolléganője szerint a technológiákkal a világ előrement. Amire Aczél Petra azzal vágott, hogy ő nem progresszió-hívő, mert szerinte nem előre tart a világ, de ugyanígy nem gondolja azt sem, hogy a technológiák önmagukban meg tudnák gátolni a „művelt emberfőt abban, hogy jól használja az anyanyelvét". A heves vita végén Balász Géza is kifejtette a véleményét arról, hogy sok mindenben nem előre tart a világ.

Úgy továbbadni a jövő generációknak, ahogy kaptuk

Ezután megismerhettük Budapesti Corvinus Egyetem egyik pénzügy-, és számvitel szakos hallgatójának gondolatait, aki a Kárpát-medencei felsőoktatási intézmények helyesírási versenyén második lett.

„Manapság a legtöbb ember (és nem csak a mai fiatalok) nem figyel oda a helyesírásra, a nyelvhelyességre és úgy egyáltalán a magyar nyelvhasználatra. Ez nem csak a helytelen írásmódban jelenik meg, hanem abban is, hogy egyre több idegen kifejezést használunk. Ezeknek több oka is lehet. Az egyik az, amikor nincs más választásunk, mivel nincs megfelelő magyar kifejezés a szóra. Ez gyakori jelenség, mivel sokan néznek külföldi, elsősorban angol videókat és olvasnak cikkeket vagy bejegyzéseket. A másik eset pedig az, amikor úgymond feleslegesen használunk külföldi kifejezéseket a magyar megfelelő helyett. A közösségi média lehetősége például a cset, a bejegyzések, a posztok, a blog és a vlog leginkább a beszélgetés eszközeit használja. Amikor írásban például csetelnek egymással, a központozást nagyon elhanyagolják az emberek, valamint az írásmód sem követi a magyar helyesírás szabályait. A leggyakoribb hiba az egybeírás és a különírás kérdésköre, ami nem csak a beszélgetésekben valósul meg, hanem újságcikkekben vagy hirdetésekben is, és a közösségi média posztokban. Szeretnénk ápolni a nyelvet és úgy továbbadni a jövő generációknak, ahogy kaptuk azt" – mondta Pipis Panna.

Ekkor az igekötők kerültek szóba. Balázs Géza arról beszélt, hogy a magyar nyelv legrégebbi emlékeiben még nem is nagyon léteztek ezek, de az elmúlt 500 évben elkezdtek szaporodni és ez a folyamat a mai világban felgyorsult. Elmondta, hogy

az igekötős igék jelentés-mozzanatokat fejeznek ki és szerinte a többségük hasznos.

Példaként az elalszik-bealszik kifejezést említette, ami a tanítványai szerint nem ugyanazt jelenti. Ugyanakkor vannak helytelen igekötők is, amelyek nem hoznak új jelentés-mozzanatokat, sőt, valamifajta furcsa asszociációt keltenek és átalakítják a mondat szerkezetét is.

Ami érdekes lehet és az újabb korban megfigyeltem, az az, hogy a vonzatokat mennyire furcsán vagy szokatlanul használják, különösképpen az állandósult kifejezések kapcsán. Éppen tegnap hallottam és gyorsan feljegyeztem: 'azokhoz a személyekhez célozzák'. Vagy őket célozzák meg, vagy azoknak a személyeknek célozzák azt a bizonyos mondandót. Tehát itt például egy ilyen vonzatcseréről beszélhetünk, de gyakran hallhatjuk reklámokban az olcsó ár vagy drága ár kifejezést is például"

- emlékeztette a többieket Veszelszki Ágnes, amikor a hibák kerültek szóba, amihez Balázs Géza hozzátette

a „magas minőség" kifejezését is.

Forrás: M5/Ez itt a kérdés

Az újmédia-kutató pedig a „reputáció növelése" szavakat említette, majd elmagyarázta, hogy valakinek a hírnevét csak javítani lehet, növelni nem.

Itt elsősorban logikai zavarokról van szó, a nyelv pedig inkább egy tünet a gondolkodás pontatlanságára"

- magyarázta Veszelszki Ágnes.

Balázs Géza szerint ez is a technológia megjelenésének a vonzata, mert mindenki szalad, nem olvas, nem „rágja meg a szövegeket", ezért vannak ezek a vegyüléses alakok és a vonzattévesztés.

A fiatalok és a magyar nyelv

Ezután azon gondolkodtak el a vendégek, hogy vajon az újmédiában élő fiatalok képesek-e arra, hogy végigolvassanak egy szépirodalmi alkotást.

Én tehetségesnek, okosnak és értelmesnek látom a mai fiatalokat, a gyerekeket is. Azt gondolnám és pont az előbbi példákat és digitális problémákat tekintve szerintem a mai magyar nyelvben az egyik legrettenetesebb probléma, amit a hivatalokban csinálnak, a terpeszkedő kifejezéseknek a most már mindent átütő sora. Az értelmetlenség, a frázisok, a fiatalok ehhez képest újítóak"

- mondta Aczél Petra.

„Az, hogy mennyire tudnak figyelni, valóban nagy kérdés. Kétféle kutatás áll rendelkezésre. Az egyik azt mondja, hogy egyre kevésbé, mert a technológia valóban azt várja tőlük, hogy siessenek, valóban akkor versenyképesek, ha mindenre egyszerre oda tudnak figyelni és ezért egy dologra koncentrálnak annyira, kevésbé szelektálnak, kevésbé emlékeznek. A másik meg az, hogy ugyanúgy figyelnek, csak egyre nehezebb megtalálni az igazán jó szövegeket, amelyek valóban megfognak. Szerintem

a nagy sokaságú kommunikációból ma sokkal jobban kitűnnek az erős hangok, a jó stílusú hangok,

ma már nem szerző szerint, hanem a szöveg szerint " – magyarázta.

Forrás: M5/Ez itt a kérdés

Balázs Géza úgy látja, a fiatalok nagy százaléka nem tanul meg írni, olvasni Magyarországon.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanárokkal szoktam nyáron a Tiszán evezni. Ők mesélik, hogy menekülnek az általános iskolákból, mert nem lehet tanítani. A gyerekek a hetedik osztályig felmennek úgy, hogy gyakorlatilag a nevüket nem tudják leírni és itt iskolákról van szó, nem egy vagy két emberről. És egy elég széles rétegről"

– magyarázta a Kossuth Rádióban évekig sugárzott Tetten ért szavak című műsor szerkesztője, majd kitért arra, hogy neki vannak információi a különböző világvállalatokban zajló belső levelezésekről, amelyek félig vannak magyarul és azok sincsenek helyesen írva.

Ebből újabb vita alakult ki, mert Aczél Petra arra világított rá, hogy

Magyarországon az írni – olvasni tudás adatai jók és javuló tendenciát mutatnak.

„Én határozottan azt mondom, hogy ne fessünk ennyire sötét képet, mert a kép messze nem ennyire sötét, és én a paternalizálástól attól, hogy mindig megmondjuk, hogy ez így rossz, vagy nagyon rossz, óvnám magunkat. Különösen azért, mert ha a fiatalokról állandóan így beszélünk, akkor tökéletesen elszakítjuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy annak az örömét, hogy milyen a művelt nyelv használata, tőlük tanulják meg" – mondta a nyelvész.

Erre Balázs Géza annyit mondott, hogy ő nem veszett fejsze nyelének látja a fiataloknak, hanem arról beszélt, hogy Budapestről nem látszik, mennyire nagy a baj.

Nyelvoktatásunk szerkezetéről

Felvételről megtudhattuk, hogy a Magyarságkutató Intézetben rendhagyó anyanyelvi órákat is tartanak. Katona József Álmos, a Nyelvtervezési Kutatóközpont vezetője arról beszélt, hogy nagyon nehéz különféle módszertanokat alkalmazni. „Az egész nyelvtanoktatásnak a szerkezetét kellene talán újragondolni, akár tananyagtartalom, akár hangsúlyok szempontjából. Például különféle határozótípusokat tanítunk meg már felső tagozatokban a kis diákoknak és valójában van, hogy azt még akkor sem fogják hasznosítani soha, hogy ha később akár magyar nyelv és irodalom szakra jelentkeznek főiskolára, egyetemre. Ez talán újragondolandó, hogy ebből talán visszább kell venni, másrészt akár az identitás szempontjából azt körüljárni, hogy maga a magyar nyelv milyen szerepet tölt be abban, hogy magyarokként működünk, társadalomként, közösségként működünk és hogy ez esetleg miként adható vissza a magyar nyelvoktatásban" - mondta.

Balázs Géza nem kívánt a felvételről elhangzó gondolatra reagálni, mert szerinte „nem lehet az elhangzottakra reagálni".

Aczél Petra arra hívta fel a figyelmet,

hogy a nyelvtanítás a családban kezdődik.

Aztán arról beszélt, hogy az oktatásban az integráció híve. Szerinte jó lenne, ha még a matematikai feladatokat is megfelelő helyesírással fogalmaznák meg, de földrajz órán vagy informatikán is szívesen látná a helyes írást.

Helyesen írni ízlés kérdése és jellem kérdése"

– tette hozzá, majd kijelentette, hogy jó lenne,

ha nem csak tanórákban gondolkozna a szakma.

Én szívesen elnéznék néhány jó nyelvművelő vloggert, és olvastatnék is fiatalokat"

- közölte megemlítve, hogy talán az angol videókon olvasható magyar feliratokba is érdemes lenne beavatkozni.

Nyelvében él a magyar?

A magyar nyelv presztízsével kapcsolatban Veszelszki Ágnes ifjúságkutatási eredményekre hivatkozva arról beszélt, hogy anyanyelvünk a fiatalok életében igen erőteljes identitásjelölő szereppel bír.

Forrás: M5/Ez itt a kérdés

Mind Magyarországon, mind a határainkon túl a magyar nyelvnek különösen magas a presztízse a magyart anyanyelvként beszélők körében és nagyon fontos része az identitásuknak, tehát annak, hogy ők magyarnak tekintik magukat. Az első tényező, amit ebben meghatároznak, az a nyelv"

- közölte.

Balázs Géza pedig megállapította, hogy párhuzamos világban élnek a többiekkel és bár jó, hogy vannak ilyen statisztikák, de ő ezeknek sosem hitt. Emlékeztette a többieket arra, hogy néprajzosként sokszor megfordul vidéken, ahol hallja, hogyan beszélnek az emberek. Úgy fogalmazott, hogy a Kazinczy-versenyeken igen,

de „köztársadalmi szinten" egyáltalán nem fontos az anyanyelv.

Aczél Petra arról beszélt, hogy az elmúlt két évben felmérések alapján

a legaktívabb digitális nyelvek között van a magyar.

Ha 100 leglátogatottabb internetes oldalt megvizsgálják, akkor az látszik, hogy az aktív nyelvek között vagyunk, ami szerintem azért csodálatos, mert akarunk valamit ebbe a médiumba is átvinni, termeljük rá az anyagot, matériát. A magyar nyelvű Wikipédia szintén az első húszban van a világon. Ez jó, mert az életet jelenti, azt az életet, ami elképzelhető, hogy veszélyekkel vagy hibaforrásokkal is teli, de egy élni vágyó nyelvet mutat"

– mondta a nyelvész.

Balázs Géza ismét ellentmondott kolléganőjének, miután kifejtette, hogy mindennap használja az internetet. Ő úgy figyelte meg, hogy az említett tudásportál tele van hibákkal. Erre Aczél Petra úgy reagált, hogy a nyomtatott könyvek is, annak ellenére, hogy korrektorok átnézik.

Ekkor szóba került, hogy egyes vélemények szerint olyan törvényeket kellene alkotni, amelyekkel megvédhető a magyar nyelv az idegen hatásoktól.

Veszélyben a magyar nyelv?

"A magyar nyelv azért lehet veszélyeztetett, azért lehet arról beszélni, hogy a magyar is veszélyeztetett bizonyos helyeken, mert a magyar kisebbségi nyelvként is jelen van a Kárpát-medencében, több országban, ahol vannak nyelvpolitikai deficitek, vannak nyelvhasználati problémák és vannak nagyon negatív asszimilációs tendenciák. Viszont az is igaz, hogy az anyaországban, itt Magyarországon is vannak veszélyek. Például, ha az angol nyelv presztízse nagyon magas, ami önmagában nem lenne baj, csak nagyon sokszor ez egy olyan divattal is együtt jár, hogy a magyar nyelv presztízse csökken. Ha én azt olvasom egy teljesen magyar napilapban, még csak nem is bulvárlapban, hogy a Lupa Beachen a My food, sea food restaurant séfje kardhalszeletelő workshopot tart, akkor úgy érzem, hogy szinte fölösleges magyar nyelvről beszélni, mert magyar nyelvtan van, de a nyelvi sznobizmus, a rosszul értelmezett divat miatt szinte eltűnnek a magyar szavak. Persze az igaz, hogy ez még mindig magyar nyelv, csak kérdés az, hogy mennyire szép magyar nyelv és hogy mi ilyen magyar nyelvet szeretnénk-e. Igazából mindannyiunk napi igényességén is múlik, hogy milyen az anyanyelvünk" - mondta Pomozi Péter nyelvész, az ELTE Magyarságkutató Intézetének munkatársa felvételről, majd azt is hozzátette, hogy szükség lenne állami szinten kialakított nyelvpolitikára.

Veszelszki Ágnes szóba hozta, hogy veszélyeztetettségi szempontból négy csoportra bonthatók a nyelvek és ez alapján

a magyar nyelv nem perifériális nyelv és szerinte nincs veszélyben.

Balázs Géza is úgy látja, hogy anyanyelvünk presztízse nem csökken, bár „határon túl baj van", ugyanakkor a jövője biztosított. Arról beszélt, hogy a magyar nyelv ma tényleg jól van, de szerinte csak azért, mert voltak íróink, költőink, színészeink, akik fontosnak tartották a felvirágoztatását. Kiemelte Kazinczy Ferencet, aki, mint fogalmazott,

ha nem lett volna, most lehet, hogy nem magyarul beszélnénk,

majd hozzátette, hogy ezt kell továbbvinni ahhoz, hogy megmaradjon a magyar nyelv.

Aczél Petra viszont azt emelte ki, hogy a homogenitás, vagyis egyneműség irányába tartó kultúrában az egyéni kultúrák kivirágoztak. Ő úgy látja, hogy „szín is van a nagy kultúra mögött", majd hozzátette, hogy ő is jónak látja a magyar nyelvet, és

nem csak a művészek és a tudósok miatt, hanem a tanárok miatt is.

Amíg mi örömünket leljük a nyelvben, és zavar minket, ha valamit elrontottunk, nem csak írásban, hanem szóban is, amíg egy online portált olvasva észrevesszük még, hogy hiányzik onnan az a vessző, vagy nem fejeztek be egy szót, nem írtak le rendesen, vagy az utalások nem megfelelőek, vagy nem jól kiválasztott adott esetben egy tartalom, addig lesz mit mondanunk a diákjainak. És abban mélyen hiszek, hogy nekik is lesz mit mondaniuk nekünk"

– mondta a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának intézetigazgatója, majd hozzátette, hogy nem csak a nemzet él a nyelvében, hanem a jövő is a nyelvében él, hiszen a jövőnket is csak magyar nyelven tudjuk elképzelni.

Soha ne felejtsük el, ha ebben probléma van, akkor minden másban is probléma lesz"

- tette hozzá zárszóként Balázs Géza, aki arról beszélt, hogy

az anyanyelvünkön keresztül látjuk a világot,

ezért meg kell őriznünk, de fejlesztenünk is kell a nyelvet.