Az autósok harmadát érintené a kitiltás Budapesten

2019.12.02. 13:08

Ha a Fővárosi Közgyűlés úgy döntene, hogy bizonyos zónákból kitiltja a dízelüzemű személyautókat, az a Budapesten közlekedő autós társadalomnak mintegy 30 százalékát érintené. A Budapesten és Pest megyében tavaly nyilvántartott majdnem 1,2 millió személyautóból akár 373 ezer dízeles is a tilalom alá eshetne, ha a rendelet – amelynek a lehetséges hatálya egyelőre nem ismert – már most érvényben lenne. A gázolajmeghajtású járműveket ugyanakkor nem helyes a környezetterhelés fő okozójának beállítani. A szakértő szerint boszorkányüldözés folyik a dízelek ellen, a dugódíj bevezetése pedig képmutatás. A megoldás sokkal inkább a P+R-rendszer kiépítése lehet - írja a Világgazdaság.

Elképzelhető, hogy a nyilatkozatok után a fővárosi vezetés valóban szigorításokat vezet be a személyautó-használat terén. Ha így lesz, a budapesti autóstársadalom számottevő részével kellene elfogadtatni egy újabb korlátozást. 

Ha a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett Fővárosi Közgyűlés úgy döntene, hogy kitiltja a főváros egyes zónáiból a dízelüzemű személyautókat, az a Budapesten közlekedő autóstársadalomnak mintegy 30 százalékát érintené – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Világgazdasággal közölt, 2018. évi összesítéséből, amely a járműveket hajtóanyag és régió szerint szerepelteti. Budapesten a múlt év végén mintegy 660 ezer autót tartottak nyilván, ebből 444 ezer benzinest és 197 ezer dízelest. Emellett egy Budapestre kiterjesztett behajtási tilalom kapcsán – ennek hatálya egyelőre homályos, hiszen szóba került, hogy a benzinüzemű kocsikra is vonatkozna, de az sincs tisztázva, hogy az összes vagy csak bizonyos környezetvédelmi motorbesorolásra terjesztenék ki – számolni kell az agglomerációból érkező autókkal is, amelyek száma munkanapokon eléri a 300 ezret is. A KSH adataiból kitűnik, hogy Pest megyében 538 ezer autót regisztráltak, 350 ezret benzin- és 176 ezret dízelkategóriában. Az utóbbiak zömét nagy valószínűséggel érintené a szigorítás.

A tavalyi számokat alapul véve a Budapesten és Pest megyében közlekedő, majdnem 1,2 millió személyautóból 373 ezer dízeles esne tilalom alá, ha a rendelet már most érvényes lenne. Ehhez a becsült arányhoz fontos hozzátenni – már csak azért is, mert a kitiltásról szóló terv megvalósítását a következő ötéves ciklusra ígérik – a trendváltozásokat is. Miközben a magyar személyautó-állományban – amely tavaly bő 3,6 millió darabból állt – 2018-ban 0,7 százalékponttal 31 százalékra (1,13 millióra) bővült a dízelmeghajtású kocsik aránya, addig az első alkalommal forgalomba helyezett dízelek arányában 2013-tól folyamatos a csökkenés. Tavaly is a benzineseké volt a vezető szerep 59 százalékkal. Vagyis az előbbiek használata az idő múlásával organikusan visszaszorul, de ezzel együtt is véleményes a gázolajmeghajtású járműveket a környezetterhelés fő okozójának beállítani.

Boszorkányüldözés folyik a dízelekkel kapcsolatban Szabó Róbert, az Autó-Motor című lap főszerkesztője szerint. „A modern, Euro 6-os besorolású dízelmotorok jóval tisztábbak, mint a hasonló minősítésű benzinesek" – emelte ki a Világgazdaságnak. Rávilágított, hogy a dízel toronymagasan a legjobb hatásfokú hajtáslánc a személyautóknál. Jogos igény, hogy tisztuljon a levegő a városokban, de csak az idősebb dízelmodelleket érheti kritika, amelyeknél nincs megoldva a nitrogén-oxid semlegesítése. Igaz, a hazai autópark átlagéletkora (13,9 év) éppen azért rendkívül magas, mert ezekből sok fut az utakon. Ugyanakkor felvetette, hogy a kommunális járműflotta – amelynek kibocsátási értéke jócskán felülmúlja az autókét – 95 százaléka dízeles, és ennek kiváltására egyelőre nincs általános alternatíva. Szabó Róbert képmutatásnak tartja a főváros által felkarolt dugódíj bevezetését. „Be lehet szedni a pénzt, lehet belőle alapokat képezni, de attól nem lesz tisztább az autó" – emelte ki. Szerinte ennél még a fizikai kitiltás is célravezetőbb, az eleve túladóztatott autózás szabadságát tovább nyirbálná egy újabb teher kivetése.

A szakértő a belvárosi autós forgalom mérséklésére, illetve a légszennyezettség javítására elsődleges megoldásnak a P+R-rendszer kiépítését tartja. Kitért a zöld rendszámos autók elterjedésének ösztönzőrendszerére is, amely hosszú távon fokozhatja a problémát. „Az elektromos járművekhez szükséges energiát valahol meg kell termelni. Lehet, hogy a helyi kibocsátás nulla, de a töltőkábelek végén a Ruhr-vidéki szénerőművek okádják a füstöt. Az akkumulátor-előállítás miatt pedig amíg egy dízelautó 100 egységnyi szennyeződést produkál, egy elektromosnál ugyanez 122" – húzta alá.

Merész ígéretek hangzottak el
Karácsony Gergely a főpolgármesterré választását követően az Indexnek és az ATV-nek is arról beszélt, hogy mindenképp szükség lesz Budapesten a dugódíj bevezetésére. A Blikk vendégeként pedig azt mondta, hogy a magyar emberek a kis pénzüket olyan autókra költik, amelyekkel pár év múlva nem fognak tudni közlekedni a belvárosban. Veszélyes jelenség – állította –, hogy ezek az autók részben a nyugat-európai kitiltások, kivezetések révén tömegesen jelennek meg a magyar használtautó-piacon. Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes a Klubrádióban hangsúlyozta, hogy napirenden van a nagy kibocsátású, hatalmas dízelterepjárók és dízelautók belvárosban való jelenléte. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy már a mostani ciklusban kell számolniuk dugódíjjal vagy alacsony kibocsátási övezetekkel a budapestieknek. Az RTL Híradó kamerája előtt nyilatkozva továbbment: a dízeles szigorításon túl azt szeretnék, ha a belvárosba csak pénzért hajthatnának be az autósok, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyagot használnak. A Budapest mindenkié elnevezésű főpolgármesteri programban e témában az szerepelt, hogy a dízeljárművek visszaszorítására pozitív és negatív ösztönzőket alkalmaznak (közösségi közlekedési eszközök megújítása, városnéző buszok szigorúbb szabályozása), madridi és londoni mintára alacsony kibocsátási övezeteket hoznak létre. A Párbeszéd programjában pedig az állt, hogy a következő évtizedekben ki kell vezetni az emberi egészségre és a klímára is borzasztóan káros dízel- és benzinmeghajtású járműveket, először az értékesítésből, majd a közúti forgalomból is. Az utóbbi a Párbeszéd szerint reálisan 2040-re valósítható meg. A Momentum politikusai a városi közlekedés károsanyag-kibocsátásának drasztikus csökkentését vetítették előre. Különösen veszélyesnek tartják a finom szálló port kibocsátó újfajta dízelmotorok elterjedését, idővel azonban az elektromos autók ingyenes parkolását is kivezetnék. Az LMP pedig azt hangsúlyozta programjában, hogy legkésőbb 2030-ig az Európai Unió területén az összes tisztán benzin- és dízelmeghajtású gépjármű forgalmazását meg kell szüntetni (ne lehessen használtat sem eladni, de ami van, közlekedhet). (VG)

Az öreg kocsikkal van a gond, nem a dízellel

Évente 150 ezer új gépjárművet vásárolnak Magyarországon, a dugódíj semmilyen befolyással nem lesz a mennyiségre és az árra – mondta a Világgazdaságnak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke. Úgy látja, a dugódíjnak nincs sok értelme környezetvédelmi szempontból, hiszen bizonyára sok engedményt tartalmaz majd, például behajthat az, aki a belvárosban lakik, vagy ott dolgozik, ezért inkább egy újabb adóról, mintsem valós környezetvédelmi intézkedésről van szó. Azt azonban érdemes lenne tisztázni, milyen autók behajtását korlátoznák, ugyanis az új dízelek a legtisztább járművek közé tartoznak. A problémát abban látja a szakember, hogy régi dízelautók tömege áramlik be az országba. „A válság előtt az importautók 70-75 százaléka hat évnél fiatalabb volt, most ugyanekkora az aránya a 12 évnél idősebb autóknak. Ezzel kellene kezdeni valamit, megfékezni az öreg autók mértéktelen beáramlását, vagy motiválni a fiatalabbak vásárlását" – javasolja Erdélyi Péter.

Évente 300-330 ezer autó jön be az országba, nagyjából a 60 százaléka használt, aminek a 70 százaléka idős, tehát évi 120-140 ezerre tehető az öreg importautók száma.
Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint se lenne hatással a dugódíj bevezetése az új autók piacára, de a használt gépjárművek esetében elképzelhető, hogy a 10-15 éves autók helyett a 3-5 éveseket preferálnák a vásárlók. Szükségesnek látja viszont, hogy a lakosok fel tudjanak készülni a díj bevezetésére, legyen egy-két év kifutás, hiszen az autóvásárlás komoly gazdasági döntés. „Arra lenne szükség, hogy minél nagyobb figyelmet kapjon a károsanyag-kibocsátás mértéke, és annak alapján alakítsák ki az adókat. A dugódíjnak minden 15 évnél idősebb autót érintenie kellene, mivel nem a dízellel, hanem a korszerűtlen motorokkal van a probléma. A korszerű autóknak – függetlenül attól, hogy dízelesek vagy benzinesek – sokkal alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk" – tette hozzá. Évente nagyjából 800 ezer használt autó cserél gazdát, a volumenre és az árakra a dugódíj bevezetése nem lenne hatással Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke szerint sem. Az összetételük viszont vélhetően változna, elvégre már most is kevesebben vásárolnak dízelautót, annak ellenére, hogy ezek lényegesen kisebb fogyasztásúak. „A dugódíj bevezetése csak néhány évvel később fejtené ki hatását a használtautó-piacon – emelte ki Fojt Attila –, de egyúttal a fővárosnak is le kellene cserélnie a régi környezetszennyező dízelbuszokat."