Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szijjártó Péter a kezdeményezést azzal indokolta, hogy
a kommunista diktatúrák az emberiség közös történelmének tragikus részét képezik, nemcsak a kioltott emberéletek száma miatt, hanem azért is, mert több százmillió embert tettek testileg és lelkileg tönkre, tettek földönfutóvá, munkanélkülivé vagy munkaképtelenné, illetve nemzedékeket taszítottak jövőkép nélküli, kilátástalan helyzetbe.
Nem engedhetjük meg nemzetközi szinten sem a kommunisták által elkövetett bűncselekmények relativizálását, és nem engedhetünk nemzetközi szinten sem azoknak a visszataszító és gátlástalan kísérleteknek, amelyek egyfajta hamis nosztalgiát felhasználva, történelemhamisítást próbálnak elkövetni
- jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta azt is, a kormány megkezdte az emléknapról szóló ENSZ közgyűlési határozattervezet előkészítését, így
a téma szerepel a visegrádi négyek külügyminisztereinek jövő heti prágai tárgyalásának napirendjén is.
A magyar külügyminiszter továbbá kezdeményezi, hogy a kérdés kerüljön fel a december 9-ei európai uniós külügyminiszteri tanácsülés napirendjére, hogy minél több uniós ország támogatását meg tudják szerezni.
Itt az ideje annak, hogy az ENSZ mint a világ legnagyobb nemzetközi szervezete végre elismerje a kommunisták szörnyű tettei által okozott tragédiákat, és tisztelegjen az áldozatok emléke előtt. Azt tartanánk helyesnek, ha a jövő szeptemberi ENSZ-közgyűlésen el tudnák fogadni az emléknapról szóló határozatot
- nyilatkozta Szijjártó Péter. A miniszter felidézte azt is, hogy tavaly decemberben az országgyűlési képviselők és amerikai kongresszusi képviselők már levélben kezdeményezték az ENSZ főtitkáránál, hogy jelöljön ki egy napot a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapjává, ő viszont válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen kezdeményezést csak tagállam, vagy tagállamok csoportja nyújthat be.
A magyar kormány ezért úgy döntött, hogy kezdeményezi az ENSZ-nél az emléknap kijelölését
- tette hozzá Szijjártó Péter. Rétvári Bence országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke, aki egyik aláírója volt az emléknapról szóló első kezdeményezésnek, közölte, hogy
az ENSZ 140 emléknapot tart nyilván, amelyek között nincs ott a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, holott világszerte százmillió ember életét oltotta ki a kommunista eszme és még többnek nyomorította meg az életét.
Rétvári Bence fontosnak nevezte a kettős mérce megszüntetését, és úgy vélte, hogy a világ közgondolkodásában, a történészek, politikusok közgondolkodásában helyére kell tenni a kommunista eszmét, hogy nyilvánvaló legyen, az mindenhol diktatúrát eredményezett. A KDNP alelnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy
mivel minden országban más időponthoz kötődik a kommunista hatalomátvétel, így nem javasolnak konkrét napot az ENSZ-nek, elkerülendő, hogy a dátumról, ne pedig az elvről folyjon a vita.
Az űrkutatásra vonatkozó kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarországon ma kevesen tudják, hogy az Oroszország által vitt két fontos űrkutatási projektben is - a nemzetközi űrállomásra feljuttatandó mérő és vizsgálati eszközök, illetve egy mikro-műholdflotta előkészítésében - 70 százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van. A külügyminiszter hozzátette:
mivel jövőre lesz Farkas Bertalan űrrepülésének 40. évfordulója és Magyarországon rendezik az űrhajós világkongresszust is, fontos célkitűzés, hogy 2024-re Magyarország újabb magyar kutató űrhajóst legyen képes a nemzetközi űrállomásra küldeni.
Jogosan azt szeretnénk, ha egy magyar űrhajós folytatna vizsgálatokat a jelentős magyar hozzáadott értékkel előállított mérő- és a kutatóeszközökkel. Az indokolja az együttműködést az oroszokkal, hogy ők tudják feljuttatni az űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra
- jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
