Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szijjártó Péter azt mondta, a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást.
Ez annak ellenére van így, hogy a tények mellettünk állnak
- mondta a miniszter, és kitért arra, hogy az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte.
Szerinte a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, sokszor képmutató módon viselkedik.
A miniszter azt is mondta, hogy sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne.
Visszautasították eddig is, és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy nem maradhatnak büntetlenül azok a bűncselekmények, amelyeket a keresztények, vagy más közösségek ellen elkövetnek.
Ez ugyanis ösztönzés és bátorítás lenne további bűncselekmények, támadások elkövetésére
- mondta a miniszter, aki bírálta az ENSZ migrációs csomagját is.
Szerinte csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják.
Minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni. Ahogy mindenkinek joga van arra is, hogy szülőföldjén éljen, és ott biztonságos életet folytasson saját hazájában
- mondta a tárcavezető. Ez az alap, amire a magyar kormány politikáját építi, amikor támogatja a keresztény közösségeket.
Egyre több ország közelít úgy ehhez a kérdéshez, mint Magyarország.
Megköszönte, hogy az Egyesült Államokból magas rangú delegáció érkezett a tanácskozásra.
Gebran Bassil libanoni külügyminiszter arról beszélt, hogy a Közel-Keleten élő keresztények száma mára jelentősen csökkent, nagy részük elhagyta szülőföldjét, Libanonban egyharmadára esett vissza a számuk.
Ha a keresztények eltűnnek Krisztus hazájából, nem lesz értelme a védelmüknek
- mondta. A politikus Kelet és Nyugat együttműködését sürgette a terrorizmus kiirtása érdekében.
Joe Grogan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének belpolitikai tanácsadója Donald Trump levelét olvasta fel, amelyben üdvözölte a konferencia résztvevőit.
Az amerikai elnök - a levél szerint - kiemelte, hogy az Egyesült Államok mindig is vehemensen védelmezte a vallásszabadságot az emberek hitével összhangban.
Donald Trump méltatta a Hungary Helps erőfeszítéseit,
és háláját fejezte ki a külügyi tárcának, hogy osztozik a vallásszabadság előmozdításáért tett amerikai kormányzati erőfeszítésekben. Szerinte mindannyiunknak felelőssége van ezen jogok védelmében.
Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videoüzenetében szintén elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények megsegítése érdekében fejt ki.
Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott azt mondta, hogy
a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányokat fenn kell tartani, meg kell őrizni.
Vallási és nem vallási szereplők párbeszédének erősítését szorgalmazta, és kitért arra is, hogy az erőszak és intolerancia gyökerét kell kezelni az érintett országokban.
Bonnie Glick, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának igazgatóhelyettese a keresztény közösségek megerősítésének fontosságáról beszélt. Kitért a magyar kormánnyal kötendő megállapodásra is a rehabilitációs projektek összehangolásáról.
Hölvényi György EP-képviselő azt mondta, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal, nélkülük nem lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.
