A rendszerváltoztatás nagy vívmánya, hogy van lehetőség az alternatívák között választani

Történelem, ami nem ér véget –Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel tartottak nemzetközi konferenciát a Terror Háza rendezésében a kormány által meghirdetett „Harminc éve szabadon" emlékév programsorozatának részeként. A tanácskozáson szó volt többek között a kommunista diktatúra hatásairól, a Kelet és Nyugat Európa közötti törésvonalakról, valamint arról is, hogy mit tesz hazánk annak érdekében, hogy a leginkább szolgálni tudja az európai béke, az önrendelkezés és a demokrácia ügyét.

A konferenciát Tallai Gábor a Terror Háza Múzeum programigazgatója nyitotta meg, majd Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte a résztvevőket. A miniszter beszédében elmondta, hogy 1989-90 a XX. századi történelem egyik legfontosabb fordulópontja. A legfontosabb választóvonal az, hogy

ma szabadság és jogállamiság van, már nem kommunista diktatúrában élünk.

Az 1989-es rendszerváltást követően Közép-Európában változások mentek végbe, a kommunista diktatúra megbukott, azóta a magyar nép dönti el, kit bíz meg az ország vezetésével. Mint fogalmazott:

A rendszerváltoztatás nagy vívmánya, hogy van lehetőség az alternatívák között választani, tudunk dönteni a jövőnkről.

A kommunisták kisajátították a történelmet, elvették az általuk leigazolt nemzetektől a jogot múltjaik értelmezésére, nemzeti szempontú értékelésére. Lecserélték velük hőseiket, ünnepeiket, jelképeiket, el akarták feledtetni velük gyászaikat, sikereiket, büszkeségre okot adó eredményeiket –ezt már Schmidt Mária mondta. A Terror Háza főigazgatója kiemelte, hogy a kommunisták számára a múlt birtoklása volt a legfontosabb, ehhez ragaszkodtak.

Abban a pillanatban, amikor megszabadultunk a kommunistáktól, az idegenektől is megszabadultunk -fogalmazott hozzátéve, hogy

nemzeti függetlenségünket akartuk visszaszerezni,

amiben a szabadság utáni kiolthatatlan vágy segített nekünk –tette hozzá. A főigazgató kiemelte, hogy a 30 éve történteket úgy próbálják beállítani, mintha azt ajándékba kaptuk volna. Nem fordulat vagy szerencse kérdése volt, hanem egy több milliós tömeg a kommunizmust akarta legyőzni.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. Forrás: XXI. Század Intézet

A 2015-ös migránsválság előidézésében masszívan benne voltak az egykori gyarmattartók, akik az akcióik kellemetlen következményeit egyből át akarták hárítani a kelet-európai országokra. 2015-ben megjelent tehát a kelet és nyugat közötti törésvonal. Kelet invázióként azonosította be a tömeges migrációt, a nyugat a lehetőséget láttak a beözönlő migránsokban.

A migrációs és globális nyomás megosztotta Európát, ezért 2015 egy újabb korszakhatárnak tűnik

–hangsúlyozta Schmidt Mária hozzátéve, hogy az uniós elit birodalomépítési törekvései látszanak, ami miatt mi újra veszélyben érezzük szuverenitásunkat. Utópikus projekteket kerget a Nyugat, amiből mi nem kérünk.

Az emberek számára nagyon fontos a remény

Ivan Krasztev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke szerint 1989-ben élt bennünk a legjobban a remény.

Mivel a remény nagyon fontos az embereknek, ezért is gondolnak vissza a legtöbben pozitívan erre az évre

–fogalmazott.

Krasztev az USA alelnökének híres mondatát idézte, miszerint: „a jövő holnap még jobban fog kinézni." Mi úgy látjuk a jövő tegnap nézett ki jobban - mondta.

A szuverenista pártok nem ellenzik Európa gondolatát

Francesco Giubilie, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke úgy véli az Európai Bizottság leköszönő elnöke Jean-Claude Juncker a határok nélküli Európáról beszél, de ezt mi nem akarjuk. Giubilie szerint

a nemzet eszményét kell Európa középpontjába helyezni. A választásokat pedig kiindulópontnak, nem pedig végpontnak kell tekinteni a szuvenerista pártoknak, melyek nem ellenzik az európai gondolatot, hanem az Európai Unió hibás működését szeretnék kijavítani.

Hangsúlyozta, hogy egész Európában nőtt a szuverenisták száma az előző választás alkalmával.

Az a cél, hogy a nemzetek nagyobb hatalommal, autonómiával rendelkezzenek, de össze is fogjanak Európa érdekében. Szövetségeket kell létrehozni Európán belül, ez az egyetlen módja, hogy megváltoztassuk az EU-t –tette hozzá.

A világ ma ismét megosztott

Mára a világ éppen olyan megosztott, mint volt, csakhogy a választóvonal nem fizikai vagy ideológiai, hanem kulturális –mondta Frank Füredi. A XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa kiemelve, hogy

a nyugati politikai elit jelentős része nem hisz semmiben igazán.

A nyugat élete könnyű volt akkor, amikor a Szovjetunióhoz kellett hasonlítani magukat, ugyanis ahhoz képest mindenki jobbnak látszódott. A fő kérdés azonban most az, hogy mi adja a legitimációt, a tekintélyt a nyugati társadalmaknak? –teszi fel a kérdést Füredi. Intellektuálisan, morálisan a Nyugat kimerült. A magyarok felismerték, hogy nincs értelme a nyugat másolásának. Azt látom, hogy Magyarország legalább annyit mutathat a világnak, amennyit tanulhat tőle –fogalmazott.

Nyugaton a sor, hogy közép és kelet Európához csatlakozzon

Hitem szerint a Nyugattal probléma van –ezt már Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója mondta. 1990 után az európai diskurzus kétoldalú volt, a rendszerváltozástól kezdve a gyarmatosító logika érvényesült velünk szemben. A nyugat meghódítja a keletet, kulturális ruhába bugyolálva- fogalmazott hozzátéve, hogy az EU-ban értékharc van. Nem kultúrák közötti háború, hanem harc a kultúráért. Békés Márton kiemelte azt is, hogy

Lezárulni tűnik az a kor, amelyet az értéksemlegesség jellemzett, újra kezdődött a történelem és most Nyugaton a sor, hogy Közép- és Kelet Európához csatlakozzon.

A kutatási igazgató szerint a szabadság mást jelent keleten és nyugaton. 2015 óta keleten felértékelődött a szuverenitás, amíg Nyugaton lemondtak róla.

Balról jobbra: Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, Schmidt Mária kormánybiztos, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke, Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Forrás: XXI. Század Intézet

A konferenciát Kövér László szavai zárták. A Magyar Országgyűlés elnöke beszédében elmondta

a magyar állam külpolitikájának, gazdaságpolitikájának és társadalompolitikájának a legfőbb célja 2010 óta, hogy eszközeinkhez képest és lehetőségeink szerint erősítsük Magyarország geopolitikai biztonságát, állami szuverenitását és a társadalom középosztályának alapjait jelentő magyar családokat.

30 éve nem gondoltuk volna, hogy 2019-ben lesznek olyan politikai erők, melyek európai országok szuverenitását ássák majd alá, arra pedig rémálmunkban sem, hogy az Európai Unió biztonságát fogják kockáztatni –tette hozzá.