Karácsony Gergely óriási fejlesztéseket venne el Csepeltől

BORBÉLY Lénárd; NÉMETH Szilárd; RÉTVÁRI Bence
Budapest, 2018. szeptember 25. Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere sajtótájékoztatót tart a csepeli egészségügyi fejlesztésekről a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat és Szakrendelő udvarán 2018. szeptember 25-én. A csepeli járóbeteg-szakellátók fejlesztésére 1,9 milliárd forint jut az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében. A háttérben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (b) és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Csepel egykori polgármestere. MTI Fotó: Mónus Márton
Vágólapra másolva!
Csepel polgármestere és a kerület sportegyesületei kiállnak a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezése és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések mellett. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) XXI. kerületi polgármester csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Csepel számára ez nemcsak egy sportberuházás, hanem régóta szükséges városfejlesztés. Mint ismeretes, Karácsony Gergely november végéig kért időt a tervezett atlétikai csarnokkal, valamint az atlétikai világbajnokság fővárosi megrendezésével kapcsolatban, a kormány azonban azt mondta, hogy ha nem születik döntés, akkor megpróbálják más városba vinni az eseményt. Korábban a nemzet sportolói is kiálltak az atlétikai vb fővárosi megrendezése mellett. 
Vágólapra másolva!

Borbély Lénárd sajtótájékoztatón azt monda, hogy a IX. kerületi atlétikai központ mellett 72 hektár új közparkot is létrehoznának, amelyből közel 60 hektár Csepelen valósulna meg, és több mint 40000 új fát is kapna Észak-Csepel.

Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere sajtótájékoztatót tart a csepeli egészségügyi fejlesztésekről Forrás: MTI/Mónus Márton

Emellett három új biciklis és gyalogos híd is épülne a csepeli Duna-ágak felett.

Borbély Lénárd azt mondta, hogy a vb miatt Csepelen szabadtéri edzőpályák, fedett atlétikai csarnok, extrémsport-pálya, nemzetközi evezős pálya és új evezős klubház is épülne.

Emellett megtörténne a Kis-Duna-part rekultivációja és a Kis-Duna mederkotrása.

Borbély Lénárd kitért arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester megválasztása előtt azt mondta, semmilyen sportfejlesztést nem fog támogatni Budapesten, ennek ellenére a kispesti stadion megépítése mellett már letette a voksát.

- fogalmazott.

A polgármester hozzátette: hétfő délutánra rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze, ahol a kiemelt kormányzati beruházások központjának munkatársai részletesen beszámolnak majd a tervezett fejlesztésekről.

A polgármester az MTI-nek elmondta azt is: a csepeli HÉV felújítása 2020 júniusában kezdődhet, de a vb-rendezés miatt prioritást élvező fejlesztés elmarad, ha nem lesz Budapesten vb.

Budapest tavaly kapta meg a 2023-as vb rendezésének a jogát, jelenleg viszont még nem lehet tudni, hogy a főváros új vezetése hozzájárul-e a vb-hez szükséges stadion megépítéséhez.

Budapest, 2019. október 17. Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester sajtótájékoztatót tart, miután átvette hivatalát elődjétől, Tarlós Istvántól a Városházán 2019. október 17-én. MTI/Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Karácsony Gergely múlt szerdán, miután részt vett a kormányülésen, az atlétikai stadion építéséről és az atlétikai világbajnokságról közölte: azt kérte a kormánytól, hogy a fővárosi önkormányzat részletesebben tudjon tájékozódni a beruházásokról, és a kabinet várja meg a közgyűlés november végi ülését.

A nemzet sportolói is kiálltak a budapesti rendezés mellett

A nemzet sportolói múlt héten arra kérték Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által Budapestnek ítélt 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez.

A közlemény szerint a Nemzet Sportolója címet viselő Balczó András, Hammerl László, Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Székely Éva és Varga János aggodalommal figyeli a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos híreket.

- olvasható a közleményben.

Jelentős presztízsveszteséggel és gazdasági hátrányokkal járhat, ha a sportesemény rendezési jogát elnyert ország nem tudja teljesíteni a pályázatban foglalt vállalásait. Nem túl gyakori az ilyen a sport világában, de volt már rá példa. 2012-ben például Hollandia nyerte el a női kézilabda-Európa-bajnokság rendezési jogát, de visszalépett: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) a holland szövetséget 250 000 eurós büntetéssel és 40 000 eurós kártérítéssel sújtotta, és rögzítette, hogy Hollandia 2016 decemberéig nem rendezhet EHF-szervezésű válogatott tornákat.

Már korábban megkapták az építési engedélyt

A negyvenezres atlétikai stadion a tervek szerint a IX. kerületi Vituki-telepen, a Csepel-sziget északi részével szemközt épül fel, állami tulajdonú területen. A mobil lelátók visszabontása után 15 ezer főt befogadó létesítményt a magyar NAPUR Architect Kft. tervezte, amelynek nevéhez fűződik a Városliget szélén, az egykori Felvonulási tér helyén épülő Néprajzi Múzeum. A KKBK tavaly a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az építkezés 2020 első felében indulhat, az átadás 2022 második felében várható.

Az atlétikai stadion, illetve a környező, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág menti terület egészét magában foglaló Budapest Diákváros – Déli városkapu fejlesztést a népligeti csarnokhoz hasonlóan szintén kiemelt beruházássá nyilvánították.

Az engedélyező hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának néhány héttel ezelőtti tájékoztatása szerint a KKBK Nonprofit Zrt. a terület majdani létesítményei közül egyelőre a Budapesti Atlétikai Stadion épületére és a Dunai Evezősközpont új épületeire folyamodott építési engedélyért, amelyeket a KKBK megkapott.

A XXI. kerületi önkormányzat már tavaly decemberben módosította a vb helyszínére is vonatkozó rendeletét, zöld jelzést adva a projektnek.